Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Dénes Zoltán atya: Szent László élete a béketeremtésről szólt (Fotó: Hegedüs Róbert)

Január elsején elkezdődött a Szent László-év, amelyet a lovagkirály trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából hirdetett meg a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága. Az emlékév célja az egyik legnagyobb és legnépszerűbb magyar uralkodó életének és művének széles körű megismertetése, a nevéhez és tevékenységéhez fűződő hagyományok ápolása, illetve továbbadása. A célok között szerepel a magyar–magyar kapcsolatok erősítése, a határokon átívelő egységes magyar nemzetkép erősítése, valamint a Kárpát-medencében együtt élő népek közötti párbeszéd kiszélesítése.

Az emlékévhez kapcsolódó gazdag programsorozat része a Szent László-zarándoklat, akárcsak egy, a magyar diaszpórát összefogó felsőoktatási projekt, valamint tudományos – régészeti, genetikai – kutatások. A zarándoklat főszervezője Dénes Zoltán újirázi plébános, címzetes kanonok, aki a Magyar Hírlapnak elmondta, az emlékév, illetve a zarándoklat célja, hogy felhívják a figyelmet arra, „Szent László keresztény egységben gondolkodott, amikor összekapcsolta életművével a közép-európai nemzeteket. Számára Krisztust követők léteztek, akik hitükben egyek.” Ugyanakkor a nemzet fogalma is hangsúlyos volt a lovagkirály életében, hiszen Magyarország az ő uralkodása alatt erősítette meg pozícióját és szerepét a térségben. A Szent László.zarándoklatot 1914-ben gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök hirdette meg az egyházmegye központjába, hogy a szent király sírjánál imádkozzanak a békéért. A zarándoklat megszakadt hagyományát 2012-ben élesztette újjá a római katolikus egyház, és 2015-ben indult az első gyalogos zarándoklat a Békés megyei Gyomaendrődről Nagyváradra, a Festum Varadinum kulturális ünnepségsorozat helyszínére.

A tervek szerint a lelki út azt a két püspökséget köti össze, amely a lovagkirály nevéhez fűződik. A zágrábit, amelyet ő alapított, és a nagyváradit, amelyet ő telepített át Biharról Váradra 1091-ben, és építtette meg annak központját, a székesegyházat. „Az öt éve létrehozott zarándokút Szent László öröksége, szellemisége jegyében annak példája, hogy a közép-európai nemzetek sorsközösségben élnek évszázadok óta. Szent László államfői, törvényhozói, lovagkirályi erényei ma is példát mutatnak abban, hogy miért kell és érdemes a keresztény magyar állam és nemzet megmaradásáért küzdeni. Példaként szolgál a lovagkirály élete: Szent László már gyermekkorában kitűnt édesapjától örökölt vitézi erényeivel s édesanyjától kapott vallásosságával. Egész élete a béketeremtésről szólt” – hangsúlyozza Dénes Zoltán atya. Mint elmondta, a középkori eredetű – a spanyolországi Szent Jakab-úthoz hasonló jelentőségű – zarándoklat felelevenítésével Szent László városa ismét kapocs lehet Erdély és Magyarország, tágabb értelemben a közép-európai népek között, a közös és tisztelt király kultusza is hozzájárulhat az országhatárok „légiesítéséhez”, az itt élő nemzetek összetartásának, együttműködésének erősítéséhez.

Az átfogó programsorozat három évet ölel fel, és része a zarándokkísérő szakemberek képzése és a zarándokturizmus tudományos hátterének kidolgozása a Debreceni Egyetemen. Megkezdődött a Gyomaendrőd–Nagyvárad közötti több mint száz kilométeres zarándokút kiépítése, a központi zarándokállomást Újirázban, ebben a Széchenyi Miklós püspök által jó száz éve a bihari pusztán alapított faluban lesz, ahol keresztény mintaközséget szeretnének létrehozni. Az idei gyalogos zarándoklat mellett vonat is indul Győrből Budapesten és Debrecenen át Nagyváradra, a zarándokok a határt a körösszegi vár mellett lépik át május 13-án. A magyarokhoz horvát, lengyel és román zarándokok is csatlakoznak, s várhatóan velük tart Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Josip Bozanic bíboros, zágrábi érsek is. A zarándoklatra sportolókat is várnak a lovagkirály képviselte fair play szellemében, és a lelki és fizikai próbatétellel a budapesti olimpia eszméjét is népszerűsíteni kívánják.

Forrás:Magyar Hírlap