Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Előadások változásokról, az egyházi iskolák szerepéről a debreceni tanévnyitó ünnepségen

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye köznevelési intézményeinek tanévnyitó ünnepségén - 2016. augusztus 26-án a debreceni Megtestesülés-templomban – 8 intézmény közel 550 fő résztvevőjének Palánki Ferenc megyéspüspök szentmisét mutatott be, majd előadást tartott: Soltész Miklós, Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős államtitkár, Juhász Ferenc, az Egri Főegyházmegye Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságának (EKIF) elnöke és Molnár Katalin, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye EKIF, főigazgató. Az ünnepségen még részt vettek Bosák Nándor nyugalmazott püspök atya és települések polgármesterei is.

(Az érdekes, hangulatos előadások és a szentmise homíliája meghallgathatóak a www.dnyem.hu oldalon.)

Az egyházi iskolák jelentősége és szerepe a mai magyar közoktatásban

Soltész Mikós államtitkár előadását érdekes számadatokkal kezdte, bemutatva az egyházi és ezen belül a katolikus iskolák helyét és szerepét a köznevelés területén.

2010-ben 112 500 gyermek járt egyházi iskolába, 2016-ra már több mint 204 000-re emelkedett a gyermeklétszám. Az intézmények száma közel 60 %-kal, a tanulói létszám közel 82 %-kal növekedett. A köznevelésben összesen 1 580 000 gyermek van jelen. Felekezeti bontásban nézve 108 000 a római és görög katolikus gyermek, itt a növekedés 6 év alatt az intézményeket tekintve: 49 %, a gyermeklétszámban pedig 72 % volt. Református iskoláknál közel 50 000 gyermek van jelen, a létszámnövekedés 65%, intézményeké pedig 48%.  Az államtitkár kihangsúlyozta, óriási szerepük van az egyházi intézményeknek, ezek társadalmi súlyát a mindennapokban tudjuk megtapasztalni, amely kiemelkedő mind a nemzetépítés, magyarság, kereszténység szempontjából. 

Ezután Soltész Miklós arról tájékoztatott, hogy az első négy osztályban ingyenes lesz a tankönyv, továbbá  a gyermekek 67-70 %-a ingyenes étkezésben részesül és az óvodai étkeztetésben is nagymértékű lesz ez a támogatás.

Ezt követően a politikus személyes hangvételű gondolataiban diákkori, nevelői és édesapai tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel. Többek között elmondta, a társadalmunkban a család, gyermek szeretete magas szinten van. Minden egyes gyermek kincs, akikben ki kell csiszolni a magukkal hozott tehetséget, hogy utána a közösségüknek hasznos, értékes, építő tagjai lehessenek.

Soltész Miklós piarista gimnáziumban eltöltött diákévei alatt megélt vidám történeteivel elengedhetetlen tanári attitűdökre hívta fel a résztvevő pedagógusok figyelmét. Többek között elmondta, egy pedagógus megítélése a szülők és diákok oldaláról nem lehet rövidtávú. Ha valaki a népszerűségre törekszik, de döntésképtelen és kiszámíthatatlan a diákokkal, azok hosszú távon ezeket a tanárokat nem biztos, hogy szeretni fogják. Tudni kell meghúzni a jó határt. A tanulók a szigorúságot is el tudják fogadni, ha az következetességgel, kiszámíthatósággal és igazságossággal társul. Ezek a tanárok előbb utóbb megbecsülést, tiszteletet kapnak a diákoktól. Nagyon fontos továbbá az is, hogy a pedagógus azt is el tudja ismerni, ha hibázott – hangsúlyozta az államtitkár. Ugyanilyen a pontosság. A piarista gimnáziumban ezt is szigorúan vették. Mindennek rendje volt. „Tartsd meg a rendet, az is megtart téged.” Erősíteni kell a gyermekekben pontosságot, rendszeretetet, és ezekre a gyermekekre felnőtt korukban is lehet majd számítani. Az államtitkár a derű elfogadására, gyakorlására is ösztönözte a pedagógusokat, amely elengedhetetlen, hiszen végtelen a diákok csínytevéseinek, vidám ötleteinek a tárháza, amelyekre sok esetben derűsen kell reagálni a pedagógusoknak is.

Végül a politikus szorgalmazta az iskolai kirándulások, táborok szervezését, amelyek alatt személyesen megismerhetik a tanárok a diákjaikat. Mint mondta, az erre fordított idő sokszorosan megtérül az iskolában.  Végül Soltész Miklós jó kívánságait fejezte ki a pedagógusoknak és a fenntartó egyházmegyének és kérte, arra törekedjenek, hogy az egyházmegye iskolái mindenkinek sok-sok örömet szerezzen.

A hiteles pedagógus hite

Mihez viszonyítjuk a pedagógus hitelességét, a tanulókhoz, tantárgyhoz, szülőkhöz, vagy a valláshoz? – tette fel a kérdést Juhász Ferenc EKIF elnök, aki előadása elején szintén számokban mutatta be az egyházi iskolákat, de az államosítás előtti időkre tekintve. 1948-ig 3269 katolikus (ebből 35 tanítóképző)-, 1062 református-, 333 evangélikus- 12 izraelita iskola volt az országban. Az államosítás egyetlen tollvonással megvonta ezen intézmények felekezeti működtetését (csak 8 szerzetesi iskolát hagyott meg).

Ma az Egyháznak ismét lehetőség van arra, hogy átvegyenek oktatási intézményeket, amelyek több kérdést is felvetnek. Mennyi iskolát vegyenek át? Mi legyen a nem hívő pedagógusokkal? Juhász Ferenc elmondta, Ternyák Csaba, az Egri Főegyházmegye érseke iskolapárti, véleménye szerint elfogynak a hívek, ha nem lesz iskola, mert a jövő az iskolákban van. Az iskolák átvételével elindul az egyházivá válás folyamata, ahol a pedagógus, iskola, egyház majd egy ponton egymásra találnak.    Juhász Ferenc atya szerint napjainkban az utolsó pillanatban került sor az oktatás állami monopóliumának feloldására, hiszen az értékközpontúság hiánya már-már morális halálra ítélte a társadalmat.  Igaz a „tócsában is megcsillanhat az ég, mégis inkább felfelé néz szívesesebben az ember. Nem mindegy, hogy ebbe fúl bele, vagy az égbe száll” - idézte Veress Miklós költőt Ferenc atya.

Majd Bős-Nagymaros történetéhez hasonlította az egyházi oktatás helyzetét. Amikor a szlovákok kényszerű és természetellenes módon elterelték a Dunát a Szigetközben a növény és az állatvilág megtizedelődött. Az emberi személy is így működik.  70 évvel ezelőtt az egyházi iskolák államosítása szinte kihalásra ítélte az keresztény oktatást. Az oktatás Bős-Nagymarosát láthatjuk az államosításban. Véglegesen meggyengült a magyar katolikus oktatást vállalók közössége. Ha most a régi medrébe visszaengednénk a Dunát elképesztő kárt okozna, az lenne a legnagyobb csapás a térségre, amire évtizedek óta vár. Ez a mi esetünkben is igaz, bármennyire is fontos és kell a társdalom számára az egyházi oktatás, abban a mértékben és mennyiségben, ami 1948-előtt volt, már nem lehet visszahozni. Napjainkban azt látjuk ismét többszólamú lett a felekezeti oktatás. A nevelés szelleme nemcsak a nemzeti összetartozást célozza meg, hanem egy-egy közösséghez, vallási felekezethez tartozást is. Egy idő után kiegyenlítődnek a „közlekedő edények” és előbb-utóbb eljutunk odáig, hogy lesz annyi iskola, hogy jusson minden hívőnek és jusson annak is, aki egyiket sem akarja.

Az ekif elnök kérdéseket is feltett az előadásában: Vizsgálhatjuk-e a pedagógus hitelességét a hit tekintetében? Nyilvánvalóan nem. Elsősorban a keresztény pedagógusokon keresztül kell nekik bemutatni a keresztény hitet. Lehetséges - e hogy valaki hit nélkül is hiteles? Igen. A hitelesség tehát egy viszony. Ha valaki katolikus iskolában nem hívőként van jelen, az komoly dilemmát okozhat. A probléma odavezethet, hogy a katolikus iskolában csak a hívőket nevezzük hiteles pedagógusoknak. Legalább olyan fontos az, hogy az egyházi iskolában hiteles pedagógusok tanítsanak, mint az, hogy hívő pedagógusok legyenek.  Mert előfordulhat, hogy egy nem hiteles, de magát hívő pedagógus helyett egy hiteles, de magát nem hívőnek mondó pedagógust alkalmaz az iskola. A megoldást a hit természetében kell keresnünk. A hit ugyanis nem egy beérkezettség, hanem egy folyamat, úton levés. A hitet el lehet veszíteni és meg lehet szerezni, lehet gyöngíteni és erősíteni is.

Változások az új tanévben

„Semmi sincs állandóbb, mint a változás” kezdte előadását Molnár Katalin EKIF főigazgató, aki tájékoztatta a résztvevőket a 2018. évre prognosztizált új Nemzeti Alaptanterv módosítási szándékáról; mint például a diákok terheinek csökkentéséről, komoly törekvésekről abban a tekintetben, hogy egyre több iskolában tanulhassanak tableten keresztül a diákok; de a pedagógusok szakmai önállóságának növelése is kiemelt célja az Oktatásért Felelős Államtitkárságnak. A diákoknak jó hír, hogy már az idei tanévtől is megvalósulhat, hogy a tanóra 45 perces lesz továbbra is, de a tananyag mennyiségét úgy csökkentik az általános iskola alsó tagozatán – 1. és 2. osztályban-, hogy beleférjen 30 percbe. A maradék negyedórában a tanítók nem tananyagot oktatnak, hanem a gyerekek igényeihez szabott foglalkozásokat tarthatnak. A Köznevelési Kerekasztal által javasolt átalakítások többsége elkezdődött, a közös munkának azonban csak az elején tartanak, számos újítás hosszabb időt vesz igénybe.

Ezután Molnár Katalin a változások előmozdítóit sorolta fel. Mint mondta, minden változást valamilyen külső vagy belső hatás indít el, ilyenek lehetnek a demográfiai okok – a születések számának csökkenése, amely a magyar közoktatásban óriási versenyt indított el az iskolák között, jogszabályi változások, digitális információrobbanás. Mindehhez hozzátartoznak belső okok is, amelyek meghatározhatják egy intézmény jövőképét, fejlődési irányát, többek között ide tartozik az innovatív igazgató, innovatív tantestület, tanítási és nevelési módszerek, képzési programok, profilok a átalakítása, stb…

Ezután az egyházmegyei intézmények főigazgatója Molnár Katalin az egyházmegyét érintő intézményi változásokat mutatta be. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, mint iskolafenntartó 6 köznevelési intézménnyel munkálkodott együtt; 2016. szeptember 1-jétől 2 új intézménnyel gyarapodott. Fontos mérföldköveknek tartja nemcsak a fenntartó, hanem az iskolai közösségek számára is, hogy, mikor érkeztek az egyházi fenntartásba az intézmények vagy mikor lettek alapítva.

Az egyházmegyei 8 köznevelési intézmények a következőek:

1994. Szent László Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda – Kisvárda

1994. Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola –Nyíregyháza

1996. Szent József Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium – Debrecen

2011. Széchenyi István Katolikus és Német Nemzetiségi Általános Iskola – Mátészalka

2012. Szent János Katolikus Óvoda, Egységes Óvoda-Bölcsőde, Általános Iskola és AMI – Egyek

2013. Báthory István Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium – Nyírbátor

2016. Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola – Fülöp

2016. Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola -Geszteréd

Molnár Katalin az egyház iskoláink tanulói létszámának folyamatos emelkedését, tanulmányi, tantárgyi, érettségi, versenyeredményeket, beiskolázási mutatókat, változásokat grafikonon, számokban is bemutatta.  Ennek alapján az egyházmegye intézményeihez közel 3600 gyermek tartozik óvodás kortól a középiskolás korig.

Záró gondolatában Molnár Katalin kifejtette, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye szereti az intézményeit. A fenntartónak különös gondja megteremteni a nevelő-oktató munka minden feltételét, biztosítja a nyugodt körülményeket a szeretetteljes együttműködéshez. Ennek sikeréért komoly anyagiakkal támogatja és segíti a pedagógiai munkát, nemcsak az eszközállomány folyamatos gyarapításával, hanem infrastrukturális fejlesztésekkel is.

Az ünnepélyes tanévnyitó végén Palánki Ferenc megyéspüspök átadta az új iskolák igazgatóinak, Popovics Ferencnének (Fülöp), Törő Andrásnak (Geszteréd) az intézményvezetői kinevezését, valamint pályáztatás nélkül  meghosszabbította Dienes Béla (Nyírbátor) és Kerezsi Béla (Kisvárda) intézményvezetői kinevezését.

Kovács Ágnes