Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Egész napos szentségimádással, ünnepélyes vesperással készültek a debreceni Szent István egyházközség hívei védőszentjük ünnepére augusztus 19-én, majd másnap búcsúi szentmisét mutatott be Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, aki egyben megáldotta a szentély új bútorzatát a templomban.

— Szent István király ünnepén a legnagyobb magyarra tekintünk — kezdte homíliáját Palánki Ferenc megyéspüspök. — Kossuth Lajos Széchenyi Istvánt tartotta a legnagyobb magyarnak, Széchenyi szerint pedig Szent István király volt az, aki a legnagyobb jót tette az országgal, amikor a kereszténység útját választotta.

— Egy ünnep annyit ér, amennyire sikerül közel kerülnünk, közösségre lépnünk az ünnepelttel — emelte ki a főpásztor, majd kiemelte: az államalapítás, az új kenyér ünnepe mellett mi, keresztények az első magyar szentet ünnepeljük. Szent az, akit szíven talál az Isten kegyelme, Istenhez tartozik, elkülönült a világtól, és nem politikai vagy evilági megfontolások alapján, hanem az igazság szerint hozza meg a döntéseit, szabja meg tetteit. Nem elég ismernünk az igazságot, aszerint is kell élnünk — hangsúlyozta a püspök atya.   

Intelmek a Szentírásban

„Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert hiszen belőle indul ki az élet” (Péld 4,23) — olvassuk az Ószövetségben. Palánki Ferenc püspök atya arra hívta fel a figyelmet, hogy a szentírási rész szóhasználatában, gondolataiban is Szent István intelmeihez hasonló örökérvényű igazságot, erkölcsi értékekről szóló tanításokat tartalmaznak, majd azt hangsúlyozta, hogy mindannyiunknak ismernünk kellene ezeket az intelmeket, hogy a szívünket ne csak az evilági dolgok határozzák meg.

— Szent István Szent Jobbja kijelölte számunkra a hit, remény, szeretet, igazság, igaz emberség, igaz magyarság útját, ami elválaszthatatlan Krisztustól.  Mégis Isten nélküliség, szeretetlenség vesz körül bennünket, amely a legnagyobb bűn, hiszen a bűnös cselekedetek már ennek az állapotnak a következményei. — Ezután Palánki Ferenc püspök atya Szent Pál intelmeit idézte: „Ne éljetek úgy, mint a pogányok, akik hiábavalóságokon jártatják az eszüket. Elméjükre sötétség borult, elidegenedtek az istenes élettől tudatlanságukban, amely szívük megátalkodottságának következménye. Lelkileg eltompulva kicsapongásra adták magukat, és kapzsiságból mindenféle ocsmányságot művelnek” (Ef 4,17-20). — Pál apostol figyelmeztet a hitetlen élet, a reménytelenség, szeretetlenség veszélyeire, amelyben az igaság, az igaz emberség távol kerül tőlünk, mint napjainkban, amikor az igazságot meg lehet venni, sokszor befolyásoljuk és lobbizunk érte. Ma a lelki gazdagság helyett a meggazdagodás áll a középpontban.

— Szent István a Krisztustól kapott irgalmas szeretet szerint élt.  Intézkedései is az irgalmasságra tanítanak bennünket. Nem politikai megfontolásokból hozta meg döntéseit, a kereszténységet sem ezért vette fel, hanem meggyőződésből. Intelmei elindul az Egyház tiszteletéből az igaz hit védelméből és megérkezik az erények gyakorlásához, amelyben kiemelt szerepet kap az irgalmasság.

A magyar király a reménytelennek látszó helyzetekben is példaként áll előttünk, hiszen nem veszítette el a reményét, amikor fia, Szent Imre herceg meghalt, hanem Máriához fordult, akire rábízta az országot.

„Veled Uram, de nélküled”?

— Nem lehet Isten nélkül élni. — A püspök atya „István a király” című rockopera egy ismert mondatát idézte: „Veled Uram, de nélküled.”- majd feltette a kérdést: Hogyan építheti így az ember az életét, hazáját, családját, egyházát Istennel is meg nem is?  A jelenések könyvében olvassuk, Jézus világos véleményét a laodíceai közösség ilyen irányú magatartásáról: „Így mivel langyos vagy, és sem forró, sem pedig hideg: kiköplek a számból” (Jel 3,16). A langyos kereszténységnek nincs jövője — figyelmeztetett a püspök atya. — Határozott, világos Krisztuskövetésre, radikalitásra vár a fiatal generáció is, ez a vonzó számukra, még ha ez nem is tudatosodik bennük. Mutassuk meg az éltünkkel, mit tanultunk Krisztustól, az őseinktől, Szent István királytól és a többi magyar szentjeinktől. Merjük vállalni ezt az áldozatot?

„Ah! hol vagy Magyarok tündöklő Csillagja, ki voltál valaha Országunk Istápja. Hol vagy István király?...” — Végül a főpásztor a katolikus magyarság korai néphimnuszában megfogalmazott Szent István utáni óhajra emlékeztetve elmondta, ha a szent király visszakérdezne: „…és ti hol vagytok?” Mit válaszolnánk, hol vagyunk?

Szent István király, a legnagyobb magyar szent, Jobbjával továbbra is mutatja a hit, remény, szeretet, igazság, emberség, igaz magyarság útját.  Kérjük az első magyar szentet és a Magyarok Nagyasszonya közbenjárását, hogy egész életünkkel, valónkkal Istenhez tartozók, vagyis szentek lehessünk — fejezte be gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.

A szentmise végén Dr. Krakomperger Zoltán, a Szent István egyházközség plébánosa háláját fejezte ki a püspök atyának az egyházmegye támogatásáért, amelyből a szentély új bútorzatát építették, valamint megköszönte a képviselőtestület tagjainak, a szakipari munkákat végző mestereknek, Bálega Lászlónak és Kelemen Ferencnek a munkáját.

A szentmise után Palánki Ferenc püspök atya koszorút helyezett el a templomkertben található Szent István szobornál.

Kovács Ágnes

egyházmegyei sajtóreferens