Már több mint két évtizedes múltra tekint vissza a napkori egyházközségben a nyári tábor története. A kezdetben cserkésztáborként induló, időközben családos táborrá alakult közösségi feltöltődés 2016-ban sem maradhatott el. Népes csapatunk idén nyáron is elindult, hogy a Zemplénben verjen tábort néhány napra a Kácsárdi Ifjúsági Táborban. Zubály Lajos plébános atya ezúttal hűséges ministránsait is hívta/hozta magával.
Programokban, jókedvben most sem volt hiány. A reggeli torna a tábor minden napi kötelező reggeli eleme, amelynek legkedveltebb gyakorlata a távolba nézés. J Minden napra jutott vetélkedés: lufi festő verseny, bögrefestés, ki mit tud, mogyoró-törés, sorverseny, kötélhúzás, amelyből a felnőttek is ugyanolyan hévvel és lelkesedéssel vették ki a részüket, mint a gyerekek.
A közeli Megyer-hegyi tengerszemhez is eltúráztunk. Ez embert próbáló feladat volt kicsiknek és nagyoknak egyaránt a nagy melegben. Magunkat leküzdve és egymást bíztatva mindenki sikeresen feljutott a csúcsra. J
A tábor területén lévő kis tó jó szolgálatot tett. A versenyzésben, hittanos foglalkozások alkalmával, túra és főzés után, valamint a focimeccsek alatt kitikkadt táborlakók felfrissülhettek nap, mint nap.
Mindezek mellett azonban nem feledkeztünk el arról, hogy kinek a nevében voltunk együtt négy napig! Szentmise volt a tábori oltárnál, közös imádságok, hittanos és ministráns foglalkozások is voltak Lajos atya vezetésével.
Idén nyáron ismételten jól érezhettük magunkat együtt és hálásan énekelhettük tábori indulónk záró versszakát:
”Fiatalok, gyerekek és felnőttek
mindig együtt énekelünk, és törjük a fejünket:
Hogy köszönjünk ennyi évet, oltalmat és jókedvet?
Hála legyen érte a Jóistennek!”
Kovácsné Török Tímea
hittanár