Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Ennek apropóján készített interjút Palánki Ferenc püspök úrral a Dehír.

Keresztényüldözésről, sportról, kultúráról, politikáról és hitről beszélgettünk püspök úrral.

Békét, nyugalmat sugároz a Varga utcán a római katolikus püspöki hivatal épülete. Palánki Ferenc, a Debrecen–Nyíregyháza megye tavaly beiktatott püspöke még egy számlát aláír, aztán lehalkítja mobiltelefonját, és minden figyelmét a beszélgetésnek szenteli.

Palánki Ferenc: Régóta ismerem; nagyon tetszett ez a műsora is. Még vagy 15 éve, egy nyári családi táborba hívtuk meg először; onnan az ismeretségünk.

Dehir.hu: Sok minden érdekli: a kultúra mellett a sport is. Van rá ideje?

Palánki Ferenc: Nem sok, pedig szeretek focizni, és nézni is a játékot. Amikor legutóbb Loki-meccsre készültem, közbejött valami, úgyhogy a titkár atyával megcéloztuk az áprilisi Fradi elleni rangadót. Tudom, hogy Debrecenben csak egy csapat van, a Loki, de azért nekem nagy kedvencem a nemzetközi mezőnyből a Barcelona is. Szeretem a jó játékot, ez a Messi-korszak pedig nagyon látványos, szép labdarúgást hozott. Az ötvenedik születésnapomra a barátaimtól azt kaptam ajándékba, hogy kivittek Barcelonába egy mérkőzésre, ahol, persze, a történelmi várost is megnéztük.

Dehir.hu: Debrecenben hogy érzi magát? Megszokta már a cívisvárost?

Palánki Ferenc: Szeptember 21-én kaptam a kinevezést, november 14-én volt a beiktatásom, de gyakorlatilag a kinevezés óta dolgozom a hivatal átvételén, és azon is, hogy megismerjem a várost, illetve az egyházmegyét. Nagyon tetszik Debrecen; igazán jó hangulata van. Esténként, ha van rá időm, járok egyet a főtéren és a környékén. Közben, persze, emberekkel találkozom, egyre többen megismernek, megszólítanak. Jól érzem magam itt. Mind a város vezetése, mind a testvéregyházak részéről nagyon kedves fogadtatásban volt részem.

Dehir.hu: Fekete Károly református püspökkel és Kocsis Fülöppel, a görög katolikus metropolitával milyen gyakran találkoznak?

Palánki Ferenc: Havi rendszerességgel, de ezt én örököltem, ez már Bosák püspök úr idejében is működött, s így kapcsolódtam bele én is ebbe a testvéri, baráti közösségbe. Leülünk egy-másfél órára, egyeztetjük a programjainkat, szót ejtünk közös ügyeinkről. Együtt voltunk a Kölcsey rendezvényén is, ez is kifejezi, hogy a keresztények egységére törekszünk. A lényegesben egység, a többiben szeretet: ezt igyekszünk megvalósítani.

Dehir.hu: Az emberi kapcsolatokat sokféleképpen ápolja: a Facebookon is. Hány ismerőse van?

Palánki Ferenc: Nagyjából 3700. Sokan megkeresnek a kérdéseikkel, én pedig általában röviden válaszolok, mert kevés időm van, ezért a csetelést nem is vállalom. A személyes beszélgetésekre viszont igyekszem nagy hangsúlyt fektetni. Úgy jöttem ide, hogy szeretnék megszólítható lenni és megszólítani másokat.

Dehir.hu: Milyen egy átlagos napja?

Palánki Ferenc: Reggeli imádsággal kezdődik, aztán reggeli, majd postabontás és a levelek megválaszolása következik. Most folyamatosan érkeznek az egyházmegye papjai ismerkedő beszélgetésre. Délelőtt is jön egy atya, majd ebéd után egy másik. Aztán délutáni postaindítás, előre bejelentett programok, találkozók. Általában este 7 óra lesz, mire a hivatalos programok véget érnek, akkor van egy kis idő rendezni a dolgokat. Nagyon sokfelé hívnak előadásokra, például a hitoktatók továbbképzésére is, arra is készülni kell. Ma az esti mise 6-kor kezdődik, utána lesz iyen munkákra időm. Folyamatosan vannak programjaim, ami nem teher számomra, de mivel ennyire elfoglalt vagyok, így nem tudok annyit az emberek között lenni, amennyit szeretnék.

Dehir.hu: Mennyire tartja fontosnak a politikát?

Palánki Ferenc: Az emberek életével foglalkozni kell. Ez politika is. A polisz a város, az emberek ügyeivel való foglalkozás. Az, hogy az egyház ne politizáljon, értelmetlen felvetés. Az egyház keresztény emberek közössége, aki megkeresztelt emberként politizál, az az egyház részeként politizál. Én magam is tájékozódom, újságot olvasok, híreket hallgatok, nézem a híradót és értelmezem is. Aki pedig megkérdez, annak elmondom, mi a véleményem. Ugyanakkor az más kérdés, hogy nem az egyház kapcsolódik bele egy-egy párt kampányába, gondolatvilágába, de lehetnek közös pontjaink, amit a mi értékrendünk szerint képviselnek, azzal tudunk azonosulni. Nem pártot támogatunk, hanem egy-egy eseményt vagy szándékot. Az értékőrző, -építő, -fejlesztő tevékenységet tudom, és kell is támogatni.

Dehir.hu: Ha már politika: Európát megosztja és izgalomban tartja a migránsok áradata, ami hathat ránk, az életünkre. Hogy látja ezt a kérdést?

Palánki Ferenc: Sokan azt mondják, hogy a magyar egyház nem állt a Szentatya mellé, de akik ezzel vádolnak bennünket, nem ismerik Ferenc pápa mondatait, amit már elődje, XVI. Benedek pápa is hangsúlyozott. Abban a háborús övezetben az lenne a nagyhatalmak elsődleges feladata, hogy biztosítsák az ott élő emberek jogát ahhoz, hogy ott maradhassanak, hogy ne kelljen elmenekülniük. A biztonságos helyben lakást, az élet jogát kellene biztosítani számukra. Tudjuk, hogy Irakban, Szíriában milliós nagyságrendben éltek keresztények. Most százötven-kétszázezer fő maradt. Ilyen mérvű keresztényüldözés a világtörténelemben soha nem volt, még Néró és a véres császárok idejében sem, mint most. 2010 és 2012 között egymillió keresztényt öltek meg a világban. Erre nem figyelnek, csak azt hajtogatják, Ferenc pápa azt mondta, fogadjuk be a menekülteket. Azokat, akik kényszerűségből elmenekültek a lakóhelyükről, be kell fogadni. Azok viszont, akik egy jobb élet reményében keltek útra, azt tapasztalhatják, hogy itt, nyugaton elsősorban olcsó munkaerőre van szükség, olyan emberekre, akiket minél jobban ki lehet használni. Ehelyett emberhez méltó életet kelleni biztosítani nekik ott, ahol születtek.

Dehir.hu: Korábban azt nyilatkozta, lényegesnek tartja az ifjúság támogatását. Lehet hatni rájuk? El tudja érni az egyház a fiatalokat?

Palánki Ferenc: Természetesen, hiszen léteznek. Oda kell menni hozzájuk azzal az örömhírrel, amiben nekünk részünk van. Szokták mondani, hogy a mai fiatalok nem érdeklődnek semmi iránt. Én úgy gondolom, fiatalon az emberek a nagy kérdéseket teszik fel. Ez mindig is így volt. Miért élek, mi az életem értelme, van-e értelme ennek az egésznek, mi legyek, ha nagy leszek. Nemcsak a nagy kérdések, hanem a nagy válaszok ideje is a fiatalságé, és ezeknek a megtalálásában szeretnénk nekik segíteni. A Facebookon, vagy egy rendezvényen, egy táborban például. Az egyháznak ugyanakkor nem szórakoztatnia kell a fiatalokat, hanem elvezetni őket a misztériumokhoz, hogy Isten van, és nemcsak van, hanem jelen van. S azért értelmes az ember élete, mert olyan életet tud élni, ami Istenhez is méltó. A tízparancsolat vagy a szívünkbe írt természeti törvény szerint, ami tulajdonképpen egy: a szeretet törvénye. A nagy válaszokra minden fiatal kíváncsi, és nekünk fel kell mutatni, ajándékba adni nekik a misztériumot, az isteni jelenlétet, azt, hogy örök dolgaink is vannak. Sokan attól félnek, hogy aki hívő lesz, az sok mindenből ki lesz zárva. Holott az ember nem akkor lehet igazán boldog, ha nagyon sok élvezetben, gazdagságban van része, hanem ha képes szeretni. Aki odaadja az életét másokért, mindennap tesz valami jót – a családjának, a gyerekeinek, a közösségének –, az mindennap megtalálja ennek a szeretetnek a boldogságát.

Dehir.hu: S ezért a hitért adta fel annak idején a mérnöki pályáját is?

Palánki Ferenc: Vezetékes távközlési üzemmérnök az eredeti szakmám, ami szintén a kapcsolatokkal függ össze, csak éppen másféle módon… A 25 éves államvizsga találkozónkon, melyen öt évvel ezelőtt már felszentelt püspökként vettem részt, kaptam is egy oklevelet egykori kollégáimtól a vezeték nélküli távközlésben nyújtott kimagasló tevékenységemért…

Dehir.hu: Közeledik a húsvét. Mit üzen a Dehir.hu olvasókinak az ünnep előtt?

Palánki Ferenc: Mindenkinek azt kívánom, hogy élje meg a feltámadás, az isteni jelenlét örömét és boldogságát, s törekedjen arra, hogy egymást szeretve, egymás életét, boldogságát segítve találja meg az igazi boldogságot.

Forrás: dehir.hu