A mezőladányi egyházközség és fíliáinak hívei nagyböjti lelkigyakorlatra zarándokoltak el a nyíregyházi Isteni Irgalmasság-templomba március 19-én. Az alábbiakban Németh János atyának, az egyházközség plébánosának írását olvashatjuk.
„Hogyan szerezzek még egy buszt?” –„Allegramente!” vagyis: „Vidáman!” Egy általam nagyon tisztelt és példaképnek tekintett szentnek, Néri Szent Fülöpnek volt a mondása. Igen! Mosolygok, miközben ezeket a mondatokat szövögetem. Öröm van bennem, mert a lelkigyakorlatos napjainkhoz úgy tűnik - kilakolhatatlan lakótárs lett a Lélek derűje. Több forrásból is töltekezik ez a boldogság, hiszen kiszakítva magunkat a hétköznapok forgatagából, megélve az összetartozást, a legapróbb szeretet gesztusokra is ügyelve töltekezünk. Pap és hívek együtt! Újra és újra… ha szabad így fogalmaznom, - s ezt igyekszem kellő alázattal mondani: ők általam, én általuk.
Szükséges is ez a töltekezés, hiszen nagy a plébániai terület és a hozzám tartozó községek száma. Nyolc település van rám bízva, s néha tényleg úgy érzem, hogy „ez már túl sok”! Isten kegyelmi segítsége és a hívek szeretete nélkül semmire sem mennék, s nem is bírnám. Ahogy nőttek a rám bízott közösségek, feladatok, úgy kellett a pasztorációs feladatokat is „ésszerűsíteni”. Fokozatosan alakult ki, hogy a sos-sok széttördelt és darabolt lelkigyakorlatok helyett más megoldás kel. Olyan, amely által a léleképítő gondolatok valóban eljutnak az ész és a szív legmélyére. S néhány évvel ezelőtt egy esti mise után jött a gondolat: minden fontosabb ünnep előtt éljük meg közösségben a lelkigyakorlatot, egy olyan helyen, mint amilyen Jézusnak lehetett az Olajfák hegye. S elkezdtük…
Azóta minden advent és nagyböjt előtt elzarándokolunk egy-egy olyan helyre, ahol egy igényesen felépített, bűnbánattal, szentgyónással, ünnepi szentmisével megélt lelki napot töltünk el. Mindig egymás személyiségétől eltérő paptestvéreket hívok ezekre a lelkigyakorlatos napokra, éppen azért, mert a hívek sem egyformák. Egyszerűen fogalmazok: lélekemelő látni így a híveket! Tényleg nem túlzok: megéljük, amit Jézus mond: „Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s megtaláljátok lelketek nyugalmát. Az én igám édes, és az én terhem könnyű.” (Mt 11,28-30).
Németh János Plébános