Megkezdődött a keresztények bűnbánati, a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt időszaka hamvazószerdán, február 10-én. E negyven nap alkalmat ad a híveknek a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.
Hamvazószerda reggelén Orosz Lőrinc prépost-plébános szentmisét mutatott be a debreceni Szent Anna-székesegyházban. Lőrinc atya a szentmise homíliájában kiemelte, a Katolikus Egyház a szenvedő Jézust állítja elénk, amely kétezer éves emlékezés a szentmisében válik jelenvalóvá. A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.
Az ember nem lehet elnéző önmaga felé, megtisztulással, böjttel, engeszteléssel érhetjük el megtérés és a bűnbánat lelkületét – fogalmazott Orosz Lőrinc plébános, majd kifejtette, böjtöltetni kell a szemünket - nem kell mindent látni, mindenről tudomást szerezni -, a nyelvet - nem kell mindent elmondani, továbbadni -, hiszen a Szentírás is értékeli a hallgatást, amelyen keresztül meghallhatjuk az Isten szavát is. Továbbá, önmegtartóztatást kell gyakorolni az étkezésben is, azoktól az ételektől-italoktól, amelyeket szabad fogyasztani. Jézus iránti szeretetből mondjunk le ezekről, a test fékezéséért, hogy ne a test uralkodjon a lélek fölött, hanem a lélek a test fölött. Ha mindezt nemcsak nagyböjtben tesszük, akkor egészen biztos, hogy lelki emberekké válunk – fogalmazott a plébános.
Nagyböjtben az irgalmasság testi-lelki cselekedeteinek gyakorlása iránt is fogékonyabb a lélek. Ferenc pápa meghirdetette Isteni Irgalmasság rendkívüli szentévét erre az egyházi évre, amely még inkább figyelmeztet bennünket az irgalmasság gyakorlásának egzisztenciális fontosságára.
Az egyház a 40 napos böjt kezdetén a hamvazással figyelmeztet az ember kicsinységére, az alázat gyakorlására. A plébános az előző évben megszentelt és elégetett barka hamuját megáldotta, majd keresztet rajzolt a hívek homlokára, miközben ezt mondta: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.
Sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye