2016. január 24. és 31. között a Fülöp-szigeteki Cebuban rendezik az 51. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszust. Az eseményre a világ minden tájáról mintegy 15.000 résztvevő regisztrált. Magyarországot egy tíz fős küldöttség képviseli.
Az alábbiakban a Magyar Kuríron megjelent Török Csaba teológus helyszíni tudósítását adjuk közre.
A mottót a Kolosszei levélből választották: „Krisztus bennetek dicsőségünk reménye” (Kol 1,27). Annak idején VI. Pál pápa fordult ezekkel a szavakkal a filippínó közösséghez.
Cebu városa a hasonló nevű szigeten található, és nagy múltra tekint vissza. A mai ország a korábbi kis hercegségek, királyságok területén létrejött spanyol gyarmatból alakult ki – Cebu királyi fővárosként fontos szerepet játszott a kereszténység elterjedésében. A városban áll Magellán keresztje, ami az európai felfedező és a helyi uralkodópár találkozására, illetve a kereszténység meggyökeresedésére utal.
A helyiek őrzik hagyományaikat, melyek közül kiemelkedik a Kisded Jézus (Santo Niño) tisztelete. A filippínók három nagy januári Kisjézus-fesztiváljának, népi ünnepségének egyike, a Sinulog Cebu városában kerül egy héten át, január harmadik vasárnapjához kapcsolódóan megrendezésre. Ilyenkor a város 800 000-es lakossága felduzzad, a nagy felvonulásokon akár egymillió ember is részt vesz. A menetben résztvevők díszöltözékében a gyarmati idők díszes spanyol ruhái és a népi kultúra elemei ötvöződnek.
A szigeten (mint az egész régióban) két évszak: a száraz és az esős váltakozik. A magyar tél idején a száraz időszakot élik, 30 fok feletti hőmérséklettel, de eső és tájfunveszély nélkül. Ezért is került erre a nálunk szokatlannak tűnő időpontra a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus.
Magyarországot egy tíz fős küldöttség képviseli. Ennek első fele (Schuschnigg Teréz nővér, a Nyolc Boldogság közösségből, Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára, Monostori László, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye irodaigazgató-helyettese, Szeidel Péter, a Nyolc Boldogság közösség lelkésze, a budapesti Örökimádás-templom templomigazgatója, Török Csaba teológus, az Esztergomi Hittudományi Főiskola oktatója) 26 órai repülőút, két átszállás után helyi idő szerint január 22-én, pénteken este érkezett meg Cebuba, ahol a helyiek lelkes köszöntőbizottsága fogadta őket a Santo Niño reptéren kihelyezett szobránál.
Erdő Péter bíboros, valamint Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök és Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, az MKPK Caritas in Veritate Bizottságának elnöke a második csoporttal, január 26-án érkeznek a Fülöp-szigeteki városba.
Forrás: Magyar Kurír
Eucharisztikus világkongresszus Budapesten
1938. május 25–29-e között Budapesten tartották a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. 1937. május 23-án, Szentháromság vasárnapján az eucharisztikus világkongresszus és Szent István jubileuma (Szent István halálának 900. évfordulója) összekapcsolásával a budapesti Szent István-bazilikában ünnepélyes vesperás keretében megnyitották a kettős szentévet. A szervezést egyházi részről az Actio Catholica, állami részről a Szent István Emlékév Országos Bizottsága végezte.
A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelmondata ez volt: Eucharistia vinculum caritatis, azaz Az Oltáriszentség a szeretet köteléke. A pápát Eugenio Pacelli bíboros államtitkár (a későbbi XII. Piusz pápa) legátusként képviselte.
A budapesti kongresszus csúcspontja május 29-én, vasárnap volt. A pápai legátus vezetésével a Hősök terén bemutatott szentmisén mintegy félmillió hívő vett részt. A szentmise végén rádión keresztül maga XI. Piusz pápa köszöntötte és áldotta meg a jelenlévőket.
Forrás: Magyar katolikus lexikon
A kongresszus imája: Itt letölthető
A Kongresszus hivatalos honlapja: http://iec2016.ph
Az eucharisztikus kongresszusok lelki gyümölcsei
Egyházunkban a nemzetközi eucharisztikus kongresszusok 1881-ben kezdődtek Franciaországban Eymard Szent Péter-Julián atya tevékenységének gyümölcseként. A kongresszusok fő kezdeményezője egy laikus asszony Emilie-Marie Tamisier, aki megértette, hogy a modern időkben milyen nagy jelentősége van az Oltáriszentség mélyebb tiszteletének. Az első kongresszus címét is ő adta: “Az Eucharisztia megmenti a világot”. Fő célnak a francia forradalom idején elkövetett sok megszentségtelenítés kiengesztelése, valamint az Istentől egyre inkább elszakadni akaró emberekért végzett imádság állt.
A kongresszusok elmélyítették a valaha katolikus hitre tért nemzetek keresztény identitását, táplálták azok hitét, ugyanakkor hathatós jelei voltak a világ számos pontján az Egyház Oltáriszentségbe vetett hitének is. Így történt ez hazánkban is 1938-ban, amikor az egy hetes rendezvénysorozat hatására az egész nemzet megmozdult és lelkét Jézus eucharisztikus jelenléte által Istenhez emelte.
A II. Vatikáni Zsinat utáni időkben, sem csökkent az Eucharisztikus Kongresszusok jelentősége és intenzitása. Ezek a rendezvények valóban a Világegyház ünnepei lettek, melyek mutatták annak egyre nagyobb nyitottságát a világ “szenvedései, reménységei és szükségletei” felé. Az Egyház a kongresszusokon keresztül is hozzá szeretne járulni a nagyobb szociális igazságosság megvalósításához. Szent II. János Pál pápa tanítása az 1981-es lourdes-i eseményen hangzott el: “Jézus Krisztus, megtört kenyér egy új világért: Az ‘új ember’ és az új világ az Istennel és a testvérekkel való gyermeki kapcsolatok által mutatkoznak meg az emberek között, ez egy új emberiség, amelyet az Élet Kenyerétől remélünk, akit az Egyház tör meg és oszt szét Krisztus nevében.”
Az utóbbi évek kongresszusainak középpontjában az emberi család értékei és az új evangelizáció szükségessége áll. 2012. júniusában az írországi Dublinban megrendezett kongresszus címe “Egységben Krisztussal és egymással“ volt. A rendezvény aktualitása pedig az akkoriban fényre derült szexuális visszaélések hatására átélt nemzeti kiengesztelődés és engesztelés volt. A jövő év januárjában a Fülöp-szigeteken megrendezésre kerülő kongresszus címe: “A bennetek lévő Krisztus, a dicsőség reménye”. A kongresszus aktualitása pedig megmutatni az ázsiai kontinens szívében az Egyház küldetését a szeretetszolgálat, az egység és a misszió területén. Akár a 2012-es dublin-i, akár a 2016-ban a Fülöp-Szigeteken megrendezendő kongresszusok témájának és üzenetének megválasztásában fellelhetjük azt a hittel teli várakozást, hogy az Oltáriszentségből merítve Egyházunk meg tud felelni az idők kihívásainak és Krisztust tudja adni az Őt kereső embereknek.
Forrás: http://orokimadas.hu
