Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

„A mai világot a digitális környezet jellemzi. Az emberiség széles tömegei rendszeresen és folyamatosan elmerülnek benne. Már nem csupán a kommunikációs eszközök használatáról van szó, hanem arról, hogy egy széltében-hosszában digitalizált kultúrában élünk, melynek mélységes hatásai vannak az idő és a tér, önmagunk, mások és a világ felfogására; a kommunikáció, a megértés, az informálódás, a másokkal való kapcsolatba lépés módjára. A valóság olyan megközelítése, mely a képet részesíti előnyben a meghallgatással és az olvasással szemben, befolyásolja a tanulást és a kritikai érzék kifejlődését.” (Részlet Ferenc pápa „Christus vivit” kezdetű apostoli buzdításából).

A 2019-ben közreadott fiatalokról és fiatalokhoz szóló „Christus vivit”, azaz „Krisztus él” kezdetű apostoli buzdításban, a Szentatya lényegesnek találta, hogy a jelen valóságot szemlélve és vizsgálva, a digitális környezetről is beszéljen, mivel a fiatalok elérésében és megszólításában egyre nélkülözhetetlenebbé válnak az online eszközök. A jelenséget, a digitális környezet létjogosultságát éppen ezért szükséges a lelkipásztori tevékenységek tekintetében is vizsgálni. Az elmúlt időszakban az egyébként is online hangsúlyos kommunikációt, a virtuális kapcsolattartás népszerű formáit, valamit az információközlés elektronikus világát felerősítette a járványhelyzet, amely korlátozta és korlátozza a személyes találkozások, mozgások lehetőségeit. Ebbe az online térbe, virtuális teendőkbe csöppent a Debreceni Római Katolikus Egyetemi Lelkészség is, ahol a munkatársak igyekeztek folyamatosan megtalálni a kapcsolódási pontokat az olvasókkal, követőkkel. Nem egyszerű feladat azonban felismerni, hogyan lehet közel hasonlóan eljutni az emberek szívéhez, lelkéhez a képernyőkön, kijelzőkön keresztül, mint testközelben. Éppen ezért tűzte ki célul a lelkészség, hogy egy online felmérés segítségével keresi a válaszokat, igényeket a lelki tartalmakat követők sorában:

„Az online világ is olyan missziós terep, ahol ugyanúgy rendelkezésre állnak az eszközök ahhoz, hogy továbbadjuk a kereszténység örömét, Isten üzenetét. Itt is fel kell építenünk egy hidat Isten és ember között. Élnünk kell a lehetőségekkel, és meg kell tennünk mindazt, ami tőlünk telhető. Ezért fontos, hogy megismerjük az emberek igényeit, a legkézenfekvőbb utat a szívükhöz” – erősíti meg Törő András, egyetemi lelkész.

Ezt a „tenni akarás”-tudatot szolgálta az a kérdőív, amelynek segítségével a lelkészég feltérképezte a fiatalok igényeit, az online térben érdeklődők szokásait. A kérdőívben olyan témák kerültek górcső alá, amelyek általánosságban vizsgálják, hogy mely felületeket követik a fiatalok, ezek közül melyek azok, ahol a legintenzívebben élik meg az online tevékenységeiket. Célzott kérdések irányultak arra, hogy a digitális környezetnek melyek azok a terei, ahol a fiatalok örömmel követnek lelki tartalmakat, illetve melyek azok a témák, amelyekről szívesen tájékozódnak, amelyek meghatározóak számukra. A kérdőív kitért arra a fontos mozzanatra, hogy a melyek azok a jellemzők, amelyek lényegesek egy-egy online lelki tartalom esetében, milyen szempontok alapján döntenek a fiatalok egy-egy tartalom követése mellett. Ez utóbbi különösen lényegessé vált, mivel a pandémia térnyerésével, az online tartalmak is megsokszorozódtak. Kifejezetten nehézkessé vált a megkülönböztetés gyakorlása egy olyan online térben, amely tolong a tartalmaktól, legyen az felszínes vagy mély, hiteles vagy megtévesztő. A járványügyi helyzet ugyanilyen kiélezetté tette az online találkozások kérdését is. Számos konferencia, szakmai találkozó vagy értekezlet helyeződött át a virtuális térbe. De vajon a lelki alkalmaknak, lelki vezetéseknek és csoporttalálkozóknak van-e létjogosultsága a személyesség és bensőségesség híján? Erre is reflektáltak a kérdőív válaszadói. Lássuk néhány érdekes eredményt a lelkészség tolmácsolásában:

Online tevékenységi szokások

Vizsgáltuk a 14 és 30 év közötti fiatalok internetes szokásait, azt, hogy milyen jellegű felületeket látogatnak leggyakrabban, és ezek közül melyek azok, ahol szívesen fogadnak lelki jellegű tartalmakat. A válaszok alapján azt a tendenciát láthatjuk, hogy minden korosztály esetében közel hasonlóan népszerűek a videók és képanyagok, hanganyagok, illetve olvasmányos tartalmak (írásos posztok, cikkek), tehát közel ugyanolyan arányban „fogyasztják” ezeket a tartalmi megjelenési formákat. Abban azonban már tapasztaltunk különbséget, hogy milyen internetes oldalakat használnak a fiatalok: míg a 21-30 év közöttieknél szinte kizárólag a Facebook, az Instagram, valamint a Youtube dominál, addig a 14-20 éves korosztálynál már ez utóbbiak mellé gyakorta társul a TikTok, a Snapchat, illetve a Twitter. A válaszok alapján azt is megállapíthatjuk, hogy a korbeli növekedéssel párhuzamosan, a lelki tartalmakra való igény is növekedést mutat. Abban, hogy hol követik ezeket legszívesebben, nincs kiemelkedő eltérés a fiatalok között, sokkal inkább az a jellemző, hogy minden általuk használt felületen szívesen fogadják a lelki tartalmakat, legyen az nyilvános vagy zárt platform. Feltettük azt a kérdést is, hogy általában naponta mennyi időt foglalkoznak a digitális környezetben lelki tartalmak követésével. Azok a fiatalok, akik rendszeresen követnek lelki témákat, átlagosan 30 percet, kivéve a 17-20 éves közöttieket, akik ennél kevesebbet, 15-20 percet szánnak online lelki tartalmakkal való foglalkozásra.

Lényeges a minőség

A válaszadások során arra is figyelmesek lettünk, hogy az online lelki tartalmak megjelenési formáinál és helyeinél jóval lényegesebbek azok a jellemzők, amelyek egy-egy lelki tartalom minőségét határozzák meg. A kérdőív alapján azt tapasztaltuk, hogy minden korosztály esetében szinte első helyen szerepel a lelki tartalmak azon tulajdonsága, hogy legyen mély, elgondolkodtató, akár elmélkedésszerű. Egyértelműen látszik, hogy a fiatalok igényesek a hiteles üzenetet magukban hordozó tartalmakra. Szintén minden korosztálynál kiemelkedően fontos a hétköznapi fogalmazásmód, míg a tudományos hangvételt kevésbé kedvelik a lelki tartalmak követése során. A 19-30 éves korosztály számára lényeges a rendszeresség, az, hogy a lelki tartalmakkal napi szinten találkozzanak, míg a 14-18 évesek az alkalomszerűbb formákat kedvelik, például a heti vagy havi gyakoriságú megjelenéseket. További tapasztalat, hogy a tizenévesek igénylik, hogy egy tartalom különleges, nem mindennapi legyen, a huszonévesek pedig kiemelik a tartalmak emészthetőségének fontosságát, illetve vágynak a lényegre törő üzenetekre. Kérdeztük a fiatalokat arról is, hogy az írás mellett milyen további elemeket kedvelnek egy-egy lelki tartalomnál. Ebben a tekintetben azt láthatjuk, hogy a képi és rajzos elemeknél népszerűbbek a videók és hanganyagok, de egyik sem annyira lényeges, hogy elterelje az írás hangsúlyosságát.

A válaszokban felfedezhető, hogy minden korosztály számára fontos az, hogy érezze, a lelki tartalom személyre szabottan neki készült, tehát megjelenjen benne egyfajta személyesség, azért, hogy az üzenetet át tudja fordítani a saját élethelyzetére. Tehát érdemes célzott lelki tartalmakat is készíteni, például a középiskolások kapjanak üzenetet arról, hogyan kell megélni diákként a mindennapokat a tanulás, barátok, család és közösség harmóniájában, a továbbtanulás előtt állók számára térjünk ki a pályaválasztásra, az egyetemisták halljanak a vizsgadrukk kezeléséről vagy a párkapcsolatról, a fiatal felnőtteket segítsük a hivatás megválasztásában, a családalapításban. Figyeljünk tehát arra, hogy gyakran az az üzenet, ami mindenkinek szól, senkihez sem jut el igazán! Ezért fontos a célcsoport és a témakör átgondolt megválasztása.

A lelki tartalmak jellegében a következők körvonalazódnak ki: a 14-30 éves korosztály legnagyobb számban a rövid útravalókat kedveli, valamint szívesen követ olyan tartalmat, amely egy-egy szentírási idézetet közvetít. Ezen kívül a fiatalok szívesen fogadnak zenés tartalmakat (pl.: dicsőítés, zenés imádság), örömmel követik papok és lelkészek gondolatait, kalendáriumszerű üzeneteket (pl.: adventi és nagyböjti útravalókat), illetve kapcsolódnak be online szentmise közvetítésekbe. A hosszabb lélegzetvételű tartalmakat, valamint vezetett imaalkalmakat úgy jelölték meg, mint az online lelki tartalmak kevésbé kedvelt formáit.

Online csoportalkalmak

A járványügyi helyzetben fontosnak tartottuk megfogalmazni, hogy milyen találkozási pontoknak és eszközöknek vannak létjogosultságai a digitális térben. Ezért a kérdőívben rákérdeztünk arra is, hogy van-e a fiataloknak igényük az online térben zajló csoporttalálkozókra, ifjúsági közösségi alkalmakra. A 21-24 év közöttiek kivételével – akik szívesen vesznek részt virtuális keretek közötti találkozásokon – a válaszadók azt fogalmazták meg, hogy a személyes és élő találkozás adja meg a közösségi alkalmak igazi értékét, ezért nem szívesen kapcsolódnak be online csoportokba. A fiatalok nagy része kevésbé tartja gördülékenynek a digitális környezetben megrendezett találkozásokat, amely a lelki élményeknél elengedhetetlen tényező.

Érdeklődési körök

Élesen kirajzolódott, hogy 14-30 év között minden korosztálynak jelentős igénye van a pszichológiai és önismereti témákra, olyan alkalmakra, lehetőségekre és felületekre, amelyek segítenek a saját személyiség feltérképezésében, az emberismeretben, önmagunk elfogadásában és az önbizalom kiépítésében. További általános tapasztalat minden korosztálynál, hogy többet szeretnének azzal foglalkozni, hogy hogyan lehet jól megélni a hétköznapokat.

A 14-20 év közöttiek tekintetében hasonló fontosságot kapott a karrier és a siker, majd a 20 év felettieknél ez a hangsúly áttolódik a párkapcsolatra, szerelemre és a családra. A huszonévesek körében felmerülnek továbbá olyan kérdések, mint a munka és magánélet egyensúlya, vagy az egyedülállók helyzete.

A 14-18 év közöttiek esetében többször visszatérő téma a pénz és a boldogulás mikéntje. Feltesznek olyan kérdéseket, mint hogy „Milyen lehetőségeket tartogat a világ?”, „Hogyan tudom fejleszteni önmagam?”, „Milyen jövőkép vár rám?”. Emellett megjelennek a továbbtanulásra, pályaválasztásra vonatkozó kérdések is, az emberek megsegítésének lehetőségei, barátság, lelki problémák, az alapvető hitbéli meggyőződések, Isten akaratának felismerése és elfogadása, illetve az igény arra, hogy különböző élettörténeteket ismerjenek meg, amelyek segítséget nyújtanak a saját életvezetéshez.

A 25-30 év közöttiek esetében megjelenik az erkölcs és morál vizsgálata különböző területeken, legyen az környezetvédelem, politika, technológia vagy gazdaság. Felteszik a kérdést, hogy hogyan tehetünk tanúságot világi környezetben, munkahelyen, illetve hogyan élhetünk hiteles keresztény életet a hétköznapokban. Felmerül a missziós lelkület és a felelősség kérdése annak tekintetében, hogy hogyan lehet a kereső embereket segíteni, az Istentől eltávolodottakat a krisztusi útra vezetni.

Miért is volt fontos, hogy mindezekről átfogó kép érkezzen a lelkészség számára, illetve elinduljon egy folyamat ebben a digitális tevékenységben? A kérdőív elindításakor három kiemelt cél került kitűzésre. Az első, hogy rátekintsünk az aktuális valóságra, azért hogy tisztában legyünk az „itt és most”-tal. Amennyiben magunknak is hazudunk arról, hogy milyen folyamatok vesznek bennünket körül, akkor hogyan várhatunk előremutató munkát, növekedést? Ha nem hagyjuk magunkat találkozni, megérintődni a valósággal, akkor fals irányt vesznek a feladataink, teendőink. A második cél, hogy a lelkipásztori tevékenység találkozzon a fiatalok igényeivel. A kérdőív tehát egy olyan felmérés, amely segít eligazodni abban, hogy találkozzon a „kereslet és a kínálat” a lehető legszebb ívében és lelki vonatkozásában. A harmadik cél pedig egy egészen komoly lelki vonulat, amolyan böjti életrendezés. A lelkészség a kérdőíven keresztül arra hívta meg a fiatalokat, hogy egy gondolat erejéig mindenki rendet tegyen az online háza táján, és tekintsen rá arra, hogy milyen tartalmakat hogyan követ, illetve biztosan hasznosan bánik-e az idejével, ki tudja-e iktatni a szükségtelent, és be tudja-e emelni a jót. A kérdőív tehát egy gyors revízió is, amelyre jócskán szükségünk lehet a hétköznapok szürkeségében, de a komfort-zónán kívüli élethelyzetekben is, akár egy pandémia idején. A lelkészség célja tehát, hogy segítse a fiatalokat abban, hogy dinamikus egyensúlyt tudjanak kialakítani az offline és online életben, ahogyan Ferenc pápa is fogalmaz a „Christus vivit” kezdetű apostoli buzdításában:

„A fiatalok áradó új élete ma új kihívással találja magát szemben: kommunikálniuk kell egy valós és egy virtuális világgal, melyben egyedül úgy mozognak, mint egy ismeretlen kontinensen. A mai fiatalok az elsők, akiknek dolgozniuk kell a személyes világuk, továbbá egy kultúra sajátossága és a globális világ szintézisén. Ez azonban megköveteli, hogy a virtuális kapcsolatból át tudjanak lépni egy jó és józan kommunikációba.”

(A cikk nyomtatásban megjelent az Öröm-hír 2021. húsvéti számában)

Szilágyi Eszter

Debreceni Római Katolikus Egyetemi Lelkészség

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye