szeptember 2021

2021. szeptember 5-12. között zajlott Budapesten az 52. Eucharisztikus Kongresszus. Szeptember 12-én iskolánkból több mint négyszázan, dolgozók, szülők, diákok utaztak Budapestre, hogy részt vegyenek a Hősök terén az ünnepi szentmisén, és találkozzanak Őszentségével, Ferenc pápával.

A korai indulás, a hosszú út, a zsoltárok mind-mind előkészítettek minket arra, hogy igazi zarándokként érkezzünk meg a helyszínre.

Meghatódva csatlakoztunk a szektorokban összegyűlt tömeghez.

Sokat hallottunk az esemény történelmi jelentőségéről, de még nagyobb volt ennek a napnak a hatása személyes történelmünkre, hitbeli fejlődésünkre. Életem egyik legmeghatározóbb élménye ez a Találkozás. Ahogy a tanítványaimra néztem, őket is áthatotta az a lelkesedés, ahogyan az Európa és Magyarország különböző tájairól érkező emberek szeretetben és örömben tettek tanúságot hitükről a szentmisén való részvétellel.

A Szentatya szavai minden keresztényhez és a 21. század minden emberéhez szóltak.

,,Anima Christi, sanctifica me.”(,,Krisztus Lelke, szentelj meg engem!...") - hangzott fel a kórus gyönyörű éneke, miközben több tízezer ember vette magához az Oltáriszentséget, s valóban, azokban az órákban ott, a téren Krisztus ölelt magához bennünket.

Katolikusnak, kereszténynek lenni nagyszerű, de nem mindig egyszerű dolog. A Kongresszus, a pápai szentmise befejeződött, de újra ráirányította a figyelmünket arra, hogy az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus viszont mindig velünk van, megtölti hétköznapjaikat örömmel és bátorítással.

Magyarné Takács Bernadett

pedagógus

Báthory István katolikus köznevelési intézmény

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2021. szeptember 17., péntek 09:18

Báthorys diákok a Forráspont-on

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ifjúsági programjának keretében a BIG végzős diákjai a szeptember 10-i Forráspont Esten vettek részt.

Az est Ákos koncerttel kezdődött, aki elsősorban ismert dalait adta elő. A meglepetésvendég – mindannyiunk örömére – Lackfi János, kortárs költő volt. Bibliai történeteket hallhattunk tőle saját stílusában, modern változatban. A műsor a Forráspont Band és a 4 Akkord Show Kórus előadásával folytatódott, akik keresztény dalokat énekeltek. A közösség együtt énekelt az előadókkal, ami nagy élményt jelentett.

A népszerű dalok után pedig tanúságtételek következtek. Proszenyák Róbert fiatalkori kómájában tapasztalt élményeiről beszélt. Majd Sophia Kuby az egyik legismertebb élet- és családbarát európai szervezet vezetője beszélt arról, hogy milyen jelentős szerepe volt az Eucharisztiának megtérésében. Mindenki számára inspiráló lehet élettörténete. Ezt az estet a szentségimádás zárta, amelyet nagy örömünkre egyházmegyénk vezetője, Palánki Ferenc megyéspüspök atya vezetett, melynek valamennyi Forráspont előadó részese volt velünk együtt.

Felemelő élmény, hogy több ezer fiatal számára fontosak a keresztény értékek a mai világban.

 

Kiss Lili

12. D osztály

Nyírbátori Báthory István katolikus köznevelési intézmény

 

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2021. szeptember 17., péntek 09:15

FORRÁSOM ÉS ERŐM

Örömmel töltött el, amikor az 52. Eucharisztikus Kongresszus helyszínéül Magyarországot, Budapestet jelölték ki. Mindenkit megviselt, hogy a kongresszust a koronavírus–járvány miatt egy évvel el kellett halasztani, ugyanakkor kerestem benne a pozitívumot, hogy több időt nyerhettünk az előkészületekre. Nehéz volt ez az időszak, éheztük és szomjaztuk ezt az eseményt, vártuk 2021 szeptemberét.

Nyitott szívvel fogadtam az elmúlt hét programjait, igyekeztem a médián keresztül nyomon követni azokat. Az előadások, szentségimádások, a tanúságtételek, a különböző lelki és kulturális programok az Eucharisztia tiszteletének elmélyítését szolgálták. Lélekemelő volt figyelemmel kísérni a gyertyás körmenetet.

A rendezvénysorozat legjelentősebb része a záró szentmise volt Ferenc pápa részvételével (én is ezen az eseményen voltam jelen), ez tette fel a pontot az i-re. Ám nem csupán ebben a pár napban éltük át Jézus jelenlétét, hanem a lelki előkészületek során, mely már évekkel ezelőtt megkezdődött hittan órákon, intézményi és egyházközségi szinten is.

Ez az időszak, valamint a kongresszus eseményei számomra a hit megerősítését, elmélyülését szolgálta. Azt az üzenetet is hordozta, hogy az Egyházat nem lehet bezárni a templom falai közé, szükségünk van arra, hogy lelkileg és fizikálisan is érezzük, hogy nem vagyunk egyedül.

Ünneplőbe öltöztettük a lelkünket. Isten szeretetét éreztük, még intenzívebben éltük meg Jézus jelenlétét, aki a testét adta nekünk eledelül, hogy egy testté lehessünk Vele. Ahogyan férj és feleség mondják egymásnak: ami bennem szép, jó és értékes, a testemet, a lelkemet neked adom, hogy táplálkozz belőle, erősödj általa - ehhez hasonlót tett velünk Jézus, csak éppen a szeretet legfelsőbb fokán. Önmagát adta ételül. Ezek agondolatok jutottak eszembe a kongresszus napjaiban. Azt az örömet éltem meg, hogy minden betegség, szenvedés, konfliktus, veszteség ellenére a szeretet mozgat minket.

A több százezres tömeggel együtt éreztem, hogy Jézus velünk van, reményt és értelmet ad minden nehézség között. Kegyelmi ajándék, amikor ilyen egyetértésben, közös imádságban, szentségi hangulatban vagyunk együtt. Jézus szólít, szeretetével átölel, betér a szívünkbe az Eucharisztia által, és ott is marad. Szívet melengető, hitet erősítő, csodálatos élmény volt. Átéreztük, hogy népünk, országunk, fővárosunk kicsi, de hintve van az Eucharisztiával, növekszik általa. Az a bizonyosság töltött el, hogy Isten velünk, közöttünk, értünk van!

A NEK segített egyensúlyba kerülni: többet foglalkozni azzal, ami fontos, és kevesebbet azzal, ami kevésbé értékes.

Azt az élményt éltem meg, hogy aki hívő, az sosincs egyedül, mindig van hova kapaszkodnia. Bánatban és örömben, Istenbe és a másik hívőbe egyaránt.

Úgy éreztem magam, mint amikor egy olyan ajándékot adok valakinek, aminek én magam is örülnék. A NEK is ilyen ajándék volt az életemben, ami hiányt hagyott maga után, miután véget ért, és olyan jó lenne, ha még tartana. De nem úgy tekintek rá, mint egy út végére, hanem inkább kiindulópontnak tartom az életemben Isten és embertársaim felé.

Feltöltődve jöttem haza a záró szentmiséről.

Most is felidézem Ferenc pápa homíliájából az alábbi gondolatokat: „Mennyire messze áll Ő, aki csendben uralkodik a kereszten, attól a hamis istentől, akitől elvárjuk, hogy erővel uralkodjon és elhallgattassa ellenségeinket!”

Felemelő és áldott ünnep volt, ahol egy célért gyűltünk össze, amit a Szentatya személyes jelenléte jobban megerősített bennem.

A kongresszus véget ért, a pápa visszatért székhelyére, de Jézus velünk maradt, hogy magunkkal vigyük otthonainkba, munkahelyünkre, közösségeinkbe.

Farkasné Papp Marianna

római katolikus hitoktató

Mátészalkai Széchenyi István Német Nemzetiségű katolikus köznevelési intézmény

„A világot senki se mentheti meg,
Egyedül az, akinek elhiszed,
Hogy békét hoz mindenkinek,
Hogy rábízhatod az életed…”
(Ákos és a lánya, Anna)

A Forráspont nem volt ismeretlen…

Már 2019-ben jelen voltunk, találkoztunk, közösségbe kerültünk, Jézus vendégségében időztünk.

Amikor 2021. szeptember 10-én Kisvárdáról elindultunk, útra keltünk, akkor lelki vezetőnktől, Bákonyi János atyától megtudtuk, hogy a HOMO VIATOR útjára léptünk, vándorok, zarándokok lettünk, útnak indultunk a szívünk mélyén jelenlévő Isten felé.

Utastársaink közül négyen voltak, akik már 2019-ben is részt vettek a Forráspont ifjúsági találkozón, ők mindannyian megosztották az utastársakkal a két évvel ezelőtti élményeket:

„Egyik legnagyobb élményem a találkozás volt Cristina Scuccia orsolyita nővérrel, aki 2014-ben megnyerte a Voice of Italy tehetségkutató versenyt. Gyönyörű énekhangja mellett mosolygós kedvessége, lendülete, Istenhez való hűsége is megragadott.” (Makai Viktória 12. e)

Ha már középpontba került Cristina nővér személye és példája, örömmel osztunk meg egy vele készült közös szentlászlós fotót, hogy visszaidézzük a Forráspont 2019-es felemelő pillanatát.

Színvonalas zenei élményben most is részesültünk, hiszen az ÁKOS koncert több száma megerősített minket a családi szeretetkötelékek, az Isten-kapcsolat fontosságáról. Köszönjük, hogy keresztény fiatalként megtapasztalhattuk a zenei üzenet által a Jóisten hívó szavát.

Néhány zarándoktársunk reflexióit megosztva szeretnénk kedvet ébreszteni egy következő vállalkozáshoz, útnak induláshoz, közeledéshez a tiszta forráshoz.

„Mint minden vallásos ember, mint katolikus fiatal én is nagyon vártam, hogy eljuthassak a NEK rendezvényeire. Nagy öröm volt számomra, hogy az iskolám által eljutottam az ÁKOS koncertre és a FORRÁSPONT Ifjúsági Estre. Felemelő érzés volt annyi fiatallal együtt lenni, énekelni, és érezni azt a kegyelmet, amelyet a közösség nyújtott számomra.” (Kolozsi Imre 11. d)

„Az este folyamán egy szuper Ákos koncerten, zenés dicsőítésen, tanúságtételen és szentségimádáson vettünk részt, ami az egyik legemlékezetesebb esténk volt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson töltött három napunk során. A piliscsabai szállásunk, a Josephinum is kiváló hely volt, ahol a környezet szépsége és csendessége magával ragadott minket. Éreztük a gondoskodást, a biztonságot, hiszen az ajaki egyházközség zarándokai osztották meg velünk szállásukat. Köszönjük, hogy ott lehettünk a Kossuth téri szentmisén és gyertyás körmeneten a Hősök teréig. A zene, az énekek ritmusa és szépsége, a hatalmas zarándokcsapat segített az út hosszúságát elfeledtetni. Vasárnap reggel bár fáradtan, de izgatottan indultunk a zárómisére, hogy a szentlászlós diáktársakkal együtt találkozhassunk Ferenc pápával.” (Mészáros Regina és Bakó Mónika 11. c)

„Számunkra a Forráspont nagy lelki élményt jelentett. Az este folyamán hallott dalokon és személyes tanúságtételeken keresztül mi is megtapasztalhattuk, hogy érdemes Isten mellett dönteni. Olyan gyorsan repült az idő, hogy észre sem vettük, hogy a Szentségimádás, amely a találkozó fénypontja volt, késő este kezdődött csak el. A 12.000 fiatal közös imádsága megerősített abban, hogy ma is érdemes kereszténynek lenni és nyíltan felvállalni hitünket.” (Máté Eszter 10. a, Máté Gergő 12. f)

Valóban felemelő találkozás volt a Forráspont Estje Jézussal, önmagunk küzdelmeivel és lelki formálódásunkkal, és természetesen sok ismerőssel, más egyházi iskolák diákjaival.

Köszönjük Palánki Ferenc püspök atyának, hogy gondolatainkat Jézus, az élet forrása felé irányította: Jézus, te vagy a szeretet forrása, mert Te magad vagy a szeretet. Add, hogy a Te feltétel nélküli szereteteddel szeressük egymást. Köszönjük, hogy megtanítasz minket szeretni…”

Köszönjük, hogy Püspök atya segített minket a Forráspontra eljutni.

Kaszásné Tóth Judit intézményvezető

Szent László katolikus köznevelési intézmény

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2021. szeptember 17., péntek 09:10

Hálát adunk mindenért!

2021. 09. 12-én véget ért az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Budapesten, melynek ünnepi záró szentmiséjét Ferenc pápa celebrálta. Iskolánk, az egyeki Szent János Katolikus Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola és AMI képviselete már a kora reggeli órákban útra kelt, hogy jelen lehessen a rendkívüli eseményen és együtt imádkozhasson a Szentatyával.

A hálaadás részünkről nem ért véget a szentmisével. Bízunk abban, hogy minden napban meglátjuk azt az eseményt, történést, amiért hálát adhatunk.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kapcsán hálát adunk azért, hogy a Szentatya egészségi állapota lehetővé tette, hogy Magyarországra utazzon, és ha csak rövid ideig volt is közöttünk, közvetlenségével, méltóságteljes kisugárzásával, gondolatébresztő szavaival, áldásával, a vallási hovatartozástól függetlenül, lelki táplálékot nyerhetünk mi magyar emberek.

Hálát adunk azért, hogy mi is ott lehettünk és megtapasztalhattuk a szentmise lélegzetelállító zenei szolgálatát, mellyel különlegessé, felemelővé tették az ünnepi alkalmat.

Hálát adunk a szentmisére érkező emberek fegyelmezett magatartásáért, ami lehetővé tette, hogy mindenki biztonságban érezze magát a hatalmas tömegben, és ezáltal egy életre szóló élmény részesévé válhasson.

Hálát adunk Papp László plébános, lelki vezetőnkért, aki követendő példaként képviselte egyházmegyénket a kongresszus teljes ideje alatt.

Hálát adunk gyermekeinkért, tanítványainkért, akik példamutatásukkal, fegyelmezett magatartásukkal méltó módon képviselték iskolánkat a záró szentmisén. Jelenlétükkel részesülhettek a Szentatya áldásában.

Hisszük, hogy az élmény felejthetetlen lesz számukra is.

 

Az egyeki Szent János Katolikus Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde munkatársai

 

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Virga Emese, a kisvárdai Szent László katolikus köznevelési intézmény 11. a osztályos diákja az oltár előtt találkozhatott Ferenc pápával. Emese így emlékezik vissza a megrendítő pillanatokra:

„MÁRIÁS-lányként bíztam benne, hogy szervezett keretek között, az ajaki zarándokokkal, népviseletbe öltözve megyünk majd a szombati és vasárnapi misére. Takács Károlyné, Manyi néni megkeresett bennünket, hogy az a megtiszteltetés érte az ajaki Máriás zarándokcsoportot, hogy a bíborosi és a pápai szentmisén szolgálatot teljesíthetnek.

Először fel sem fogtam, hogy mit jelent ez számomra. Az idő múlásával kezdtem csak arra gondolni, hogy ez mégsem egy búcsú, ez egy sokkal nagyobb megtiszteltetés, különlegesebb alkalom és életre szóló, megindító lelki élményt jelenthet.

241782451 3081640065439893 8907120275369335938 n

Egyre inkább izgalommal töltött el a rám váró feladat. Nem a nehézség, hanem inkább annak a rám váró élménynek a nyomása, hogy FERENC pápa elé járulhatok.

Elérkezett végre 2021. 09. 12-e. Édesanyám már hajnal 5 órától öltöztetett, és fonták a hajam az ajaki népviselethez. Az utazás is élményt jelentett  és e nagy találkozásra fókuszálva egyre erősödött bennem a várakozás. A Hősök terén várva még inkább izgultam attól a méltóságteljes környezettől, attól az emelkedett hangulattól, amit ott átéltem és megtapasztaltam.

Nem voltam egyedül, mert ajakiak vettek körül, akikkel együtt vittük majd az adományt az Úr asztalához.

A Szentatya megérkezése fellobbantotta az ott várakozó hívők lelkesedését. Tapsvihar, éljenzés és emelkedő hangvihar előzte meg a szentmise kezdetét. Csodálatos érzés töltött el, amikor Ferenc pápa a pápamobillal oly közvetlenül haladt el mellettem.

A szentmisén való részvételem, és áhítatom még inkább azt éreztette velem, hogy mekkora ajándék a Jóistentől, hogy a pápa elé járulhatok. Azon tűnődtem, hogy mivel érdemeltem meg ezt a kegyet.

Elérkezett a pillanat, elindultunk az adományvivőkkel. Büszkén vittem az oltárhoz az adományt, és örültem, hogy a Jóisten földi helytartójához járulhatok.

Ferenc pápa rám nézett, és én éreztem a belőle felém kiáradó szeretetet. Még most is, pár nap elteltével is ezt érzem. Nincs szó, nincs nyelv, amely el tudná mondani érzéseimet! Csak köszönet és hála érzése tölt el, Istenem!

241811809 3081675598769673 4252840095290574540 n

Kovács Patrik, a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Általános Iskola 1. a osztályos tanulója a családjával járulhatott Ferenc pápa elé. Patrik és családja számára is életre szóló élményt jelentett e találkozás. Patrik szülei segítségével fogalmazta meg élményeit:

Nagy megtiszteltetésben volt részem, ugyanis felkérést kaptam az Ajakon élő Takács Károlynétól – az Ajaki Tamási Áron Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda és Bölcsőde Intézményegység vezetőjétől –, hogy 2021. 09.12-én a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjének keretében adjam át Ferenc Pápa részére az adományt.

A felkérést természetesen nagy örömmel elfogadtam.

A vallásosságot a szüleimtől és nagyszüleimtől kaptam. Kicsi korom óta kezdve minden héten járok templomba. Édesanyám Máriás leány volt, ő vitte a Mária-szobrot, és vele együtt a családommal sok búcsún járunk. Az idén lehetőségem volt részt venni a mezőkövesdi Jézus Szíve búcsúban, ahol én vittem az ajaki táblát, a máriapócsi Nagyboldogasszony búcsúban, illetve az ajaki templombúcsúban pedig a nagyapámmal együtt vittem a Szeretetláng Szűzanya-szobrot.

A pápával találkozni felemelő érzés volt számomra. Budapesten, a Hősök terén bemutatott szentmisén testvéremmel, Kovács Annával, aki a Szent Imre Katolikus Óvoda Pillangó csoportjának tagja; nagymamámmal, Hasulyó Ferencnével, az ajaki katolikus egyházközség képviselő-testületének tagjával; és nagyapámmal, Hasulyó Ferenccel, az ajaki Mária Légió csoportvezetőjével járultunk a Szentatya elé.

Ferenc Pápa nagyon barátságos volt velünk. Anna testvéremnek és nekem a homlokunkra rajzolt egy keresztet, illetve pápai áldásban részesültünk. Felejthetetlen pillanatokat éltünk át.

Nagy büszkeséggel képviseltem Ajak városát a hagyományőrző népviseletben, illetve a Szent Imre Katolikus Általános Iskolát is. 

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Ez a tanév nagyon jól kezdődött!

Nyár közepén jelentkeztünk a szeptemberi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) záró szentmiséjére Budapestre.

Két évig készültünk erre az alkalomra. Az utolsó héten figyelemmel kísértük az Eucharisztikus Kongresszus eseményeit, minden nap nagyszünetben meghallgattuk a kongresszus himnuszát és beszélgettünk a látottakról. Az igazgató úr felelevenítette az 1938-as kongresszus történéseit, és képeket vetített róla.

Geszterédről 150-en utaztunk fel Budapestre. Az iskolából a felső tagozatosak, a pedagógusok, iskolánk és óvodánk alkalmazottai és egyházközségünk tagjai is részt vettek ezen a különleges alkalmon. Ez a létszám a településünk 10 %-át jelenti, amire nagyon büszkék vagyunk.

Gyönyörű volt ez a vasárnap, mert Ferenc pápa mellettünk haladt el a zsúfolásig megtelt Andrássy úton.

Nem láttunk még sohasem kivetítőt, pápamobilt és pápát sem. Sőt! Nem is gondoltuk, hogy ilyen jó erőben kell lennie a Szentatya testőreinek, hiszen akik vigyáztak rá, a pápamobil mellett jó tempóban futottak legalább egy félórán keresztül.

Most már mi is komolyabban fogjuk venni az edzést az erőnlétünkért, mert az is fontos.

A pápa érkezését a mi szektorunkhoz a tömeg egyre erősödő ujjongása, éljenzése jelezte.

Nem messze tőlünk megállt és kisbabákat emeltek hozzá, megáldotta és megpuszilta őket. Nagyon megható volt, az édesanyák mellettünk sírtak örömükben.

Sikerült a pápa felénk érkező áldását a telefonunkra rögzíteni, s mintha a végtelen isteni szeretet járta volna át szívünket, egész valónkat.

Boldogan mutogattuk a felvételeket, küldtük tovább az elkapott pillanatokat.

Szinte el sem hittük, hogy ez velünk történik, a római pápa áldásában részesültünk.

A szentmise az egyház szép, latin nyelvén hangzott el, igazából nem értettük, de éreztük, hogy valami különleges, fenséges ünnepnek vagyunk a részesei.

Jó, hogy voltak nehézségek, korán kellett kelni, meleg volt, ezek mind eltörpültek azon csoda, ajándék mellett, hogy együtt énekeltük 100 ezer emberrel a NEK Győzelemről énekeljen kezdetű himnuszát.

Még az unokáinknak is elmeséljük…..

 

A geszterédi Szent Anna Katolikus Általános Iskola hatodikos diákjai

 

Öröm-hír sajtiroda/Debrecen Nyíregyházi Egyházmegye

2021. szeptember 16., csütörtök 13:56

Láttuk a pápánkat!

A pápalátogatást már nagyon vártuk. Hosszú volt az út Ajaktól, de megérte, mert csodaszépen előkészítették a helyszínt Budapesten. A kedvencünk a pápa mobil volt.

Mégis a legmeghatóbb az volt számunkra, hogy a szentmise felajánlási részéhez az ajakiak vitték az oltárhoz az áldozati adományokat, ami nagyon boldogító volt számunkra.

Olyan aranyos volt Ferenc pápa, amikor azt mondta magyarul, hogy „Isten áld meg a magyart!”. Nagy élményt jelentett látni a pápát, reméljük, hogy a legközelebbi magyarországi látogatásakor is találkozhatunk vele.

Köszönjük szépen, hogy ott lehettünk!

 

Kovács Anna, Kocsis Flóra, Kerepesi Nóra 6.b.

Ajaki Tamási Áron Katolikus Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A fülöpi Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola (majdnem) minden dolgozója a felsős tanulóink több mint felével Budapesten, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró, pápai szentmiséjén vett részt.

A hosszú úton új hitoktatónk, Ferencz Viktor tanár bácsi „okosított ki” bennünket, mit kell tudnunk az Eucharisztikus Kongresszus előzményeiről, a keletkezéséről, a magyar vonatkozásáról. Viktor bácsi részletesen bemutatta a kongresszus logóját, beszélt a rajta lévő szimbólumok jelentéséről. Meghallgattuk és megtanultuk az Eucharisztikus Világkongresszus himnuszát, a „Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat…" című éneket, melyet Bangha Béla még az 1938-as budapesti kongresszusra írt. Meghallgattuk e dalnak az idei kongresszusra felújított és újrahangszerelt változatát is. A gyerekeknek ez tetszett jobban! Diákjainknak kiosztottuk a pápai himnusz szövegét is, majd együtt többször elénekeltük. Úgy gondoljuk, hogy minden magyar embernek illene ismernie mindkét himnuszt.

Budapestre, a Hősök terére érkezve a kiváló szervezésnek köszönhetően gyorsan eljutottunk az S4-es szektorba, a mi helyünkre. Hallani mindent tökéletesen hallottunk, de látni már nem tökéletesen láttuk az eseményeket. Kivéve a Szentatyát, aki a pápamobilon kétszer is elment előttünk. Felemelő élmény volt a világ elsőszámú vallási vezetőjét élőben, teljes életnagyságban látni, hallani az emberek ezreinek örömujjongását.

Hozzájutottunk az Adoremus különszámához, így a pápai szentmise minden mozzanatát nyomon tudtuk követni. Minden útitársunknak adtunk egy emléklapot, melyet az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és Ferenc pápa szentmiséjének emlékére készítettek.

Talán most még fel sem tudjuk fogni azt, hogy egy ilyen világméretű esemény részesei lehettünk! Utoljára 83 évvel ezelőtt volt hazánkban Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus… És ki tudja mikor lesz újra!

 

Popovics Ferencné

igazgató – Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Azon a napon, szeptember 12-én több mint 250 zarándok indult útnak Kisvárdáról. A kisvárdai Szent László köznevelési intézmény tanulói, pedagógusai, dolgozói a Statio Orbis szentmisére igyekeztek.

A Statio Orbis a Szentatyával – a kongresszus zárómiséje koronázta meg készülődéseinket.

Voltak közülünk, akik már pénteken, a Forráspont ifjúsági estre eljöttek. Többen egy röpke nap erejéig hazatértek, hogy vasárnap újra útnak induljanak. Sokan a fővárosban töltötték a szombatot is, a Margit-szigeti családi napon és a fáklyás körmeneten is meghatározó élményekben részesültek. Voltak, akik a családjukkal, mások egyházközségükkel, ismét mások lelkiségi csoportjukkal, de legtöbben az iskola közösségével vettek részt a kongresszus zárómiséjén.

Böjte Csaba testvér gyakran emlékeztet minket, hogy a találkozás a nyolcadik szentség.

Vajon hogyan és kivel volt nekünk alkalmunk találkozni?

Béres Tamás kollégiumvezető így idézi föl élményeit: „Találkozz Jézussal Budapesten!” – hangzott az Eucharisztikus Kongresszus meghívása. Ahogyan az üdvtörténeti találkozásoknak különleges jelentősége van a Szentírásban, ugyanúgy a személyes életünket is meghatározzák a nagy találkozások. A keresztény ember számára pedig a szentháromságos Isten eucharisztikus jelenléte a legnagyobb találkozás.

Tudtam, hogy sok ismerőssel fogok találkozni a fővárosi események folyamán. Amikor elhangzott, hogy a záró szentmisén Kárpát-medencén túli magyar testvéreink is vannak, régen látott moldvai csángó ismerőseim jutottak eszembe, akikkel a 2000-es évek elején több alkalommal együtt lehettem egy tiszadobi hagyományőrző táborban.

Az utazás és a helyszínre való bejutás izgalmai némileg elterelték a figyelmemet a lényegről. A szentmise alatt mély megnyugvás, lelki béke töltött el. A lényegre tudtam figyelni és a nagy misztérium betöltötte lelkemet. Ezekben a pillanatokban az evangélium alatt megpillantottam tőlem néhány méterrel arrébb, két népviseletbe öltözött csángó asszonyt, akiknek egyike az a több mint 15 éve látott ismerősöm volt a moldvai Külsőrekecsinből, akire percekkel előbb gondoltam. Hamarosan találkozott a tekintetünk és valószínűleg mindketten ugyanarra gondoltunk… a tiszadobi emlékekre, a közös imádságokra, a sok-sok Mária- és Szent István-énekre. Tekintetéből sugárzott a jelen esemény élő valósága, a tiszta hit, bizalom és a keresztény magyar egység megélésének boldog pillanatai…

Izgalomból lelki béke lett, távolságból közelség, szétszakítottságból egység a szentségi Krisztus jelenlétében. Isten és ember közvetlensége mellett ezt jelentette számomra ez a találkozás.

Jó hívőnek lenni, és jó Krisztushoz tartozni!

 

Máté Eszter és Gergő meghatározó élményei a következők:

Vasárnap reggel, ahogy együtt gyalogoltunk a Hősök tere felé a sok ezer emberrel, gyerekkel, fiatalokkal és idősebbekkel, hogy a hozzánk érkező Szentatyával, Ferenc pápával részt vegyünk az Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjén, ugyanaz az érzés fogott el bennünket, mint a Forrásponton, hogy jó hívőnek lenni, és jó Krisztushoz tartozni. Visszagondolva az eseményre, két különleges pillanatot szeretnénk kiemelni: Az egyik, amikor a pápa beszédében magyar nyelven köszöntötte a híveket, mindenkinek mosolyt csalva ezzel az arcára. A másik, amikor a szentmise végén felcsendült a Himnusz, és a nagy kivetítőkön egy pillanatra madártávlatból tekinthettünk rá a nagy tömegre. Ekkor mindannyian elérzékenyültünk, látva a rengeteg embert, akit ugyanaz a cél gyűjtött egybe.

Mészáros Regina és Bakó Mónika szintén három napot töltött a fővárosban. Így gondolnak vissza a zárómisére:

Vasárnap reggel fáradtan, de izgatottan vártuk az aznapi misét, amely tényleg nagyon emlékezetessé tette a hétvégénket, mivel láthattuk a pápát, még ha csak távolról is.

 

Kolozsi Imre, a diákönkormányzat elnöke egész hétvégén ott lehetett a kongresszuson. Lelkesedéssel írt szombati, ministráns találkozós élményeiről:

„Együtt beöltözve, együtt imádkozva, egymást tisztelve, régi barátokkal találkozva, és új barátokat szerezve adtunk hálát a Jóistennek a csodás szentmisében.

Ami pedig szívszorító és felejthetetlen élmény volt számomra, az a körmenet, amelytől festeni szebbet nem lehetett volna, szavakba önteni soha nem fogom tudni, amilyen érzéseket átéltem. Több százezer emberrel együtt kísértük az Oltáriszentséget, az érsek atyával, a püspökökkel, papokkal, hívekkel, és szállt az ének az „ég felé”, emelkedtek a karok a mécsesekkel a fejek fölé.

Kilométereket gyalogoltunk, de nem éreztem, fáradtságot sem észleltem. Ilyen összetartozást amióta élek, még nem tapasztaltam. Mintha egy angyal szállt volna a földre, és világbékét, egységet teremtett volna az ott lévők szívében."

Ignácia és Franciska orsolyita nővéreink mindig lelkesedéssel beszélnek a Szent Orsolya Rend Kisvárdai Házának krónikájáról. Az 1938-as évet megörökítő krónika több oldalon keresztül mutatja be az Eucharisztikus Kongresszusra utazó növendékek élményeit, többnapos pesti zarándoklatuk eseményeit. Így találkozott tehát múlt és jelen. Szép ritmusú ismétlődést láthatunk az 1938-as kongresszusra utazó diákok és a mi diákcsoportjaink között a választott kulturális programokban: felkerestük a Vajdahunyad várában a jáki Szent László-kápolnát, a Szent István-bazilikában pedig megtekintettük a Szent Jobb ereklyét.

A Győzelemről énekeljen… kongresszusi himnusz közös éneklésében rejlő erő pedig mára sem változott.

 

Kaszásné Tóth Judit intézményvezető

Szent László Katolikus Gimnázium, Technikum, Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Kollégium és Óvoda – Kisvárda

 

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye