Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

(Fotó: Szentföld, Tábor-hegy, Jézus színeváltozásának bazilikája)

Nagyböjt második vasárnapján az evangélium a színeváltozás történetéről szól (Mk 9,2-10). Jézus a három tanítványával, Péterrel, Jakabbal és Jánossal együtt felmegy a Tábor-hegyére, és megmutatja isteni dicsőségét. Ma a szentmise tábor-hegyén, a kenyér és a bor színe alatt mutatja meg jelenlétét, szeretetét, hogy új életet, új reményt adjon nekünk – fogalmazott Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök február 28-án, a debreceni Szent Anna-székesegyházban bemutatott szentmise elején.

Ferenc püspök homíliájában párhuzamba állította az ószövetségi olvasmányban (Ter 22,1-18) és az evangéliumban (Mk 9,2-10) elhangzott két történetet. Ábrahámnak egy hegyre kellett felmennie, és a színeváltozás is egy hegyen történt.

Ábrahám idős korában kapta Izsákot, és Isten szólt neki, hogy áldozza fel egyetlen fiát. Már minden megvalósulni látszik az ígéretekből az életében, és egyáltalán nem tudja, hogy ez próbatétel, hanem mindezt valóságként éli meg.

A történeten elmélkedve próbáljunk belehelyezkedni Ábrahám helyzetébe, akinek a szívét végtelen szomorúság és reménytelenség tölti el, mégis teljes hittel ráhagyatkozik Istenre, és így megy föl a hegyre. Ott megépíti az oltárt, és elkezdi az áldozat bemutatását, mert a szívében az él, hogy Istenért semmi sem sok, semmi sem elég.

És az Isten nem kérte tőle, hogy áldozza fel a fiát. A végtelen szomorú Ábrahám a végtelen szeretetű Istennel találkozik. Micsoda megkönnyebbülés ez! Amikor már nincs kiút, nincs remény, akkor az Isten felszabadítja őt és megjutalmazza a hitéért.

(Szentföld, Tábor-hegy)

Az evangéliumban a belső kör, a három különleges hivatású tanítvány: Péter, Jakab és János láthatják meg Jézusnak isteni dicsőségét. E három tanítványnak különleges hivatása volt. Péter volt később a közösség vezetője, Jakab elsőként szenvedett Jézusért vértanúhalált, János pedig a tanítványok közül az egyetlen volt, akinek nem kellett vértanúságot szenvednie, mert ő vállalta azt, hiszen oda mert állni a kereszthez. Ők hárman látják meg Isten dicsőségét Jézus testén át.

Miért történt ez? Jézus megmutatta azt, hogy milyen hatalommal tanít, írja felül a parancsokat, az ószövetségi törvényt, és tesz csodákat. Ez nem más, mint a szeretet hatalma, ugyanakkor megmutatja, valójában kicsoda Ő. Erőt ad a tanítványoknak, hogy amikor majd elkövetkezik a szenvedésének az ideje, amikor látják Őt a kereszten meghalni, akkor se veszítsék el a hitüket.

Soha ne veszítsük el a reményt!

Két utat látunk, Ábrahámnak és a tanítványoknak az útját.

Az egyik arra tanít bennünket, hogy bármilyen nehéz is az életünk, soha ne veszítsük el a reményt, mert az út végén a hegy tetején, amikor felvisszük a keresztünket a hegyre, Isten végtelen szeretetével fogunk találkozni. Miként Izsák vitte a fát az áldozatbemutatás oltárára – amely az ókori szentírás magyarázók szerint Jézus szenvedésének előképe, hiszen Ő is maga vitte fel keresztfáját a Golgota hegyére –, mi is így hordozzuk keresztünket életünkben, amelynek végén a végtelen Isten ajándékával fogunk találkozni.

Amikor tanítványként, hívőként egy-egy nagy öröm, istenélmény ér bennünket, akkor gondoljunk arra, hogy abban a helyzetben Jézus meg akar erősíteni. Az Istennel való találkozás élménye viszont nem lehet állandó a földön. Péter azt mondja örömében: „Mester! Olyan jó itt lenni! Hadd verjünk három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.”(Mk 9,5). Itt nem a sátorépítésen volt a hangsúly, hanem Isten közelében akartak maradni, mert érezték, hogy az a boldogság. De le kell menni a hegyről, vállalni kell a keresztet, a nehézségeket, az életet minden szenvedésével, problémájával és örömével együtt.

A tanítványok lejöttek a hegyről, és „maguk közt megvitatták, hogy mit jelenthet: A halálból feltámad” (Mk 9,10). Akár fölfelé megyünk a hegyre, akár lefelé jövünk, tudnunk kell, hogy minden út végén a végtelen Isten végtelen szeretetével találkozunk.

A vasárnapi szentmise is színeváltozás. Jézus a kenyér és a bor színe alatt jelenik meg, hogy táplálja a hitünket, hogy a szentmise tábor-hegyéről, a színeváltozás helyéről lemenve a hétköznapokba, hiteles keresztényként tudjuk megmutatni: mit jelent az igazi hit, hogy Istenért semmi sem sok, hogy mit jelent Jézus Krisztus feltámadása.

Legyünk érzékenyek a rászorulók segítésére, hiszen ők a különféle adományokban a mi jóságunkból, a szeretetünkből részesednek. Ha így teszünk, megmutathatjuk, hogy bennünk is végbement az az átalakulás, az átváltozás, a színeváltozás, amely az Istennek tetsző életünkre mutat, és ezt csak a szeretet által tudjuk megvalósítani – fejezte be elmélkedését Palánki Ferenc megyéspüspök atya.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia adománygyűjtést hirdet nagyböjtben, amelyre megfogalmazott körlevelet a homília után olvasták fel: http://www.dnyem.hu/index.php/item/3419-a-bojt-az-ima-es-az-alamizsna-jezus-tanitasa-szerint-megteresunk-feltetelei-nagybojti-tartos-elelmiszergyujtes

Kovács Ágnes

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök hálaadó szentmisét mutatott be püspökké szentelésének 10. évfordulóján, február 26-án Debrecenben, a Szent Anna-székesegyházban. A szentmisén – tekintettel a járványügyi helyzetre –, az egyházmegyében működő iskolák- és egy-egy közösség képviselői, a püspöki hivatal munkatársai az egyházmegye híveit képviselve vettek részt, a jelen lévő lelkipásztorok pedig a papság nevében adtak hálát Ferenc püspök életéért, hivatásáért, eddigi szolgálatáért.

A főpásztort a szentmise elején dr. Krakomperger Zoltán általános püspöki helynök atya, a székesegyház plébánosa köszöntötte az egész egyházmegye hívő közösségének nevében: Örömmel tapasztaljuk, hogy szüntelenül fáradozol azon, hogy a rád bízottak és minden jóakaratú ember Krisztus húsvéti misztériumát egyre jobban megismerje, szeresse és élje „az Eucharisztia által úgy, hogy egy nagyon szorosan összetartozó testet képezzen Krisztus szeretetének egységében, a szentségek vételével növekedjen a kegyelemben”, és jelen korunkkal párbeszédre készséges, alkotó találékonysággal tanúságot tegyen mindenki előtt arról, hogy Jézus a föltámadás és az élet.

Ferenc püspök hálatelt szívvel mondott köszönetet Isten oltáránál, az elmúlt 10 évre, eddigi életére visszatekintve mindenért és mindazokért – a családjáért, az Egyházért, egyházközségeinkért, egyházmegyénkért –, akik segítették őt eddigi útján. Bevezető gondolataiban rámutatott arra, a mai alkalom lehetőség mindannyiunk számára, hogy Istentől bocsánatot kérjünk, és hálát adjunk a kapott kegyelmekért.

A püspök atya 10 évvel ezelőtt történt püspökszentelést felemelő élményként és hivatásának meghatározó részeként élte meg. Bár az évforduló nagyböjtre esik, ez az időszak nem a szomorkodást jelenti, hanem a megváltás ünneplését a szív békéjével és örömével. Ennek az ajándéknak a fogadására pedig böjtöléssel, áldozatvállalással tudunk felkészülni – fogalmazott a főpásztor.

Ferenc püspök homíliájában a mai evangélium Isten országáról szóló üzenetére irányította a figyelmet, majd elmondta, hogy 10 évvel ezelőtt a püspökszentelésen elhangzott evangéliumi szakasznak is ez ugyanezen tanítás áll a középpontjában:

„Ha a ti igazvoltotok nem múlja felül az írástudókét és farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek országába” (Mt 5,20) olvassuk a mai evangéliumban. A farizeusok és az írástudók igaz embernek gondolták magukat, mert betartották a parancsokat. Jézus őket hozza fel példának, amikor azt mondja, hogy nem elég betartani a törvényt, pl. a „Ne ölj” parancsot, ha megbántom, megszólom, megítélem, lenézem embertársaimat, szeretetlen vagyok valakihez. Igaz voltunknak felül kell múlnia ezt a szintet.

Gyónáskor megbánjuk szeretetlenségünket. Azt gondoljuk, ez nem olyan súlyos dolog, hiszen ehhez hasonló szeretetlenség mindenkiben megtalálható. Szent János apostol azt írja: „Isten a szeretet” (1Jn 4,8).

Ha szeretetlen voltam, ez azt jelenti, hogy istentelen voltam, és így már egészen másként hangzik, mert ha valaki istentelen, akkor az Isten nélkül éli az életét.

Mit jelent az, hogy igaz voltunknak felül kell múlnia az írástudókét? Ez a hitelességet jelenti.

Ha felül akarjuk múlni a pusztán törvényt betartó magatartást, és ha hiteles életet szeretnénk élni, akkor úgy kell szeretni, ahogyan Jézus szeretett: hiteles szeretettel, testvérként kell egymásra nézni. Jézus nem azért szeretett bennünket, mert megérdemeljük, mert jók vagyunk, hanem hogy jók legyünk, hogy megtanuljunk tőle jól szeretni.

Ha igaz voltunk felül múlja a puszta parancs betartását, akkor leszünk méltók az Isten országára. Ha a vágyaink, a szándékaink, az emberségünk, szeretetünk Istenre utal, az Ő országára mutat, ha jó irányban van az életünk, akkor hitelesek leszünk.

A 10 évvel ezelőtti evangéliumi szakasz szintén Isten országáról szól: „Aki Isten országát nem úgy fogadja, mint a gyermek, az nem jut be oda” (Lk 18,17). Amikor végezzük a szolgálatunkat az egyházmegye központjában, iskoláinkban vagy bárhol, ahol élünk, a középpontban Isten országának kell lenni, mindent Istent országáért kell tennünk, amely nem egy terület, egy hely, hanem egy személy, maga Jézus Krisztus, az örök élet. Hivatásunkat, életünket, szolgálatunkat a Jézussal való kapcsolat köré kell szervezni, hozzá kell mérni magunkat, mert Ő a középpont. Emberként nem elérhető, az egyszerűség, a gyermeki hit és bizalom az, amely képessé tesz bennünket arra, hogy el tudjuk fogadni ezt az ajándékot.

Püspökké kinevezésemkor és szentelésemkor mindenki a feladat súlyáról, nehéz voltáról beszélt. Egyszer hallottam egy történetet, amely szerint két gyermek korcsolyázott a befagyott tó jegén, és az egyik gyerek alatt beszakadt a jég. Nem tudott kimászni, mert beszorult, ezért fel kellett törni mellette a jeget. A társa a saját korcsolyájával törte fel a jeget, hogy kiszabadulhasson a barátja. Később a tűzoltók is odaértek, és megmentették a gyermekeket. A felnőttek csodálkozva kérdezték, hogy egy erőtlen, kicsi gyermek hogyan volt erre képes. A történet szerint éppen arra sétált Albert Einstein, aki a csodálkozók kérdésre azt válaszolta, hogy azért tudta ezt megtenni, mert nem voltak ott olyan felnőttek, akik az ellenkezőjéről próbálták volna őt meggyőzni.

Nem saját erőnkből tudjuk tenni a dolgunkat, hanem azzal az erővel, kegyelemmel, amelyet Jézustól, életünk középpontjától kapunk, hozzáigazítva, köré szervezve az életünket.

Nagyböjt nem a szomorúság ideje, hanem az újjáéledésnek, a lelki tavasznak, az újrakezdés lehetőségének az ideje. Mindnyájan megfáradtunk az elmúlt időszakban, de a szeretetben soha ne fáradjunk meg, legyen mindig Isten az életünk középpontjában, tőle merítsünk szeretetet. Úgy kell gondolkodnunk, beszélnünk, cselekednünk, szeretnünk egymást, mint ahogyan Jézus szeret bennünket.

Úgy fogadjuk Isten országát, mint a gyermek, és szolgálatunk hiteles, Istennek tetsző lesz. Így tudunk tanúságot tenni arról, hogy az életünk szeretetben teljes, és bár evilági dolgokkal foglalkozunk, örök dolgaink is vannak.

Köszönetet mondok paptestvéreim, munkatársaim szolgálatáért, hogy segítenek hivatásomban, hogy egyre hitelesebben tudjak élni, és – ahogyan Szent Pál írja – hogy szolgálatuk beteljesítésére segítsem a szenteket, akik körülvesznek. Mert egyetlen pap, püspök sem tud egyedül tenni semmit. Isten mindannyiunkat egymásra bízott, hogy testvérként szeressük, szolgáljuk egymást, és hirdessük a szeretet örökkévalóságát, azt, hogy elérkezett közénk Isten országa – fejezte be gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.

Kovács Ágnes

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A katolikus iskolák javára gyűjtenek Magyarország összes katolikus templomában február 28-án, a hónap utolsó vasárnapján.

A 336 katolikus köznevelési, szakképzési intézmény 733 intézményegységgel van jelen a magyar köznevelésben. Az idei tanévben 183 óvodát, 257 általános iskolát, 102 gimnáziumot, 24 szakképző iskolát, 41 technikumot, 14 szakgimnáziumot, 10 gyógypedagógiai intézményt, 57 kollégiumot és 45 alapfokú művészeti iskolát tart fönn 15 egyházmegye, 27 szerzetesrend és két egyéb egyházi szervezet. A Magyar Katolikus Egyház a 2020/2021 tanévben összesen 137.154 fiatal oktatásáról gondoskodik 13.516 pedagógus, oktató közreműködésével.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében tíz katolikus köznevelési intézmény található, mely területileg és szakmailag (bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola, szakképzés, szakkollégium) is széles palettát kínál az oktatás terültén.

Megköszönjük a Kedves Hívek eddigi lelki és anyagi támogatását egyházmegyei fenntartású iskoláink működése érdekében. Iskoláink száma az elmúlt években jelentősen növekedett. A 10 oktatási-nevelési közintézmény működtetése — az állami normatívák és a nyertes pályázatok mellett — egyre több ráfordítással jár egyházmegyénk részéről.

Ebben a tanévben hozzávetőleg 5600 gyermek katolikus neveléséről és színvonalas oktatásáról gondoskodunk intézményeinkben. Mindnyájunk közös ügye, hogy iskoláinkban a jó személyi és korszerű tárgyi feltételek biztosításával elmélyüljön az eredményes oktató-nevelő munka. Ehhez kérjük február 28-án nagylelkű perselyadományaikat.

Katolikus iskoláink nélkülözhetetlenek jelenünk és jövőnk öntudatos, hitvalló és egyházhű katolikus nemzedékeinek kinevelésében, és ezekből az iskolákból jó eséllyel várhatók papi és szerzetesi hivatások.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Magyarországi Cursillo Állandó Tanácsa 2021. február 20-án délelőtt, az egyházmegyék cursillós közösségeinek lelkivezetőit és világi vezetőit, munkatársait online beszélgetésre, országos értekezletre hívta. Minden évben évente egyszer az Állandó Tanács összehívja az egyházmegyék képviselőit, azaz a Nemzeti Titkárságot.

Az online beszélgetésben a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Cursillós közösségből a grémium tagjai és még négy munkatárs vett részt. Nyolcan, Juhász Imre plébános atya vezetésével az Újfehértói Római Katolikus Egyházközség plébániájáról kapcsolódtak be az országos tanácskozásba, egy munkatárs Napkorról és még egy munkatárs Kisvárdáról. Egyházmegyénk Cursillos Titkársága 25 éve tagja az országos cursillónak, és minden évben eleget teszünk az Állandó Tanács meghívásának, hiszen nemcsak ők, de Krisztus is számít ránk.

A pandémia miatt a koronavírus kockázatának csökkentése érdekében a virtuális találkozás mellett döntött az országos vezetőség. A Nemzeti Titkárságnak célja volt, hogy továbbra is pezsdítse, erősítse, vezesse az országban meglevő cursillo mozgalmat. Csatlakozni regisztráció alapján lehetett, amelyet az egyházmegyei titkárságok szerveztek.

A Nemzeti Titkárság világi elnöke, Várdai Judit köszöntötte az ország 35 helyéről, kilenc egyházmegyei titkárságból bejelentkezett cursillós munkatársakat.

A köszöntés után a közös imádkozást követően a résztvevők egyenként röviden bemutatkoztak, majd a tematika tovább folytatódott. Az Állandó Tanács tagjai: Szűcs Imre atya és Palya János atya operatív lelkivezetők, a tanács tagjai: Debreceni Csaba, Vidra Árpád, Mohos László, Csibi Tamás, a nemzetközi ügyek felelőse, Várdai Judit világi vezető rövid előadásokat tartottak a cursillo mozgalom alapjaival kapcsolatban. Az előadók elmélkedéseikben segítették az egyházmegyékben folyó cursillós munkát.

Az előadások témáinak kibontásakor beszéltek a keresztény ember küldetéséről, az evangelizációról, a cursilló lelkiségi mozgalomról, szervezési és lelki, emberi feladatokról. Hangsúlyozták az eredeti karizmához való hűség és az egység megőrzését a magyar nyelvű cursillók között.

Beszéltek arról is, hogy felelősek vagyunk a másik emberért. Az Isten a cursillóban, apostolnak, testvérnek és barátnak akar küldeni bennünket. A cursillo élmény számunkra, amit át kell élni, meg kell tapasztalni. Hogyan tudjuk majd segíteni a barátunkat ebben a folyamatban? Erre is választ kapott a hallgatóság.

Az előadásokban olyan hívószavak, gondolatok hangzottak el, melyek egy cursillós ember számára fontosak: Csend, béke, szeretet, elmélkedés, hitelesség, szolgálat, lelkület, találkozás Krisztussal, a pap hiteles személye. Tűz, elfogadás, befogadás, imádkozás, nyitottság. Értékes vagyok, fontos vagyok, fontos vagy. Megbocsátok. Egyéni tanúságtétel. Apostoli küldetés. Örök negyedik nap. Szeretetre formáld át a tudatom. Ne félj - ne aggódj. Közösség. Légy felelős értem.

Végül Fabók Györgyné Ildikó az európai ultreya szervezésével kapcsolatban mondott újabb információkat, a cursillósok által vállalt feladatokról is beszélt. „Hazánkat az a megtiszteltetés érte, hogy 2021-ben mi, magyar cursillisták szervezhetjük az Európai Ultreyát. Ez az esemény 5 évente kerül megrendezésre, és remek alkalom több ezer európai cursillista találkozására, együtt imádkozására, együtt ünneplésére. Az esemény 2021. szeptemberében kerül megrendezésre a Nemzetközi Eucharisztikus Konferencia záró napján.” Az európai ultreya lehetővé teszi majd, hogy a nemzetközi kapcsolatokat erősítsük, nagyon sokat tanulhatunk majd más országok cursillójától, és lehetőségünk lesz megmutatni a híres magyar vendégszeretetet.

A mozgalmas, értékes, figyelmet igénylő online megbeszélés és videokonferencia, szombat kora délután imádsággal zárult.

De colores!

Zsirosné Seres Judit

világi vezető

Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye Cursillos Közössége

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A szentföldi kusztos, Francesco Patton OFM olyan, az online térben megvalósuló projektről számolt be a Vatikáni Rádiónak, amely a világ minden tájáról Jeruzsálembe vezetheti a hívőket a nagyböjt idején.

Az idei nagyböjtöt is a járvány miatti utazási korlátozások jellemzik; a Via Dolorosát, vagyis a fájdalmak útját, Jézus keresztútját mégis végigjárhatják a hívek, méghozzá a saját otthonukban, virtuálisan. A különleges lehetőséget a Szentföldi Ferences Kusztódia teremtette meg, hogy a zarándokok lépésről lépésre követhessék az utat, amelyet Jézus kétezer évvel ezelőtt végigjárt, vállán a kereszttel, onnan, ahol megostorozták, egészen a keresztre feszítésének helyéig.

Mivel a zarándokok nem tudnak fizikailag eljönni a Szentföldre és végigjárni a Via Dolorosát, amely cselekedet különösen nagyböjt idején az áhítat kifejezésének népszerű ​​formája, arra gondoltunk, hogy segítségükre sietünk, tudván, hogy sokan Jeruzsálem felé fordulnak tekintetükkel és szívükkel az egész világról – nyilatkozta Francesco Patton OFM, szentföldi kusztos a Vatikáni Rádiónak.

Ez egy olyan út, amelyet a via crucis, a keresztút hagyományos állomásairól elmélkedve járnak végig a zarándokok. Az elmélkedések segíthetik őket abban, éljenek bár a világ bármely pontján, hogy megtalálják életük mélyebb értelmét. Egyben a remény üzenetét is hordozza a keresztút, a húsvét felől olvasva, ebben a nehéz, szenvedéssel teli időszakban – fogalmazott a szentföldi kusztos.

Minden állomáshoz kapcsolódik egy-egy rövid videó, amely jeruzsálemi helyszíneket mutat be, ahol az evangéliumokban elbeszélt események zajlottak. Tizenhárom kisfilm tartozik a tizenhárom stációhoz: „Pontosan kapcsolódnak azokhoz a helyekhez, ahol Jézus megélte saját fájdalmas útját. A Keresztény Médiaközponttal kialakított együttműködésnek köszönhetően a képeket olyan részletek gazdagítják, amelyek segítenek, hogy megértsük ezeket a helyeket, szellemiségüket és a via crucis misztériumának aktualitását.”

Az elmélkedéseket a Szentföldi Ferences Kusztódia szerzetesei készítik, akik saját anyanyelvükön szólalnak meg a Szentföld különböző kegyhelyein.

Francesco Patton reményei szerint az idei húsvétot már derűsebb körülmények között élhetik meg a Szentföldön. Izrael lassan kilábal a járványból, a lakosság nagy részét már beoltották. Azonban még mindig zárva van az ország, következésképpen a zarándokok is hiányoznak, és ez súlyos anyagi veszteséget jelent a kis keresztény közösségnek, amelynek kézművesboltjai Betlehemben és Jeruzsálemben hónapok óta zárva vannak.

A zarándokok érdekében megpróbáljuk majd közvetíteni az egyes kegyhelyekhez kapcsolódó különféle szertartásokat – hangsúlyozta a szentföldi kusztos.

Nagykeddig, március 30-ig minden kedden és pénteken közzétesznek egy-egy elmélkedést a Szentföldi Ferences Kusztódia közösségi médiafelületein. A videók a kusztódia Facebook-oldalán; Twitter-oldalán, illetve Instagram-oldalán is elérhetők angol felirattal.

Forrás: Magyar Kurír

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Papszentelés, diakónusszentelés, 2020. június 27., Debrecen, Megtestesülés-templom

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatala kéri azokat a 2020/2021-es tanévben érettségiző vagy érettségivel már rendelkező fiatalokat, akik Isten papságra hívó szavát felismerték önmagukban, és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyébe kérik felvételüket, hogy jelentkezésüket írásban mielőbb juttassák el a Püspöki Hivatalba.

Saját kezűleg írt felvételi kérelmükhöz mellékeljék az ugyancsak saját kézzel írt önéletrajzukat, lelkipásztoruk (plébános vagy lelkivezető) ajánlását, 3 hónapnál nem régebbi nagyalakú (tehát összes anyakönyvi bejegyzést tartalmazó) keresztlevelüket, eddig megszerzett iskolai végzettségük (és nyelvvizsga) bizonyítványának fénymásolatát és végül friss erkölcsi bizonyítványt. A felvételi elbeszélgetés (konkurzus) helyéről és idejéről írásban kapnak értesítést a jelentkezők.

Amikor a gyermekeinkért imádkozunk, a papi hivatásokért is imádkozunk, hiszen a szülők az imaszándékaikban gyermekeik Isten terve szerint megvalósuló boldog életéért fohászkodnak. A papi hivatások születésért ilyenformán a szülők érezzék felelősségüket, és imádkozzanak gyermekeikért nap mint nap.

A Szent László Imaszövetség tagjai újabb papi és szerzetesi hivatásokért is imádkoznak naponta

Amint ismeretes, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök 2019 advent I. vasárnapján megalapította a Szent László Imaszövetséget azzal a céllal, hogy a tagjai minden nap imádkozzanak el egy tized rózsafűzért, és elsőcsütörtökönként vegyenek részt szentségimádáson, amelyet egyházmegyénk papjaiért és új papi hivatások születésért ajánlanak fel. A szentségimádást el lehet végezni akadályoztatás esetén a hét bármelyik napján is.

A Szent László Imaszövetségbe – 2021. február 24-ig – 1050 imádkozó kérte a felvételét.

A főpásztor kéri a híveket, hogy minél többen kapcsolódjanak az imaszövetséghez, és ajánlja, hogy lehetőség szerint a szentmisék előtt közösen imádkozzák el az aktuális tized rózsafűzért az imaszövetség szándékával. Híveink ilyen formában is kifejezhetik, hogy felelősségteljesen szívükön viselik a papi hivatások szolgálatát egyházmegyénkben.

Az egyházmegye honlapján (www.dnyem.hu ) minden hónapban ajánlunk egy elmélkedést, amely az adott imádkozandó tizedhez kapcsolódik.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A hitoktatás még hatékonyabb biztosítása érdekében az egyházmegye hitoktatóinak lehetőségük van hittanárképzésben való részvételre. Az Egri Hittudományi Főiskola és a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola továbbra is várja a leendő hittanárszakos hallgatóit.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye a korábbi gyakorlatnak megfelelően támogatja a tandíjköteles hallgatókat, ennek értelmében minden sikeresen teljesített félév esetében a tandíj fizetését átvállalja. Az egyházmegye területén – az iskoláinkban és a plébániákon – összesen 117 fő hitoktató/ hittanár szolgál, közülük 89 fő rendelkezik szakirányú diplomával, és jelenleg 10 fő végzi főiskolai, vagy egyetemi tanulmányait.

Az Egri Hittudományi Főiskola a 2021/22-es tanévben a következő hittanári képzéseket indítja:

• Hittanár-nevelő mesterszak (MA)

Végzettségi szintje egyetemi (tanári mesterszak); képzési formája levelező (5 félév, a katekéta BA után).

• Osztatlan hittanári

Végzettségi szintje: általános iskolai hittanár; képzési formája nappali és levelező.

• Részismereti képzés

Bármilyen tanári, gyógypedagógus, tanító és óvodapedagógus diplomával rendelkezők számára; 50 kredites teológiai felkészítő modul (MA hittanár-nevelő képzéshez).

Nyíregyházán a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola a 2021/22-es tanévben a következő hittanári képzésekre várja a jelentkezőket:

• Rövid ciklusú hittanár-nevelőtanár szak levelező tagozaton, önköltséges és állami ösztöndíjas formában. Ez a képzés a pedagógus (bármilyen tanári, gyógypedagógus, tanító és óvodapedagógus) vagy katolikus teológus diplomával rendelkezők számára nyújt lehetőséget hittanár-nevelőtanár diploma megszerzésére. A képzési idő a korábbi pedagógiai/teológiai tanulmányok függvényében kerül kiszámításra. Az önköltség összege: 120.000.- Ft/félév. A szak elvégzésével megszerezhető szakképzettség: okleveles katolikus hittanár-nevelőtanár. A végzettség feljogosít a különböző szintű hitoktatásra, valamint nevelőtanári állás betöltésére is.
• Osztatlan hittanár-nevelőtanár szak 4+1 éves képzésben nappali és levelező tagozaton. Ezen a szakon mesterszakos pedagógus diploma szerezhető, amellyel általános és középiskolában hitoktathat, valamint kollégiumi nevelőtanári vagy napközis állást is betölthet.

Bővebb információ a főiskolák honlapján olvasható:

http://www.eghf.hu/

https://szentatanaz.hu/

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Nagyböjt elején maga az Isten Fia áll elénk, arra figyelmeztetve bennünket, hogy elérkezett az idő teljessége, itt van Isten országa, megnyílt az ég mindenki számára, s ez a tény mindnyájunkat megtérésre hív.

1. „Betelt az idő”, vagyis beteljesedtek a próféták jövendölései, megkezdődött az „időtlen idő”, vagyis az örökkévalóság. Isten megjelent a földön, emberként közösséget vállalt velünk, megváltó szenvedésével, halálával és feltámadásával örök életet ajándékozott a benne hívőknek.

2. „Elérkezett az Isten országa”, mely nem egy terület, hanem egy személy: Jézus Krisztus. A feltámadását követően a Szentlélek kiáradásával, illetve befogadásával egyre jobban megérthetjük ennek misztériumát. Ő bennünk akar élni, a Szentlelke által isteni életet akar nekünk ajándékozni, és ha befogadjuk, akkor az napról napra növekedni fog bennünk az ima és a szentségek ajándékai által. Tehát az első feladat a nagyböjtben, hogy a csendes imáinkban rendezzük kapcsolatunkat Istennel, hiszen „minden forrásunk belőle fakad”. Hárítsunk el minden akadályt a kegyelem útjából, hogy egyre jobban be tudjuk fogadni Őt. „Aki szeret engem, az megtartja tanításomat, s Atyám is szeretni fogja. Hozzá megyünk és benne fogunk lakni” (Jn 14,23). Ezért buzdítok mindenkit, hogy már most, a nagyböjti idő elején végezzük el a szentgyónásunkat.

Isten országa „bennünk van”, illetve „közöttünk van”. Átjárja, betölti életünket, hivatásunkat, tevékenységünket, minden szolgálatunkat és emberi kapcsolatainkat is. Ez az időszak alkalom arra is, hogy megvizsgáljuk ezeket.

Isten országa jelenlétét mutatja a szeretetünk is. Az önmegtagadási gyakorlatok, a böjtölésünk, az önkéntes áldozatvállalásaink, melyekkel kifejezhetjük szándékunkat: szeretnénk viszonozni Jézus szeretetét, melyet „bebizonyított a kereszten” (vö.: Róm 5,8). Emellett figyelnünk kell a szegényekre, rászorulókra, különösen is az éhezőkre. Jó lehetőség mindenkinek a Katolikus Karitász élelmiszergyűjtése. Segítsük, támogassuk ezt az akciót.

3. „Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!” A szív megtérése, megtisztítása valóban komoly feladat, de egyben evangélium, vagyis örömhír is: megtérhetünk! Van lehetőségünk az újrakezdésre, esetünkben „a kézfeltétel kegyelmének felszítására” (2Tim 1,6) is.

Kívánom mindnyájunknak, hogy ebben a nehéz időszakban is tudjunk a feltámadás, az örök élet örömhírének befogadói, hordozói lenni és megújult életünkkel tudjuk azt továbbadni a ránk bízottaknak!

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök nagyböjtre szóló gondolatai a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 2021/1 körlevelében jelent meg.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia idén újra meghirdeti a nagyböjti irgalmasság gyakorlásának az ősegyházi hagyományát, amikor arra biztatja a híveket, hogy hozzák el a szentmisékre tartósélelmiszer-felajánlásukat a rászorulók számára és tegyék a templomban az erre kijelölt helyre.

Az alábbiakban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelét közöljük a nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtésről

Kedves Testvérek!

A világjárvány sok mindent átírt az életünkben. Az elmúlt esztendőben a nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtést éppen megkezdtük, de a vírus elleni védekezés miatt a templomaink bezártak, így csak részben tudtuk megvalósítani.

A világjárvány veszélye, a terjedéséről szóló híradások és az ismeretlentől való félelem sokakat megrémisztett és a távolságtartó előírások egy esztendővel ezelőtt az otthonainkba kényszerítettek bennünket. Gazdasági nehézségeket is hozott magával a járványveszély, munkahelyek szűntek meg és sokakat a létbizonytalanság rémképe is fenyeget.

Idén újra meghirdetjük a nagyböjti irgalmasság gyakorlásának az ősegyházi hagyományát, amikor arra biztatjuk a híveket, hogy hozzák el a szentmisékre tartósélelmiszer-felajánlásukat a rászorulók számára és tegyék a templomban az erre kijelölt helyre.

A világjárvány következményeként családok kerültek nehéz helyzetbe, akiknek a Katolikus Karitász, mint az Egyházunk hivatalos segélyszervezete – igyekezett segítő kezet nyújtani. A karitász munkatársai, önkéntesei és alkalmi segítői is bekopogtak a családok, az idősek ajtaján és segítettek abban és úgy, amire éppen szükség volt. Gondoskodás indult el a bátrak lelkéből, ami egy nagy szeretetteljes összefogássá vált.

Sajnos még nincs vége a járványveszélynek, de a templomainkban megtalálhatjuk a személyes találkozást az Úrral, ami reményt, erőt és bátorságot ad nekünk. Tanúságtételünkben most a hit-remény-szeretet sorrendje megfordul: a szolgáló szeretettel erősítjük a Gondviselésben való reményt, ami feléleszti az emberekben az Istenben való hitet, aki szeret bennünket és megszabadít a világjárványtól.

Ennek a szeretetnek a jele az a nagyböjti alamizsna is, amit összegyűjtünk. A szokásos módon, az idén jubiláló – alapításának 90. és újjászervezésének 30. évfordulóját ünneplő – Katolikus Karitász munkatársai juttatják majd el a családokhoz az adományaikat. Tegyünk tanúságot az irgalmas szeretet gyakorlásáról az idei nagyböjtben is, és lehetőségeinkhez mérten tartósélelmiszerrel járuljunk hozzá a Katolikus Egyház segélyakciójához. Ezt megtehetik a jövő heti vasárnapi szentmiséken és az azt követő hétköznapokon, március 7-től 14-ig.

A világjárvány olyan számunkra, mint a keresztút, aminek minden állomása nehéz mind testileg, mind lelkileg. Jézus keresztútján is ott álltak azok az emberek, akik segítették, megosztották a testi-lelki terhet. Ma is már egy esztendeje ott állnak segítő emberek a vírusveszély keresztútja mellett: orvosok, ápolók, mentősök, egészségügyi dolgozók, a karitász munkatársai és még sok névtelen segítő, akik úgy érzik, hogy az a kötelességük, hogy most mások baján segítsenek. Mi is csatlakozhatunk a segítő adományainkkal ezen hősök csapatához, lehetünk Cirenei Simonok és Veronikák, akik a szeretetünkkel erősíthetjük embertársainkban a reményt és a hitet.

Ferenc pápa az idei nagyböjti üzenetében így tanít bennünket:

„A böjt, az ima és az alamizsna Jézus tanítása szerint (vö. Mt 6,1–18) megtérésünk feltételei és kifejezőeszközei. A szegénység és az önmegtagadás útja (a böjt), a megsebzett emberre való odafigyelés és a róla való szeretetteljes gondoskodás (az alamizsna), és az Atyával folytatott gyermeki párbeszéd (az ima) lehetővé teszi az őszinte hit, az élő remény és a tevékeny szeretet megvalósulását.

…. A nagyböjt reménnyel való megélése annak átérzését jelenti, hogy Jézus Krisztusban tanúi vagyunk az új korszaknak, amikor Isten „újjáteremt mindent” (vö. Jel 21,1–6). Azt jelenti, hogy megkapjuk Krisztus reményét, aki életét adja a kereszten, és akit Isten harmadnapra feltámaszt, és hogy „mindig készen állunk arra, hogy bárkinek megfeleljünk, aki a [bennünk élő] remény indoklását kéri [tőlünk]” (1Pét 3,15).

… A szeretet nagyböjtjének megélése azt jelenti, hogy gondját viseljük azoknak, akik a koronavírus-járvány miatt szenvednek, elhagyottnak érzik magukat vagy aggódnak. A jövő miatti nagy bizonytalanság idején, ha emlékezetünkbe idézzük, amit az Úr az ő Szolgájának mondott: „Ne félj, mert megváltottalak” (Iz 43,1), szeretetünkkel bizalmat közvetítünk és megéreztetjük velük, hogy Isten gyermekeiként szereti őket.

…Csak a szeretet által átformált, a másik ember méltóságát felismerő látásmóddal lehet a szegényeket mérhetetlen méltóságukban elismerni és megbecsülni, saját életstílusukban és kultúrájukban tiszteletben tartani, és így a társadalomba valóban integrálni” (FT, 187).”

Kedves Testvérek!

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megvalósulásának az évében fontos tanúságtétel számunkra, hogy annak a Jézusnak a nevében tegyünk jót az emberekkel, aki a kenyeret megszaporította és az éhező embereket jóllakatta. A kenyér színében, az Oltáriszentségben bennünket is táplál, ami arra késztessen mindnyájunkat, hogy tegyünk tanúságot az irgalmas szeretetről adományainkkal. Húsvét ünnepére juttatjuk el az élelmiszercsomagokat a családokhoz, akik ezekben megérezhetik Isten gondviselő szeretetét. Ezzel is mutassuk meg a világnak Húsvét örömét

A korábbi években meghirdetett gyűjtésünk eredményeképpen családok ezreit tudtuk segíteni azokkal a segélycsomagokkal, amelyeket a hívek adományaiból juttattunk el a rászorulókhoz. Ha ezt mindannyian megtesszük és legalább 1 kg adományt hozunk a templomba, újra nagyon sok családnak tudunk segíteni az irgalmas Jézus példáját követve.

Telefonos adományvonalon is bekapcsolódhatunk a karitász segítő munkájába. Ha hívjuk a 1356-os telefonszámot, hívásonként 500 forinttal segítünk.

„1% segítség, 100 % szeretet.” Kérjük, hogy aki teheti, adója egy százalékával is támogassa a Katolikus Karitász karitatív szolgálatát: a Karitászt Támogató Alapítványt. Köszönjük a szegényeknek szánt adományaikat.

A legkisebb adománnyal is a felebaráti szeretet csodája valósul meg közöttünk. A templomainkban összegyűjtött élelmiszerek nemcsak táplálékot jelentenek, hanem üzenetet is visznek magukkal, a Gondviselő Isten kézzelfogható szeretetét a nélkülöző családokba.

Kelt: Budapest, 2021. nagyböjt 2. vasárnapján

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Alapításának 800. évfordulóját ünnepli a Szent Domonkos Rend Magyar Tartományfőnöksége. A jubileumi év eseményeire a debreceni domonkos közösség is készül közös alkalmakkal, kiállításokkal. Az igazsághoz vezető út című novellaíró pályázatot is a debreceni szerzetesek kezdeményezésére hirdették meg. A domonkos rend az igehirdetéssel foglalkozik, tehát szolgálatuk legfontosabb eleme a prédikálás.

Minden, ami igaz, az csak Istenre utalhat. Ez a domonkos rend legfőbb üzenete. Mi nem félünk attól, aki az igazságot hirdeti, hanem azt befogadjuk és beépítjük a keresztény tanításba.

Nem könnyű eljutni az igazsághoz, de ez a cél. Vannak nehézségek az életben, ellenségek is akadályozhatják ebben az embert, vagy mi magunk is nehezen vagyunk erre képesek, sokszor inkább csak beletörődünk a kilátástalannak tűnő helyzetünkbe.

Jézus Krisztus az út az igazság és az élet. A rend jelszava is az „Igazság”.

A hétről-hétre jelentkező Kárpát-medencei „hírmondó” a hazai és külhoni magyar egyházak értékteremtő és értékmegőrző munkáját, társadalmi szerepvállalását bemutató Élő Egyház vendégei voltak a debreceni domonkosok (a 15. perctől).

 https://mediaklikk.hu/video/elo-egyhaz-2021-02-23-i-adas/

A domonkosok debreceni jelenlétéről röviden:

A domonkosok debreceni középkori jelenlétének és távozásuknak körülményei máig tisztázatlanok a feljegyzések pontatlansága és hiányossága miatt.

A domonkos szerzetesek a XIII. században érkeztek Debrecenbe. Szent Domonkos rendjének a bolognai II. nagykáptalanja után (1221) a rend elhatározásából térítő szerzeteseket küldtek Magyarországra és az innen keletebbre lévő területekre a kunok és a mongolok térítésére. Több kolostort alapítottak Magyarországon. A debrecenit talán 1226-ban alapították, mely valószínűleg a mai Református Kollégium helyén állt. Valószínűleg a domonkosok alapították az első iskolát a városban. A domonkosok 1326 után távoztak Debrecenből.

A domonkosok első visszatelepülése

A domonkosok és a ferencesek 1942-ben telepedtek vissza Debrecenbe, és önálló plébániát is kaptak tevékenységükhöz: a város egyetlen plébániájából, a Szent Anna Plébániából lett akkor leválasztva a Szent István-templom és plébánia a ferences atyák vezetésével, valamint a Szent László-templom és plébánia a domonkos szerzetesek irányításával, melyhez Józsát is hozzácsatolták.

1950-ben az Elnöki Tanács rendelete alapján a többi rendhez hasonlóan a Domonkos-rend működése is megszűnt, a plébánia az egyházmegyéhez került.

A domonkosok második visszatérése

A domonkosok második visszatérése csendben történt. 1989 nyarán az Elnöki Tanács visszavonta az 1950-ben kiadott rendeletet, s ezután újra működhettek a szerzetesrendek. A domonkosok 1990. szeptember 1-jén tértek vissza Debrecenbe. Az új plébániaépületet rendházzá alakították.

A Domonkos-rend magyarországi provinciájában kevés szerzetes működött. Ezért elhatározás született, hogy a lengyel domonkos tartományból érkeznek ide szerzetesek misszióba. Az elsők, Jacek Górski és Ireneus Wysokiński 1993 augusztusában érkeztek Debrecenbe. Őket követték Magyarországra Joseph Puciłowsky és Andrzej Kostecki szerzetesek.

A plébániai feladatokat is ellátó debreceni Szent László Domonkos Plébánián jelenleg Górski Jacek OP plébános vezetésével Major Pius, dr. Leszkovszki Pál, Tokodi László domonkos atyák és Dezse Péter domonkos testvér szolgálnak.

A Szent László Plébánia területén lévő közösségi- és rendház egy részét, mely az újonnan alapított II. János Pál Intézetet is magába foglalja, 2007. június 24-én, majd az elkészült rendházat 2010. június 27-én áldotta meg Bosák Nándor püspök atya.

A templom felújítása 2020 nyarán történt meg, melynek során az oltártér új arculatot kapott.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye