Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Szeptember 5-én 12.30-kor lesz kapunyitás; a nyitóünnepség 15 órakor, a szentmise 16 órakor kezdődik a Hősök terén. A legfontosabb tudnivalókat összegezte a NEK Titkársága.

A lezárások, terelések miatt a közösségi közlekedési eszközöket javasolják.

Metró: M1 – A Kodály körönd vagy Széchenyi Fürdő megállónál szállj le! Fontos tudnivaló: a Bajza utca és Hősök tere megállóknál a földalatti nem áll meg.

Villamos: 1, 4, 6
Busz: 20E, 30, 30A, 105, 178, 230
Troli: 70, 72, 73, 74, 75, 76, 78

Gyalog a Keleti és Nyugati pályaudvarokról (25-30 perc)

*

Utazási kedvezmények

Belépőjegyed felmutatásával 50%-os alkalmi menettérti kedvezményt vehetsz igénybe a MÁV-START, a GYSEV, a MÁV-HÉV és a VOLÁNBUSZ járatain.

Fontos: a Budapesten belüli közösségi közlekedéshez menetjegy szükséges.

*

Parkolás

Személyautók számára nem tudnak parkolóhelyet biztosítani. A rendezvény helyszíne körüli lezárások és a résztvevők nagy száma miatt azt javasolják, hogy a helyszíntől távolabb keress parkolóhelyet, és közösségi közlekedéssel, illetve gyalogosan közelítsd meg a helyszínt.

Az útlezárásokról ITT és ITT találsz tájékoztatást.

*

Érkezés a Hősök terére

Kérjük, hogy legkésőbb 14 óráig érkezz meg a jegyeden jelölt szektor belépési pontjához, hogy a beléptetés időben megtörténhessen.

Kapunyitás: 12:30
Kulturális program: 13:30-tól
Ünnepélyes megnyitó: 15:00
Szentmise kezdete: 16:00
A szertartás várható befejezése: 18:00

A szektorba való belépéshez szükséged lesz a QR-kódos belépőjegyre, amelyet kinyomtatva vagy okostelefonodon tudsz bemutatni, és a személyazonosságodat igazoló okiratra.

Ha csoportosan jelentkeztetek a szentmisére, a jegyeket előre kioszthatjátok/elkérhetitek a csoportvezetőtől, így akár egymástól függetlenül is érkezhettek és beléphettek a szentmisére.

Ha egyénileg (vagy csoportvezetőként) regisztráltál, belépőjegyed megtalálod a Kongresszus mobilapplikációjában is.

*

Mit hozz magaddal és mit NE

A legfontosabb behozható tárgyak közé tartozik az összecsukható szék (kivéve: A-F szektorok), a műanyagpalackos víz, hideg élelem, transzparens, zászló 1,5 méternél nem hosszabb rúddal.

Kérjük, ne hozz magaddal: szúró-vágó eszközöket, fém- és üvegpalackot, pirotechnikai eszközt, szeszes italt, kerékpárt, rollert.

A további bevihető és be nem vihető tárgyakkal kapcsolatban kérjük, olvasd el a Kongresszus biztonsági tájékoztatóját a honlapon!

*

Egyéb információk

A rendezvényeket érintő legfrissebb járványügyi intézkedésekről az iec2020 honlapon, közösségi média felületeiken és a NEK 2020 applikációban tájékozódhatsz.

Kérjük, hogy helyszíni probléma esetén mindenképp a személyzethez fordulj először (jelenlévő szervezők, önkéntesek, hatóság)! A rendezvényen folyamatos orvosi és mentőügyelet működik.

Kérjük, értékeidre fokozottan figyelj, az elveszett tárgyakért nem vállalnak felelősséget.

A rendezvényeket az időjárási viszonyoktól függetlenül is megtartják, kivéve, ha vis maior esemény miatt a hatóságok köteleznek annak felfüggesztésére.

A program és a helyszínváltoztatás jogát fenntartják.

A MÁV-Start és a Volánbusz igénybe vételéről többek között a NEK Titkárság felületein találnak tájékoztatást.

Forrás és fotó: NEK titkárság

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2021. szeptember 5-12-ig Budapesten rendezik meg az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, amelyhez kapcsolódóan Szociális Karitatív Bizottság állt fel, azzal a céllal, hogy a kongresszus tanúságot tegyen Jézus Krisztus ingyenes szeretetéről, aki kenyér formájában adja magát nekünk.

Ezzel az üzenettel a Katolikus Karitász egyházmegyei szervezetei szeptember 4-én szeretetvendégségre, ebédre várták a rászorulókat, hogy az agapé által ők is részesüljenek a közös ünneplésünk örömében.

Az ország nagyobb városaiban, így Debrecenben és Nyíregyházán is ugyanazon időpontban került sor a szeretetvendégségre. 

Nyíregyházán a Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyházban fogadták a rászorulókat, ahol Csordás Gábor plébános köszöntése után Soltész Béla karnagy éneket tanított, majd rövid orgonaművel ajándékozta meg a résztvevőket. Ezt követően bábelőadás várta a családokat a plébánia udvarán, majd Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke az ebéd mellett lelki táplálékkal is ellátta a rászoruló embereket.

A főpásztor a jelenlévőknek elmondta, az Eucharisztia, a szentmise ünneplése már az őskeresztényeknél szeretetvendégséggel, agapéval kapcsolódott össze. A görög eredetű agapé szó szeretetet jelent, és a megvendégelés által Isten szeretetét szeretnék közvetíteni a testvérek felé.

Ugyanezen a napon Debrecenben is megvalósult a szeretetvendégség  a Szent Anna Plébánia udvarán, ahol dr. Krakomperger Zoltán, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye általános helynöke köszöntötte a vendégeket.

Fotó: Kardos György

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Az egyházmegyei rendezvényeinken gyakran szolgáló Képmás Zenekar állandó repertoárja, az Isten báránya című videoklip.

Ez volt az együttes első saját zenei kiadványa, amely egy maxi lemezen került kiadásra 2009. karácsonyán, Isten Báránya címmel, limitált példányban. 

Majd 2020-ban húsvéti meglepetésként újragondolták az Isten báránya dalukat, modernebb technikai eszközökkel rögzítve azt. Kísérő zenészek: Bolega László, Kardos György, Halhóber Gábor, Horváth Sándor, énekel: Cserjési Beatrix, a Mandala Dalszínház színésznője.

A dalszerzemény megújításában a zenekar segítségére volt Sipeki Zoltán, a Zorán és Dés László produkciók kísérő zenekarának állandó gitárosa, aki a korábban Horváth Sándor ötlete nyomán rögzített klasszikus gitár témáját – ami a dal meghatározó motívuma –, átdolgozta és arányaiban egy teljesen más aspektusból prezentálja a hallgatóságnak. 

A hangfelvételt Bodnár Tibor hangmérnök készítette, a videoklipet rendezte és forgatta Kondás Kristóf, a Görögkatolikus Médiaközpont munkatársa, aki a zenekar eddig megjelent official klipjeinek a rendezője is egyben.

A videoklip Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban készült. A projekt megvalósulását  Csordás Gábor, a társzékesegyház plébánosa tette lehetővé.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye plébánia-templomaiban szeptember 9-én egész napos szentségimádást tartanak, hogy azok a hívek, akik nem tudnak részt venni Budapesten az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, legalább lélekben bekapcsolódhassanak a világraszóló eseménybe.

A szentségimádási napon a templomokban ünnepi szentmisét mutatnak be, láthatóvá téve a szentmise-ünneplés és a szentségimádás elválaszthatatlan összetartozását, valamint lehetőséget biztosítanak szentgyónás elvégzésére is.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A budapesti Örökimádás-templomban – nevéhez híven – az 52. Nemzetközi Eucharisztikus (NEK) teljes ideje alatt, szeptember 5-én, vasárnap 12 órától szeptember 12-én, vasárnap 18 óráig folyamatos (0–24 órás) szentségimádásra lesz lehetőség.

A szentségimádásra előzetesen feliratkozni a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címen, vagy napközben az Örökimádás-templomban (1091 Budapest, Üllői út 77.) a templomőröknél, illetve a sekrestyében lehet. A plébánia kéri, hogy lehetőség szerint mindenképp regisztráljanak a kiválasztott név, telefonszám, e-mail-cím, valamint a plébánia nevének és településének megadásával.

Mindenkit szeretettel vár az Úr, azokat is, akik véletlenül nem tudtak feliratkozni – teszik hozzá a szervezők felhívásukban.

Forrás: Örökimádás Lelkészség

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A közmédia csatornái révén a nézők is részesei lehetnek az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak (NEK) – közölte a MTVA Sajtó és Marketing Iroda szeptember 1-jén, szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint a közszolgálati csatornák az ünnepre hangolódva számos vallási témájú műsorral készülnek a katolikus világegyház egyik legnagyobb rendezvényét megelőzően is. Szeptember 5. és 12. között pedig élő közvetítések során számolnak be a legmeghatározóbb eseményekről.

„Történelmi jelentőségű és megismételhetetlen” műsorfolyamot kínál nézőinek a közmédia, hiszen 1938 után ismét Magyarország ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak – fogalmaztak. 

A közszolgálati csatornák amellett, hogy a helyszíneken követik az eseményeket, új műsorokkal, ismeretterjesztő és kulturális tartalmakkal is készülnek, nem csak hívőknek – írták.

A Duna Televízióban szeptember 1-jén új, 12 részes napi sorozat indul Őbenne címmel, amely kora délutánonként lesz látható. Ismert személyek – mások mellett Rúzsa Magdi, Gianni Annoni, Szerednyei Béla – elsősorban a hitükről, személyes istenkapcsolatukról vallanak – ismertette az MTVA.

Szeptember 5-én nyolcrészes liturgikus sorozat kezdődik. A Misztérium a római katolikus szentmise részeinek, történéseinek mélyebb értelmére világít rá, valamint ezek teológiai és spirituális mélységeibe is bevezeti a nézőket. Szeptember 6-ától a visszatérő Család-barát és az Almárium a rendezvényhez fűződő témákkal várja a nézőket. Hétköznap esténként a MindenkiNEK című stúdióműsorban összefoglalót láthatnak a nap legfontosabb eseményeiből. A képernyők előtt ülve élőben követhetik a maradandó élményt ígérő hétvégi programokat: a szeptember 5-i ünnepélyes megnyitót és szentmisét 14.50-től, valamint a szeptember 11-i szentmisét és eucharisztikus, gyertyás körmenetet 16.40-től.

Szeptember 12-én 7.30-tól Ferenc pápa budapesti látogatását, így az ünnepi zárómisét is végig közvetíti a csatorna. A hétvége eseményei online is követhetők lesznek a Duna Televízió Facebook-oldalán – tájékoztatott az MTVA.

Az M5 kulturális csatorna is a rendezvény rangjához méltó módon, kiemelten foglalkozik a nagyszabású programmal, annak múltjára való kitekintéssel is igyekszik megmutatni a jelentőségét. Szeptember 5–10. között 16.30-kor az 1938-as kongresszus résztvevőivel készült portréfilmeket mutat be, Jobb jövődnek záloga címmel. Hétfőtől péntekig 19 órától a Librettó az ünnepség fényében ahhoz kötődő tartalmakat kínál, szó lesz a bibliai témák különböző művészeti ágakban való megjelenéséről, valamint a NEK aktualitásairól.

Szeptember 6-án 21 órától a Ferenc, a nép pápája című kétrészes életrajzi filmet láthatják a nézők.

Az Estéli zsoltárban az esemény ethoszához kapcsolódó versek hangoznak el. A csatorna az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából 52 héten keresztül 52 istenes verssel készült – ismertették.

*

A Kossuth rádió is a vallási és kulturális tartalmakra helyezi a hangsúlyt. Olyan szempontokból közelíti meg a témát, amelyek mindenki számára értékes tartalommal szolgálnak. A műsorokban bemutatkoznak a háttérben dolgozó önkéntesek és a NEK-hírnökök is, valamint választ kaphatnak a hallgatók arra a kérdésre is, hogy vajon tudományosan lehet-e bizonyítani Isten létét. Szeptember 3-áig hallható a Király a Föld fölött rádiójáték.

Szeptember 5-én a Vasárnapi Újságban szó lesz az esztergomi Teológiai Szimpóziumról, és interjút hallhatnak Erdő Péter bíborossal. 10.05-kor a Találkozz élőben Jézussal! című portrésorozatban újabb exkluzív beszélgetés hangzik el a NEK egyik meghívott előadójával. A nyitómisét a Kossuth rádió élőben adja, majd hétfőtől a NEK programjainak helyet adó Hungexpóról jelentkezik. Hétköznaponként 9-től 10 óráig a Napközben című műsorban Veres András, Szerdahelyi Csongor, Székely János, Sajgó Szabolcs, Fábry Kornél és Böjte Csaba is megosztja gondolatait a hallgatókkal. A Kalendárium a NEK rangos kulturális programjait dolgozza fel. Szeptember 11-én az Országjáró stábja 10–12 óráig a Margit-szigeti családi napról számol be, majd 16.30-tól a szentmiséről, valamint a Kossuth tértől a Hősök teréig tartó eucharisztikus, gyertyás körmenetről tudósít a csatorna. A műsorfolyamban a fő eseményeken túl felidézi az 1938-as kongresszus történéseit, összekötve a múltat és a jelent.

Szeptember 12. Ferenc pápa látogatásának jegyében telik, 11.30-tól a pápai szentmisét élőben közvetíti a rádió – áll a közleményben.

Forrás:

Magyar Kurír

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye – mint minden más egyházmegye – életének jelentős részét meghatározza a fenntartása alatt működő köznevelési intézmények jelenléte, az ott folyó oktató-nevelő munka. A mind szervezetileg, mind pedig pasztorális területen folyamatosan fejlődő nagy egyházmegyei közösségben az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága (EKIF), a főigazgatói státusz megalakulásával 2013-ban mérföldkövet jelentett. Molnár Katalintól, az EKIF első főigazgatójától ebben az évben köszönünk el, pedagógiai pályafutását 2021. augusztus 31-én fejezi be, élve a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségével. Elmondhatjuk, lezárult egy korszak, hiszen a most fennálló EKIF szervezet – az alapoktól kezdődően professzionálisan kiépített és működő – struktúrája Molnár Katalin kiemelkedő szakmai munkáját dicséri. 

Az alábbiakban Molnár Katalinnal beszélgetünk a múltról és jövőbeni terveiről.

– A pedagógus legfőbb ismertetőjegye a gyermekek szeretete. Évekig figyelemmel kísérheti testi-lelki-szellemi fejlődésüket, és ez cserében örök fiatal szívvel áldja meg a hivatását megélő pedagógust. A 40 évnyi pedagógusi szolgálatod alatt ebben éltél, és az elmúlt egy évtizednyi egyházmegyei igazgatás feladatai sem szakítottak el a gyermekektől. Ha mélyebbre megyünk, elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag első osztályos korodtól kezdve, pedagógus szüleid támogatásával, mindvégig az iskolapad, a katedra közelében éltél. Milyen érzésekkel zárod le az életed ezen évtizedeit?  

– Hálával és köszönettel, elsősorban a Mindenhatónak, aki megszólított és a pedagógus pályára irányított. És köszönettel minden embernek, akivel találkoztam, akivel együtt munkálkodtam, akivel együtt építkezhettem sikeres iskolák megteremtésében és működtetésében.

Rám érvényes a mondás, hogy már az Isten is pedagógusnak teremtett, valahogy mindig a véremben volt a tanítás, az irányítás. Gyermekkoromban szinte mindig iskolát játszottunk a testvéremmel, az utcabeli gyerekekkel, ahol persze én voltam a tanár; vagy zeneiskolásként állandóan szerepeltem, a teraszunkon rögtönzött koncertet adtam – hegedültem 6 évig – vagy énekeltem az aktuális slágereket.

Édesanyám 38 évig volt 1. és 2. osztályos tanító néni, akinek a mindennapokban láttam elszánt és harcias törekvéseit:_ a szocialista rendszerben volt hitét gyakorló tanító, mindkét lányukat a szüleim megkereszteltették, bérmálkoztunk, s a szüleinkkel együtt minden vasárnap és ünnepnapokon szentségekhez járultunk); láttam a vacsora utáni sokszor éjfélig tartó készületeit a másnapi tanításra, láttam a füzetek halmazát, amiben gyöngybetűkkel előírta vagy a betűket, vagy a számokat. Olyan példát láttam magam előtt személyében, amely hallatlan szorgalomra, tudásra és szeretetteljes odaadásra készített fel már kisgyermekkortól a diákok irányába.

Nagyon fiatalon, 33 évesen lettem a debreceni Karácsony Sándor Általános Iskola igazgatója, 20 évig vezettem az intézményt, s a mai napig szívbemarkoló az első tanévnyitó ünnepségem, ahol köszöntöttem a leendő első osztályos kicsiket, s az én kicsikém, a kisfiam pont azon a napon és abban az órában egy másik iskolában a nagymamával ünnepelte az iskolai évek nyitányát – nélkülem. Kemény évtizedek következtek: a rendszerváltás utáni folyamatos változások az iskolai dokumentumokban, a módszertani kultúrában, a NAT módosításai, a kertvárosi iskola útkeresése, a szülők és a gyermekek vonzása, a tantestület felkészítése a szakmai kihívásokra, a pályázati rendszer elindulása és ennek megtanulása.

Az utolsó 5 éves megbízatásom ideje alatt a debreceni általános iskolai igazgatói munkaközösség szakmai vezetőjeként igyekeztem közösséget formálni, baráti és szakmai kapcsolatokat kialakítani az intézményvezetőkkel, akikkel együtt dolgoztam.

Hiszem, hogy Fodor András helynök atya „rám találása” és meghívása a Püspöki Hivatalba Isten újabb szerető gondoskodásának bizonytéka volt; így 2013. augusztus 1-jétől a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye EKIF főigazgatójaként sikerült kialakítani azt a szervezeti kultúrát, amely fokozatos intézményi csatlakozásokkal, a 10 köznevelési intézmény szakmai segítését, a magasabb vezetők együttműködésének támogatását, a fenntartói feladatok előkészítését és koordinálását foglalta magába.

A tanítás hiányzott a legjobban, ettől szenvedtem. De a Szent József intézményben látogatva az egyik első osztályban felfigyeltem egy kis csengő hangocskára, és a vágy, hogy taníthassak, valóra vált: Sári Aisa immár negyedik éve tanul énekelni tőlem, s látva gyönyörű tehetségének kibontakozását, mindez örömmel tölt el (az ő tanítását a jövőben is folytatni szeretném).

– Az ember életében előbb-utóbb igazoltnak látszik az, hogy fejlődését, előrehaladását az embersége alapozza és építi, ennek hiányában pedig csak karrierről beszélhetünk. „Ahol nincs emberség, ott minden más – természet, világ, ész, logika, rang, dicsőség – hiábavaló” – vallja John Ruskin angol társadalomkritikus, amely a pedagógus munkájára is jellemző. Milyen mérföldkövei lehetnek egy fölfelé ívelő szakmai életútnak? Ki a jó pedagógus?

– Mérföldkövek? Fontosak! A pedagógussá válás folyamata sokkal a pedagógusképző intézménybe lépés előtt megkezdődik, hiszen a leendő tanár már korábbi tapasztalatokat szerez, melyek a gyermekre, tanulóra az intézményes nevelési rendszerbe kerüléssel óriási hatást gyakorolnak. Ez a szakmai fejlődés élethosszig tartó folyamat. Ma is tanulok kis tanítványomtól.

(Molnár Katalin főigazgató munkáját a kollégái, egy gesztusértékű bizonyítvánnyal is megköszönték.)

Számomra – aki 20 éven keresztül munkáltatói jogkörrel rendelkeztem, 8 éven keresztül pedig interjúk (beszélgetések) formájában igyekeztem megismerkedni és jó döntéseket hozni az intézmények vezetőivel a pedagógusok egyházmegyei alkalmazását illetően – a hiteles ember és a hiteles szakember a jó pedagógus. Aki éli és nem csak beszéli a mindennapjait, a munkáját, aki elsősorban adni akar önmagából, emberi tartásából, gondolkodásából, aki mintát mutat a gyermeknek személyiségével, szeretetével, szolgálatával.

A pedagógusok testi-lelki egészségének állapota nagyon fontos, nem személyes kérdés, nem magánügy, és legkevésbé sem csak az ő felelősségük.

Nap, mint nap a következő nemzedék fejlődéséért, kibontakozásáért dolgoznak. A felnövekvő fiatalok számára pedig állandóan szem előtt lévő, vállalt vagy éppen megtagadott, de mindenképpen releváns mintát jelentenek. 

Ez azt jelenti, hogy csak a legkiválóbbak maradhatnak a gyermekek közelében, hiszen az oktatás színvonala talán legnagyobb mértékben a pedagógustól függ. Fontos a gyerekekkel való bizalom kiépítése, leginkább ettől lesz valakiből jó pedagógus, függetlenül attól, hogy milyen módszerrel dolgozik.

Ha egy gyermek megkapja a támogatottságot ahhoz, hogy érzelmileg megerősödjön, és merjen hibázni is, akkor bárhol meg tudja állni a helyét. Mindig valamivel több szerettem volna lenni annál, hogy csupán megtanítsam nekik a tananyagot. Sajnos, még ma is sok tanár úgy gondolja, hogy ha ezt teljesítik, elég ahhoz, hogy a gyermekek tanuljanak és jól teljesítsenek. De ez nem így van.

Együttérzés, törődés, szeretet. Csak meg kell kérdeznünk magunktól, hogy tényleg törődöm ezzel a különleges, egyedi személlyel? Miben tudom őt segíteni, hogy elősegítsem az életben? Valóban szeretettel fordulok hozzá? Ezt a kis emberkét el tudom fogadni olyannak, amilyennek a Teremtő megálmodta?

– Szakmai fejlődésed utolsó szakasza az egyházmegyei szolgálat. A meghívás egyben kihívást is jelenthetett, hiszen egy új szervezetet kellett felépíteni. A szakmaiság mellett elengedhetetlen volt a keresztény hit iránti elköteleződésed. Miben mutatkozott ez meg?

– Apai nagypapám sekrestyés volt Tiszagyulaházán; életünk egy része a templomban és a templom körül zajlott; nagymamám az ostyát készítette, amelyek leszakadó részeit megkaphattuk. Gyermekkorom szép emléke, hogy gyakran a nagyszüleimnél ebédelt a helyi plébános atya, aki első lépéseimet segítette a hit útján. Édesapám a Tisza-gáton kismotorral vitt a faluba Tiszaszederkényből (ahol laktunk) a plébános hittan óráira, csodálatos színes Bibliája élő emlék maradt számomra. Az anyatejjel szívtuk magunkba Jézus életét, az ünnepeket, a készülődéseket, a templomi csendet; két lobogót adományozott nagyapám a templomnak a két lány születése alkalmából. Az életem, a családom élete természetes módon Krisztusra lett építve; mint a levegővétel, amely nélkül nem tudok és nem is akarok élni.

„A hit az élő Istennel való találkozásból fakad, aki hív bennünket és feltárja előttünk szeretetét…” – a Szentatyával együtt én is ezt vallom.

„A hitben Krisztus nemcsak az, akiben hiszünk, nemcsak Isten szeretetének legnagyobb megnyilvánulása, hanem az is, akivel egyesülünk, hogy hinni tudjunk. A hit nem pusztán Jézusra tekint, hanem Jézus szempontjából, az ő szempontjával lát: részesedés az Ő látásmódjából…” (Ferenc pápa)

A szentségimádás örömét, Jézus mindent átható és átitató szeretetének közelségét már itt tapasztaltam meg, az utolsó szolgálatom során. Őt szemlélve, a belőle áradó jóság átalakított és folyamatosan átalakít engem. A belőle áradó tisztaság tisztít meg engem, a benne rejlő öröm hatalmas és ujjongó örömet szül a lelkemben. Ha mindenben őt nézem, ez alakít; a szentségimádás számomra ettől szép és megható. 

A ráhagyatkozás felszabadító érzése is ebben az elmúlt nyolc évben nyilvánult meg számomra. Ma már nem aggódom semmiért, nem izgulok ezért vagy azért a dologért, odateszem a Gondviselő oltárára, s tudom, hogy a legjobbat fogom kapni.

Hiszem, hogy áldáshordozó lettem, mert akartam. Minden szentmise után áldást kapunk, akkor én ezt az áldást tovább vihetem bármelyik emberhez. Ez a felismerés olyan örömmel töltött el, amely a munkámban is gyümölcsöket termett: több volt kollégám, akik átjöttek az egyházi fenntartású iskolába, megkeresztelkedtek, imádkoznak, s hitéletük gazdagítására törekszenek.

– Hogyan épült fel az EKIF rendszere? Mely főbb sarokpontok alkotják a vázat, amely az intézményvezetőkkel karöltve egészült ki lelki tartalommal?

– Nyolc évvel ezelőtt úgy érkeztem a Hivatalba, hogy alig ismertem valakit. Fokozatosan, és nagy akarattal és szorgalommal – az intézményvezetői 20 éves múltam kiváló segítségemre volt – a fenntartói feladatok törvényi és jogszabályi előírásainak megismerésével kezdődött a szakmai tevékenységem, folyamatosan ismerkedve az intézményvezetőkkel, a pedagógusokkal, a pedagógiai programokkal, az intézményi sajátos arculatot meghatározó irányvonalak megismerésével. A megálmodott tervekkel és vágyakkal kiegészülve kialakítottam az EKIF struktúráját: Püspök atya döntéseinek előkészítője, javaslatok hordozója voltam, koordinálva az intézmények szakmai munkáját, kialakítva olyan jó gyakorlatokat, amelyet más intézményeink is átvehettek, és ma eredményesen működnek (sakk-palota program, angol két tanítási nyelvű program, LegorR matematika és robotika program). Alulról jövő kezdeményezés volt az intézmények közötti közös lelki napok megszervezése, a közös szentmisék átélése, beszélgetések, az együttlét örömének megélése, amelyek mind-mind erősítették az intézményvezetők és a fenntartó közötti gyümölcsöző kapcsolat kialakítását és fokozatos erősítését.

A tanév helyi rendjét meghatározó egyházmegyei dokumentum elkészítésével minden évben segítettem az intézményvezetők munkáját, amelyben az aktuális tanévben meghatározásra kerültek a feladatok, határidők havonkénti bontásban.

Az elmúlt nyolc év alatt minden jelentős mérföldkőnél jelen voltam minden intézményben: óvoda bővítése és építése, kápolna megáldása, sportudvar felszentelése, oktatási szárny építése, sportcsarnok építése, iskola-épület bővítése és számtalan fejlesztés, amelyet megköszöntünk püspök atyának. 

Molnár Katalin leköszönő EKIF főigazgató a Szent Gellért-díj arany fokozatában, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma által adományozott Pedagógus Szolgálati Emlékérem szakmai elismerésében részesült. A díjakat Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök adta át 2021. augusztus 27-én, az egyházmegye tanévnyitó ünnepségen.

Szakmailag elengedhetetlennek tartottam a fenntartói óralátogatásokat, a minősítések rendszerének követését, az egyházmegyei szaktanácsadói és szakértői csapat kialakítását, a szükséges képzések elvégzésének támogatását és engedélyeztetését. Közel 400 órát látogattam hivatalosan, amelyekről óralátogatási jegyzőkönyvet készítettem minden esetben; az elemzésben használt indikátorok, a kompetenciákban megfogalmazott tudás, képességek és attitűdök olyan leírható, tevékenységekben megnyilvánuló jelek, melyek a külső megfigyelő számára megragadhatóak. Így ismertem meg az egyházmegyei tantestületeket, a kiváló pedagógus kollégákat, tudom a nevüket; s mosolyogva érkeztem minden alkalommal és mosollyal fogadtak. Hálásan köszönöm, hogy befogadtak, hogy megtiszteltek barátságukkal, szakmai tudásukkal.

– A szervezet felépítése saját elképzeléssel is kiegészült? Melyek voltak ezek?

– 2016-ban elkészült az egyházmegyei fenntartói stratégia, amely hosszú (10 év) és rövid (5 év) távon is meghatározta a főbb irányelveket: honnan hova szeretne eljutni egy-egy intézmény Egy több hónapos közös gondolkodás, tervezgetés eredménye született meg a dokumentumban. Átgondolásra került, hogy milyen eszközök, fejlesztések, beruházások szükségesek ahhoz, hogy sikeres és eredményes iskolákat működtessünk, és milyen programokat és módszereket alkalmazzunk, hogy vonzóak legyünk a szülők és a gyermekek számára.

Úgy gondolom, hogy sikeresen megoldottuk az egyébként nem kötelező feladatot, számomra volt fontos ennek a dokumentumnak a megszületése, s majdani elemzése és folytatása már az utódom feladata lehet. Rendszerszemléletet tanultam az egyetemen, s nagyon akartam, hogy egy-egy intézmény nevelőtestülete szembesüljön azzal, hogy mit szeretne kihozni a rá bízott diákokból az oktatás és nevelés kapcsán, a siker alapja ugyanis a rendszerben való gondolkodás. Hiszem, hogy nem szabad makacsul ragaszkodni a megszokott dolgokhoz, és csak akkor lehetünk sikeresek, ha jól tudunk alkalmazkodni (pl. a járványhelyzet szülte újabb és újabb döntések). A cselekvés a fontos, mert csak a folyamat során tudunk fejlődni, tanulni, és lépésről lépésre megugrani a kihívásokat. Megváltozott, felgyorsult világunkban ennek átgondolása és tervezése elengedhetetlen.

– Milyennek látja az építő az építményét?

– Amikor befejeződik az életünkben valami, kicsit summázunk, visszatekintünk, értékelünk. 

Azt vallom, hogy a legfogékonyabb korban találkozni a szürkeállománnyal kivételes lehetőség, amely kevés embernek adatik meg. A tanári pályának ez a legszebb része. A gyerekek ekkor nyílnak ki, ekkor kezdenek el gondolkodni, alkotni, ekkor támadnak olyan zseniális ötleteik, meglátásaik, amelyek mellett ott lenni, megtapasztalni óriási dolog, és megfizethetetlen! Az embert frissen tartja, kedvet csinál a további munkához, hiszen úgy érzi, ezért érdemes tanárnak lenni, ezért érdemes a diákokkal foglalkozni. Én megkaptam ezt az ajándékot, olyan sok fiatallal voltam kapcsolatban, hogy meg sem tudom számolni. Nem tudok úgy elmenni Debrecenben bárhova, hogy vagy egy volt tanítványommal, vagy egy volt szülőmmel ne találkozzak, s szembesüljek azzal, hogy milyen remek embereket neveltem én is.

Ha rájuk nézek – akik a volt tanítványaim, és ma már mint szülők jelentkeznek telefonon vagy személyesen, s hozzák gyönyörű kicsinyeiket –, a szívem eltelik örömmel, s ez jó. 

Ha az intézményvezető kollégákra nézek, a szívem eltelik hálával, s ez is jó.

Ha a munkámra tekintek, úgy látom, hogy a helyemen voltam, hogy alkottam és szolgáltam a rám bízottakat, s ez nagyon jó.

Jóleső érzéssel dédelgetem magamban azokat az emlékeket, melyek arról szólnak, hogy én biztattam, támogattam valakit tehetsége kibontakoztatásában, vagy példaképéül választott az élet bármely területén. Két tanítványom, akiknek osztályfőnöke voltam, miattam lett pedagógus, s ez leírhatatlanul jó.

     Elsősorban Istennek szerettem volna és szeretnék „megfelelni”, s hogy ez hogyan sikerült, Ő majd elmondja nekem. 40 év a pedagógus létben nem kevés, számtalan emlék felidéződik bennem, s a sok köszönet, amelyet kaptam a 10 köznevelési intézményben az elköszönésemkor, a volt iskolám kollégáitól, reménnyel tölt el; nem volt hiába.

Köszönöm Bosák Nándor és Palánki Ferenc püspök atyák támogatását, a lehetőséget, hogy ezt a feladatkört elláthattam, s a bizalmat, amellyel megajándékozták a munkámat, a személyemet.

– Milyen tervek, feladatok várnak rád életed következő szakaszában?

– Hiszem, hogy Istennek még terve van velem, de egészen más területen; bár a gyermekekről való gondoskodás az új munkámban is jelen lesz. Tiszafüreden egy csodálatos rendezvényházat és üdülőparkot hoztunk létre a húgommal, itt fogok dolgozni és alkotni. Tervezzük, hogy az egyházmegyei iskoláink szegény sorsú diákjait ingyen szállással segítjük minden évben, felajánlva a házainkat a Tisza-tó szépségeinek, növény- és állatvilágának megismertetésére, pihenésre, lelki töltekezésre.

Megyek tehát tovább az utamon, nyitott szemmel és gyermeki lelkesedéssel: ha kell, játszom és varázsolok, versengek és lelkesítek, de mindenképp erőfeszítéseket teszek. A legfontosabb feladat az életemben az anyukámról való gondoskodás, aki 84 éves. Kis családunk nehézségeinek szeretetteljes segítése is komoly erőpróba számomra, de Jézussal kézen fogva tudom, hogy minden rendben lesz.

Istenem, áldalak és magasztallak mindenért. Hálát adok azért, hogy az életem olyan, amilyen. Hálát adok a gondokért, a nehézségekért, amelyek többször megpróbáltak. Tudom, hogy semmit sem engedtél volna megtörténni, ha nem tudnád biztosan, hogy számomra ez a legjobb, s az üdvösségemet szolgálja. Te valóban szeretsz engem! Megértettem, Uram, hogy emberi értelemmel felfoghatatlanul szeretsz.

Hálát adok Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, aki megerősített engem,

mert megbízhatónak tartott, amikor szolgálatra rendelt. (1Tim 1,18)

Kovács Ágnes

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Hitoktatási továbbképzési napokat tartottak a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye katekétái számára augusztus 23-24. között a Nyíregyháza-Borbányán található egyházmegyei lelkigyakorlatos házban.

A kétnapos továbbképzésen egy új szemléletű hitoktatási formával ismerkedhettek meg a jelenlevők: a karmelita szemlélődő hittannal, amely egy kontemplatív hitoktatási mód. Előadók voltak: Csillag Éva hitoktató, Csillag Péter állandó diakónus és segítőik: Farkas Furmen Bernadett, G. Németh Blanka és Mészáros Fekete Márta.

Ez a francia kateketikai lelkiség és módszer, egy új lehetőség, amely a gyermekeket a belső összeszedettségben bensőséges kapcsolatra segíti Istennel, hogy személyes kapcsolatba kerüljenek vele.

Értékválságba került korunkban ez a módszer lehet az egyik út, amelyen elindulhatunk az Isten felé. Boldog Marie-Eugéne karmelita atya gondolata a kiindulópont: „Korunk szomjazik és éhezik Istenre. Ezt az Isten utáni éhséget nemcsak a lelkekből és a szemekből érezzük, de érzékelhető magukon a hallgatókon is, amikor Istenről szólunk hozzájuk. Mert Önök éppoly jól tudják, mint én, hogy mit várnak tőlünk: azt, hogy beszéljünk Istenről…”

Annak a minden keresztény emberre vonatkozó feladatnak, hogy tanúságot tegyen a hitéről és hirdesse az evangéliumot, a leggyümölcsözőbb módja, ha a Szentlélek segítségét kérjük és vezetésére bízzuk magunkat, ahogyan Boldog Marie-Eugéne atya mondta halála előtt: „A magam részéről én a Szentlélek ölelésébe megyek.” Ebbe az ölelésbe kell bevonnunk a tanítványainkat is.

Ez a kateketikai módszer a Szentírás és üdvtörténet szereplőit és történeteit rövid énekkel bevezetett imádságos csendben mutatja be. Érzékszervek által befogadható tapasztalatokkal ágyaz meg az ismeretek átadásának, ez segíti a résztvevőt a tudás elsajátításában is. A csendes, nyugodt, imádságos légkör készíti elő a szív és lélek talaját a befogadásra. A történetek megjelenítésére használt sziluettek segítségével bontakozik ki a szemünk előtt a történet, feliratokkal kiemelve azokat a gondolatokat, amelyeket szeretnénk hangsúlyozni az adott foglalkozáson. Nagyon személyes hangvételű, de ugyanakkor az értelmi magyarázatot sem nélkülöző tanítást ad, ahogy Boldog Marie-Eugéne atya mondta: tevékenység és szemlélődés szép egységben.

Köszönjük Évának, Péternek és segítőiknek a tanúságtevő, közvetlen, szeretetteljes jelenlétet, ami több volt egy továbbképzésnél. Tóth László atya szavaival élve lelkigyakorlatos két napot töltöttünk el együtt, amely tele volt örömmel és ajándékokkal.

Köszönjük Palánki Ferenc megyéspüspök atyának, hogy lehetővé tette számunkra, hogy az előadók meghívásával megismerkedjünk ezzel a módszertani lehetőséggel. Az új módszer, új szemlélet, választható út és lehetőség új lendületet adhat nemcsak a hitoktatásban, de a személyes életünkben is.

Fotó: Kardos György

Kovácsné Török Tímea

hitoktató

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Régi álma vált valóra a geszterédi Szent Anna Katolikus Óvoda és Általános Iskola közösségének. Az intézmény infrastrukturális fejlesztése során az udvart teljesen elfoglaló sportlétesítmény jött létre, amelynek ünnepélyes átadására 2021. szeptember 1-én került sor.

A megáldás szertartását Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök végezte. Az ünnepségen jelen voltak: Fodor András püspöki helynök, dr. Törő András a püspöki hivatal irodaigazgatója, Kerekes László iskolalelkész, dr. Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár, dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő, Szabó József, Geszteréd polgármestere, Némethné Székely Julianna tanfelügyeleti, Türk László oktatásszervezési főigazgatók, Molnár Katalin leköszönő főigazgató (EKIF – Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága), Törő András a Szent Anna katolikus köznevelési intézmény vezetője, az egyházmegye köznevelési intézményeinek vezetői, a testvéregyházak képviselői, Béres Nándor egyházmegyei gazdasági igazgató, Ágoston László tervező, Sztupa András műszaki ellenőr, Bogáti János közbeszerzési szakértő, valamint az intézmény dolgozói és a fellépő gyermekek szülei.

Az ünnepség elején Törő András igazgató beszéde hangzott el, aki bevezető gondolataiban visszautalt a 2016-os évre, amikor a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye átvette a geszterédi általános iskolát és óvodát. 2017 szeptemberében már elkezdődött az intézmény bővítése és felújítása, új szárnyat építettek, amelyet egy év múlva vettek birtokba az iskola tanulói, dolgozói. Ennek köszönhetően a régióban is vonzóvá vált a keresztény szellemiségű egyházi többcélú köznevelési intézmény, amelyet a szomszédos településekből azóta is egyre több család választ gyermekeik nevelésére.

Az igazgató örömmel számolt be a legújabb beruházásról is: 2021-ben elkészült az intézmény sportlétesítménye, ennek keretében a tornaterem teljes mértékben átalakult, valamint sor került az 1976-ban épült sportpálya teljes felújítására, a bitumen helyett már rekortán boritáson sportolhatnak a diákok.

A szabvány méretű pályákkal megépült sportudvart a tanulók a testnevelés órákon, délutáni sportszakkörök alkalmával, szünetekben és a délutáni foglalkozásokon is használhatják. Az udvaron minden megújult. Kondipark, játszópark, rekortán focipálya, új lelátók, ping-pong asztal, új térburkolat, új padok, kosárlabdapálya várják szeptembertől a diákokat. Az öltözőket és a tantermeket is felújították, kicserélték a tanulói padokat, székeket, minden tanterembe elkészült egy modern beépített szekrény, a folyosókra pedig új padokat helyeztek el. Mindemellett az oktató-nevelő munkához szükséges informatikai rendszer is gazdagodott, a nevelők új laptopot kaptak, az informatikai és nyelvi laborba új informatikai eszközöket vásároltak. Az igazgató úgy fogalmazott: minden adott ahhoz, hogy az iskolában magas szintű minőségi munka folyjon, ezért köszönetét fejezte ki a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyének és Magyarország kormányának a támogatásért, és az építők, kivitelezők munkájáért.

Dr. Latorcai Csaba  az ünnepségen megfogalmazott gondolataiban örömét fejezte ki azért, hogy Magyarország kormánya is hozzájárult ehhez a megújuláshoz. Bátorította a diákokat a lelkes tanévkezdésre, hiszen sok meglepetésben lesz részük, szép, maradandó élményeket szerezhetnek. Majd biztatta őket, vegyék birtokukba a sportudvart, legyen ez a hely a felhőtlen játék, kikapcsolódás színtere.

Az államtitkár megköszönte a szülőknek, hogy fontosnak tartják gyermekeik keresztény szellemben történő nevelését, taníttatását. Felhívta a figyelmet a család fontosságára, amely az ember legegyszerűbb és legnagyszerűbb közössége, születéstől kezdve gondozza gyermekeit. Ma különösen is szükség van arra, hogy biztosítsuk a gyermekeink egészséges szeretetben való növekedését. A magyar kormány intézkedései, jövőbeni támogatásai is azt a célt szolgálják, hogy szellemileg, lelkileg erős családok biztosítsák megmaradásunkat. Majd utalt a világban uralkodó családellenes, identitásellenes irányra, és megerősítette a jelenlévőket is abban, hogy minden erővel meg fogják védeni gyerekeinket azoktól az érzékenyítési kísérletektől, amelyek gátat szabnak az óvodás és iskolás gyermekek szellemi és lelki fejlődésének. Majd kérte, legyenek ebben a szülők is partnerek.

A pedagógusoknak megköszönte, hogy oktató-nevelő munkájukkal formálják a gyermekek életét, és kérte, hogy keresztény hitre, hazaszeretetre, magyarságra neveljék őket.

Palánki Ferenc megyéspüspök az áldás szertartása előtt köszönetét és örömét fejezte ki az iskola folyamatos fejlődéséért, teljes átalakulásáért, amely az intézmény, a szülők, pedagógusok, a helyi önkormányzat, az egyházmegye és a magyar kormány összefogásnak az eredménye. A sportudvar megvalósulásával egy újabb lehetőséget kapnak az iskola tanulói, akik ezáltal nemcsak fizikailag, hanem lélekben is erősödhetnek.

A főpásztor elmondta, közel áll hozzá a sport, de leginkább a futballt szereti, amely sok mindenre megtanítja az embert. Csapatjátékosként megtapasztalhatjuk az összefogás, a közös munka erejét. Meg lehet tanulni, hogy az ellenfél nem ellenség. A sportban kialakul a másik játékos iránti tisztelet, másként fogalmazva, tanít a férfias küzdelemre, amely kitartó, de nincs benne sem gyűlölet, sem harag, és ezzel a szeretetünket is kifejezzük. Továbbá az a jó, ha a másikat helyzetbe hozzuk. Az „előnyszabály” betartásával előtérbe engedjük a csapattársunkat, szeretetből gólpasszot adunk neki. Aztán megtanulunk emelt fővel veszíteni. Mert nem az a lényeg, hogy én legyek a gólszerző, hanem, hogy győzzön a csapat.

Itt Geszteréden is megtapasztaljuk az összefogás áldásos gyümölcsét, amely maga a kívül-belül megújult, átépített iskola, vagyis a győzelem.

Ezután Ferenc püspök megáldotta az újonnan megépült sportlétesítményt, majd szimbolikusan egy kapura rúgással átadta azt a gyermekek részére.

Az ünnepségen további beszédet mondott: dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő és Szabó József, Geszteréd polgármestere.

A különleges tanévkezdési alkalom hangulatát, színvonalát emelte az iskola énekkara, a Kaláris Táncegyüttes és a zenés labdagyakorlatot előadó diákok műsora.

Kovács Ágnes

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Így tanít Szent II. János Pál pápa:

A rózsafüzér a keresztény imádság egyik hagyományos módja, mely alkalmas Krisztus arcának szemlélésére. VI. Pál pápa így írt erről: „A rózsafüzér, ez a megváltó megtestesülésbe gyökerező, evangéliumi imádság teljesen Krisztusra irányul. Mert még jellegzetes eleme is – az »Üdvözlégy, Mária« litániaszerű ismétlése – Krisztus dicsőítése lesz, akiről az angyali üdvözlet és a Keresztelő anyjának köszöntése szól: »Áldott a te méhednek gyümölcse« (Lk 1,42). Sőt, többet mondunk: az Üdvözlégyek ismételgetése a háttér, melyben a titkokat szemléljük: Jézus, akit minden Üdvözlégyben megnevezünk, ugyanaz, mint akit a titkok egymás után szemünk elé állítanak mint Isten Fiát és a Szűzanya fiát.

(Rosarium Virginis Mariae 18. p.)

A Rózsafüzér titkainak első csoportjára, az örvendetes titkokra a megtestesülés eseményéből fakadó öröm jellemző. Nyilvánvaló ez az Angyali üdvözlettől kezdve, amikor Gábor főangyalnak a Názáreti Szűzhöz intézett köszöntése szorosan kapcsolódik a messiási örömre szóló meghíváshoz: „Üdvözlégy, Mária”. Ehhez a köszöntéshez kapcsolódik az egész üdvtörténet, sőt, bizonyos módon a világ történelme. Ha ugyanis az Atya terve az, hogy Krisztusban foglal újra össze mindent (vö. Ef 1,10), akkor bizonyos értelemben az egész univerzumot érinti az az isteni kegy, amellyel az Atya lehajlik Máriához, hogy Fiának anyjává tegye őt. S viszont: az egész emberiség benne foglaltatik abban a „fiat”-ban, mellyel Mária készséges engedelmességgel válaszol Isten akaratára (legyen nekem a Te igéd szerint).

(Rosarium Virginis Mariae. 20. p.)

A Szent László Imaszövetség keretében, szeptember hónapban az Örvendetes olvasó második tizedét imádkozzuk. „Akit te, szent Szűz, Erzsébetet látogatván hordoztál.” Őrömet és békét sugárzó találkozás ez. Két asszony, két gyermeket váró édesanya és a családjaik ünnepe. Mindketten Isten ajándékát hordozzák, Mária a Gyermek Jézust, a világ Megváltóját, Erzsébet pedig Keresztelő Jánost, az Üdvözítő útját előkészítő prófétát. Minden ember isteni ajándékot hordoz, hiszen minden ember élete, élethelyzete vagy hivatása Isten ajándéka. Aki ezt felismeri, kész követni, és embertársaival megosztani (mások javára fordítani), ott megszületik az öröm, a béke és a hála.

Ezt olvassuk Lukács evangéliumának 1. fejezetében:

„Mária még ezekben a napokban útnak indult, és a hegyekbe sietett, Júda városába. Zakariás házába tért be és üdvözölte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, örömében megmozdult méhében a gyermek, maga Erzsébet pedig eltelt Szentlélekkel. Nagy szóval felkiáltott: „Áldott vagy az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse! Hogy lehet az, hogy Uramnak anyja jön hozzám? Lásd, mihelyt meghallottam köszöntésed szavát, az örömtől megmozdult méhemben a gyermek. Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!” (Lk 1,39-45)

Mária és Erzsébet rokoni találkozása szépen mutatja, hogy ahol befogadják, megértik Isten ajándékát, ott az emberi élet természetes elemei – embersorsunk titkai – igazi öröm és béke forrásai lesznek. Mária isteni gyermekét hordozza testében, Erzsébet és Zakariás is isteni ajándékként várják gyermekük születését. Mária elmegy rokonához, hogy megossza örömét, és segítségére legyen Erzsébetnek. Édesanyának, apának lenni, rokoni kapcsolatokat ápolni, igaz barátokat találni, vállalni egy hivatást, megosztani egymással örömet és bánatot, stb. Ezek emberségünk mély titkai.

A Rózsafüzér imádkozása közben szemléljük Jézus arcát és Mária Jézusra figyelő tekintetét. Imádkozás közben saját életünk titkai és eseményei is elvonulhatnak szemünk előtt. örömeink és kudarcaink, életünk derűs és sötét oldalai. Ezek új megvilágítást kapnak Krisztus fényében és Mária szívének anyai szeretetében. Ebből fakad igazi öröm, hálaadás és béke. Ilyen helyzetben hangzik el a Magnificat, Mária csodálatos hálaadó imádsága.

Magnificat

Mária így szólt: „Lelkem magasztalja az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben, mert rátekintett szolgálója alázatosságára. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék, mert nagyot tett velem a Hatalmas, és Szent az ő neve. Irgalma nemzedékről nemzedékre az istenfélőkkel marad” (Lk 1,46-50).

*****

Imádkozzál érettünk. Istennek Szent Anyja, hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire. Ámen

Bosák Nándor nyugalmazott püspök

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye