2021. július 24., szombat 11:08

Az egyházmegyei kórházlelkészi szolgálat munkatársai részt vettek a Kármelhegyi Boldogasszony és Lellisi Szent Kamill búcsún Mátraverebély-Szentkúton

Július 17-én, szombaton a mentősök immár negyedik éve zarándokoltak el Mátraverebély-Szentkútra – a mentősök és a betegápolók védőszentjének Lellisi Szent Kamill ünnepéhez kapcsolódóan. A résztvevőket Pifka Zsolt szervező, Nógrád megyei vezető mentőtiszt köszöntötte, majd Csókay András idegsebész, Rétvári Bence az EMMI parlamenti államtitkára és György Alfréd, az osztrák és magyar kamilliánus rendtartomány provinciálisa osztották meg gondolataikat a jelenlévőkkel.

Az egészségügy bármely területén végzett munka alapja a bizalom, ezt beteglátogatóként nap mint nap mi is megéljük a betegágyak mellett. A beteg ránk bízza magát, egy filmkocka erejéig részese leszünk az életének, kísérjük az úton betegségében, meghallgatjuk félelmeit, vigasztaljuk bánatában, imádkozunk vele és érte. A munkánk, a hivatásunk önzetlenséget, odaadást, empátiát igényel, így nekünk is szükségünk van olyan alkalmakra, ahol lelkileg feltöltődhetünk. Ezért vettünk részt együtt július 18-án a szentkúti szentmisén.

Másnap, 18-án, a szentmisét megelőzően Takács Klarissza ferences szegénygondozó nővér katekézisét hallhattuk „Az Eucharisztia és az Egyház” címmel. Elmélkedésében bemutatta Lellisi Szent Kamill életútját, hangsúlyozva, hogy Isten szemében nincs elveszett élet, mindig lehet újrakezdeni.

Lellisi Szent Kamill itáliai pap, a kamilliánusok rendjének megalapítója. Lellisi Kamillót 1746-ban avatták szentté, 1886-ban lett a kórházak, a betegek és a haldoklók védőszentje. A neve ott szerepel azokban az imákban, melyeket a haldoklókért mondanak. 

Életéről az alábbi helyen olvashatunk részletesen: https://archiv.katolikus.hu/szentek/0714.html

img1

(Fotó: Magyar Kurír)

11.00 órától került sor az ünnepi szentmisére,  melyet Felföldi László pécsi megyéspüspök mutatott be. Örömmel köszöntötte a zarándokokat, különös szeretettel a Debrecenből érkezőket. Homíliájában a szeretet és a szenvedés kapcsolatáról elmélkedett.

Gondolataiban kifejtette, hogy a szeretet és a szenvedés csak együtt hordozható, a szenvedésben mély biztonságot ad, és mindent elviselhetővé tesz a megélt szeretet, ugyanakkor minden szeretet-kapcsolatunkban jelen van a szenvedés is. A főpásztor Cirenei Simont és Veronikát állította elénk példaként, a Jézussal való találkozásaikat. Cirenei Simon kényszerként kapta a keresztet, a szenvedést, amit magától nem választott volna, de a találkozás a kényszerből élhető, sőt éltető erőt adott számára, amely egész további sorsát meghatározta. Ne féljünk tehát vállalni a szenvedést, hisz nem tudhatjuk mivel gazdagodhatunk általa. Veronika Jézust látva megrettent a találkozástól, a szenvedés nagyságától, saját kicsinységétől, mégis ez a találkozás indította arra, hogy a kendőjét nyújtsa a szenvedő Jézusnak. Ennyit tudott tenni, de ezt megtette. Ne féljünk attól, hogy amikor kell, egy kendőnyi szeretetet, segítséget adjunk, mert aki kapja, annak szívében megszületik a hála és a köszönet. Nem tudjuk a másik problémáját megoldani, és nem is ez a feladatunk. De egyszer majd meg fogják kérdezni tőlünk, hogy volt-e egy kendőnyi, egy pohár víznyi szereteted? És ha erre igent tudunk mondani, akkor minden rendben van.

A szenvedés kapcsán Babits Mihály versét idézte püspök atya:

„ Szenvedésre lettünk mi.

Szenvedni annyi, mint diadalt aratni:
Óh hány éles vasnak kell rajtunk faragni,
míg méltók nem leszünk, hogy az Ég királya
beállítson majdan szobros csarnokába.”

 

Sebeink nem akadályok, hanem erőforrások. Mindannyian sebzettek vagyunk, én is, ti is – mondta, de tudnunk kell, hogy a sebeinken keresztül ott a szeretet ereje és biztonsága, a család, ami megment minket a viharokban. A szeretet nem csupán érzelem, hanem tudatos elköteleződés is. Megtartó hűség, amely bonthatatlan egységbe forraszt - idézte Simon Andrást.

A szentmisét követően a pandémia után először került sor körmentre.

Kedves meglepetésként indulásunk előtt Felföldi Püspök Atya velünk töltött néhány percet, a jó hangulatú találkozás végén elköszöntünk és elhoztuk magunkkal a debrecenieknek szóló köszöntését.

Hálával és lélekben feltöltődve értünk haza, köszönjük az egyházmegye püspöki hivatalának az utunkhoz kapott támogatását.

 

Berényiné dr. Felszeghy Márta

DNYEM Kórházlelkészi Szolgálat

koordinátor

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

  • Galéria:
    • 217307575_234453601831832_2401098311778023295_n
    • 217583112_243988520643177_4304899987898555821_n
    • 218393529_2953046424969426_5591979216407880753_n
    • img1