Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Kettős jubileumot ünnepel idén a magyarországi domonkos közösség: Szent Domonkos halála és a Magyar Domonkos Rendtartomány alapításának 800. évfordulója alkalmából. A debreceni rendházban élő domonkos közösség plébániai feladatokat is ellát, ahol Górski Jacek OP plébános vezetésével Major Pius, dr. Leszkovszki Pál, Tokodi László domonkos atyák és Dezse Péter domonkos testvér szolgálnak.

Gyógyszerkutató orvos, zenetanár, építőmérnök, banktisztviselő, lengyel kultúrából érkező domonkos atyák változatossá, színessé teszik a debreceni közösség életét.

Az ÖRÖM-HÍR 2021. húsvéti számában is megjelent – domonkos atyákat, domonkos testvért bemutató – interjúkat olvashatjuk az egyházmegye honlapján.

ÉletÖröm Szent Domonkos Családi Fesztivál, 2019 május 25., Debrecen, Nagyerdei Kultúrpark

Dezse Péter domonkos szerzetes-testvér 1971-ben született Szombathelyen, ő az egyedüli a debreceni közösségben, aki az egyházi rend szentségében még nem részesült.

Hivatásának születésében meghatározó fordulópont volt a halállal való találkozás megrendítő élménye és az a lelki megpróbáltatás, amely egy nagy szerelem véget érésével járt. Ezen lelki szenvedésekkel 23 éves korában, 1994-ben találkozott. Bár nem tudta elfogadni édesapja korai halálát, később mégis a Gondviselő Isten különös kegyelmeként élte meg azt, hogy bár távol került a szülői háztól, édesapjával ritkábban találkozott, halálakor mégis vele lehetett. Mint mondja, akkor még nem volt része hasonló tapasztalásban. Megrendítő kegyelemként, misztériumként élte ezt át, és attól kezdve nyitottabb lett a transzcendensre.

Beleszületett a vallásos életbe, a keresztelés, az elsőáldozás és a bérmálkozás a megszokott időben történt az életében. Pannonhalmi diákként erdőmérnöknek készült, majd a Nemzeti Bankban dolgozott.

Édesapja halála után a család egyik régi hitoktató ismerőse meghívta őt a szombathelyi Szent Norbert-templomba szentségimádásra. Akkor, ott a domonkos nővérek zárdatemplomában történt benne a nagy áttörés, már tudott megbocsátani Istennek és elengedte édesapja elvesztése miatti háborgó fájdalmát. Bár hiányzott neki az édesapja, de béke költözött a szívébe.

A csütörtök esti szentségimádást a domonkos nővérek vezették, és a hivatásokért imádkoztak. Ott maradt az ifjúsági közösségben, bekapcsolódott a plébániai életbe, barátokat szerzett. Péter testvér elmondta, olyan fiatalok jártak a közösségbe, akik friss megtérők voltak, gyerekkorukban nem találkoztak a hittel, így más volt az atmoszférája a közösségnek.

Krízishelyzetben közösségre talált, majd néhány év múlva kérte felvételét a domonkos szerzetesrendbe, 5 évvel később pedig már örökfogadalmasként egy nagyobb közösségbe, az domonkos szerzetesek közösségébe is befogadták.

Teológiai tanulmányait a krakkói szemináriumban végezte, de felszentelésére nem került sor. 2006-ban érkezett Krakkóból Magyarországra, Debrecenben, majd Szentendrén szolgált, három éve pedig, ismét a debreceni közösség tagjaként, legfőképpen a közösség szolgálata határozza meg az életét. A hitoktatás és liturgikus szolgálatok mellett a hétköznapi ügyintézések, a bevásárlás nem kis fáradalmából is kiveszi a részét.

Péter testvér mindig jelen van a szerzetes közösség, és az egyházközség életében. Sietős feladatai között mindig van pár jó szava az emberekhez.

A plébánia ifjúságával szoros kapcsolatot ápol, több hittanfoglalkozást, baba-mama klubot, meglátogat, részt vesz a gyermekek életében a táborokban. Az ifjúsággal együtt tölti legtöbb idejét. A fiatalok jól ismerik, ragaszkodnak hozzá, a ministránsokat is ő terelgeti. Szeretik a humorát és a jó kedélyét. Szép énekével hozzájárul a liturgiák, vagy éppen a Taizéi imaórák emelkedettségéhez. A plébánia Hírlevelében vagy más domonkos fórumokon megjelent írásai is jó fogadtatásra találnak.

Kovács Ágnes

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye