Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

November 1-jén, mindenszentek napján ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, november 2-án pedig a halottak napját üljük, amikor a katolikus egyház minden elhunytról, de különösen is a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről emlékezik meg.

Debrecenben, november 1-én, hétfőn mindenszentek főünnepén a Debreceni Köztemető 2. sz. ravatalozója előtt 15.30-kor kezdődik a szentmise. Ezen a napon a szentmisék a debreceni Szent Anna-székesegyházban vasárnapi miserend szerint lesznek megtartva. Az esti, 18:00-kor kezdődő szentmise előtt 17:30-tól éneklik a Mindenszentek-litániát a székesegyházban.

Aki Mindenszentekkor a temetőt áhítatos lélekkel látogatja, és legalább lélekben imádkozik a megholtakért, egész novemberben mindennap teljes búcsút nyerhet a tisztítótűzben szenvedőkért. Feltételek: gyónás, áldozás és imádság (egy Miatyánk és Üdvözlégy) a Szentatya szándékára. Ez a három feltétel a megszabott cselekedet végrehajtása előtt vagy után több nappal is teljesíthető; az áldozást és az imádságot azonban tanácsos a búcsúval járó cselekedet megtétele napján elvégezni.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök november 2-án, halottak napján, reggel 8 órától mutat be szentmisét az elhunyt papokért a debreceni Szent Anna-székesegyházban.

­***

 Mindenszentek ünnepe

Keleten már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep november 1-jére.
„Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat” – hangzik fel az ünnepi mise könyörgése mindenszentekkor. E szavakkal a már mennybe jutott, üdvözült hívek közösségének, a diadalmas egyháznak a közbenjárását kéri a földön élő lelkeket egybefogó, küzdő egyház.

Halottak napja

November 2-án tartjuk a halottak napját. Ezen a napon a katolikus egyház ünnepélyesen minden elhunytról, de különösen is a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről emlékezik meg.
Az Egyház a testi feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét, melynek minden nép a maga hagyományai szerint tesz eleget. Az Egyház kezdettől fogva imádkozik a megholtakért. Szent Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy miután Mindenszentek ünnepén az Egyház megemlékezik a mennyország szentjeiről, másnap az összes megholtról is emlékezzünk meg. 998-ban vált szokássá az ünnep, majd a 11. században a clunyi bencések hatására széles körben elterjedt. Az Egyház az ünnepen bizalommal kéri a Mindenhatót: „add kegyelmedet elhunyt gyermekeidnek, hogy a földi élet halandóságát legyőzve örökre szemlélhessenek téged, aki alkottad és megváltottad őket”.
„Krisztus nem akart a haláltól menekülni, és minket sem tudott volna semmi mással jobban megmenteni, mint éppen halálával. Így tehát az ő halála mindenki élete lett” – Szent Ambrus püspök – testvére haláláról elmélkedve – e szavakkal foglalja össze a kereszténység legfőbb tanítását a halálról és a feltámadásról.

Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye