Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász, és a Kelet Karitász Alapítvány 20 éves évfordulóját ünnepelte 2013. október 26.-án, szombaton Debrecenben.
Ebből az alkalomból Bosák Nándor megyéspüspök 10 órakor hálaadó szentmisét mutatott be Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Katolikus Karitász elnöke, Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke konccelebrálásával a Szent Anna Székesegyházban. A szentmisén részt vettek Écsy Gábor atya, a Katolikus Karitász országos igazgatója, az egyházmegye papjai, települések polgármesterei és a karitász tagjai is.
A szentmisét követően egész napos hangulatos ünnepség következett a Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon kápolnájában, ahol a részvevők az elmúlt 20 év eseményeiről beszámolókat hallhattak.
Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Katolikus Karitász elnöke az egyházmegyei és a plébániai szeretetszolgálat feladatairól beszélt. A főpásztor kifejtette, hogy a szeretetszolgálathoz személyes aktivitás szükséges, amely kovásszá válva formálja az egész világot, amely minden keresztény ember kötelessége. Aki ezt a szolgálatot végzi, az egyszerre Márta és Mária lesz, a másik emberben Krisztust látva és szolgálva. A karitász munkatársai előtt példaként áll az irgalmas szamaritánus története, amely arra szólít fel, hogy ne az időtől, a hangulattól, és más teendőtől függjön az, hogy mikor segítünk egy rászoruló emberen. „ Krisztus szeretete sürget minket." – hangsúlyozta a főpásztor és kiemelte, hogy úgy kell segítenem, hogy a rászoruló ne tartozzon azok közé, akik azt mondják, hogy „nincs emberem", mint ahogyan a béna válaszolt Jézus kérdésére. A tevőleges szeretetszolgálat mellett imádkoznunk is kell a bajba jutottakon, és meg kell értetnünk az ágyhoz kötött emberekkel is, hogy imájukkal ők is engesztelhetnek maguk és a világ bűneiért.
Vízözön után kamionözön
Majnek Antal munkácsi megyéspüspök az 1998-99-es pusztító árvíz idejére emlékezett. A főpásztor elmondta, akkor nemcsak az árvíz, de a segítés is óriási volt Magyarországról. Vízözön után jött a kamionözön, amely 900 kamion humanitárius szállítmányt jelentett hazánkból, ez, elsőként Kelet-Magyarországról érkezett. Majd megköszönte az akkori gyors segítséget felébresztve a kárpátaljai emberekben nemcsak az elfogadás örömét, hanem azt, hogy szegény emberek lévén ők is tudnak segíteni másokon. A püspök atya utalt a kenyérszaporítás csodájára is, amelyben Jézus utasítja a tanítványokat: hogy „Ti adjatok nekik enni" (Jn, 6, 1-15), pedig jól tudta, hogy a tanítványoknak sincs semmijük.
Bár első helyen van Isten igéje, a konkrét segítés teszi hitelessé Jézus, a papok, klerikusok, hitoktatók tanítását.
„Azért víz az úr..."
...de a segítő cselekedet, a karitász munkája ezt is felülmúlja. 1999-ben a belvíz károkra összegyűjtött országos adomány fele a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye területére került. Szegedi Kálmán plébános szerint a belvíz veszedelme egész egyházmegye számtalan településén nagy gondot okozott. Az érintett falvakban az otthonaikat elveszített családokon a helyi önkormányzatokra és karitászra számíthattak. Akkor az emberek megtapasztalhatták, hogy a katolikus karitász felekezettől függetlenül segít minden rászorulónak.
Molnár Antal, a 2005-ben megalakult Budapesti Élelmiszer Bank egyesület alelnöke bemutatta az országos szervezet alapításának körülményeit, működését. Elmondta, hogy az egyesület három fontos alapelvhez igazodik. A feladatok 80 %-át önkéntesek végzik, valamint az adományként beérkező élelmiszert ingyen adják tovább. Az egyesület specialitása, hogy közvetlenül nem adnak adományt a rászorulóknak. Az éves szinten 1 milliárd Ft értékű adomány élelmiszert összegyűjtik a vállaltoktól, cégektől, azokat az egyesülettel partnerségben lévő mintegy 500 szervezet, többek között a Katolikus Karitász juttat el a megfelelő helyre. Jellemző munkájukra az ideológia mentesség, felekezettől politikai nézettől független szolgálat is.
Ronai Pálné munkatársaival az EU-s élelmiszerprogramban a Katolikus Karitász támogatásával Magyarország majdnem 400 településén élő, több mint 220 ezer rászoruló adatait kezeli. A beérkező élelmiszermennyiségeket családokra lebontva virtuálisan szétosztják és évente legalább két alkalommal a Katolikus Karitász segítségével juttatják el az adományokat a településekre. A legtöbb eu-s segélyben a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye települései részesülnek. Ebben az évben kiosztott élelmiszer értéke 991 millió Ft volt.
Hasulyó János baktalórántházi plébános a 2009-ben Nyírkarászon történt természeti katasztrófáról számolt be, amelynek következtében egy óra leforgása alatt a település 90 %-át érintő ette 100 millió Ft értékű kárt okozott a jég. Az egyházmegyei karitász akkor sem tétlenkedett, hanem a bajban lévők segítségére sietett, és családonként 50 ezer Ft gyorssegéllyel enyhítette a kétségbeesett embereket.
Écsy Gábor atya, országos karitász igazgató az elmúlt évek azon segélyprogramjait mutatta be, amelyekkel segítették az egyházmegyei karitászon keresztül a rászorulókat. Elmondta, hogy a Katolikus Karitász összefogja az egyházmegyei karitász szervezeteket, az igazgatók havonta találkoznak, segítenek, ötleteket adnak problémahelyzetek megoldására. A negyedévente 35 000 példányban megjelenő Adásidő című lapban is helyet kapnak az egyházmegyék.
A 2012-ben Szent Erzsébet rózsája díjas Nagy Lászlóné, a pusztadobosi csoportvezető az elmúlt 13 év számtalan, az emberek hétköznapi nehézségeit leküzdő helyi segélyprogramjait mutatta be, segítve a határon túliakat és az ország más területén élőket is. Pusztadoboson évente fogadják és egy éjszakára elszállásolják a Kárpátaljáról Máriapócsra tartó 260 fős zarándok csoportot. A mintegy 1450 lelkes település már évek óta végzi ezt a szolgálatot, amelyhez a helyi iskola tornatermét is igénybe vehették, valamint itt helyezték el az évente 330 fő számára érkező eu-s élelmiszercsomagokat is. Ettől az évtől kezdve a helyi vezetés ezt megtiltotta. „Nem könnyű a karitász munkája." – tette hozzá a csoportvezető és kérte a jelenlévőket, hogy imáikkal segítsék a pusztadobosi karitász munkáját.
A karitász az Egyház szíve
Az ünnepségére meghívott Mádl Dalma asszony, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete távolléte miatt, levélben köszöntötte a résztvevőket, amelyet Gégény István a rendezvény moderátora olvasott fel. „A karitász az Egyház szíve" - utalt XVI. Benedek pápa gondolatára Dalma asszony, és megköszönte a karitász fáradhatatlan munkáját. Levelében visszaemlékezett az egyházmegye karitász munkásaival együtt küzdő, nehézségeket közösen megoldó helyzetekre, és Isten áldását kérte a szervezet további munkájára.
Varga János a „Tisza hátán" felnőtt, nyugalmazott plébános a víz védelmében szólt a jelenlévőkhöz. Elmondta, hogy a magyar folyó eredeti hossza 1420 km volt, mindaddig, amíg a 19. század második felében Tisza-szabályozás során 94 kanyart vágtak át, és 453 kilométerrel rövidítették meg a folyó hosszát. „A Tisza ebbe soha nem nyugodott bele" mondta és visszaemlékezett a 2001-es tiszai árvíz idején emberfeletti beregi küzdelemre, amiből a szatmári kispapok is kivették a részüket. Hihetetlen mértékű károkat okozott a víz. Akkor a kormány mintegy 30 milliárd Ft-ot fordított a helyreállítási munkálatokra. A katolikus Karitász sem tétlenkedett, élelmiszer, ruha pénzadományokkal segített és újjáépítették a romba dőlt gulácsi templomot.
A találkozó végén Bosák Nándor, az egyházmegye főpásztora és Gégény Béla karitász igazgató megköszönték az önkéntesek kitartó, buzgó, fáradhatatlan munkáját, valamint kitüntetéseket adtak át a karitászban példamutatóan tevékenykedő plébánosok és karitász vezetők, tagok részére.
Végül a főpásztor külön köszönetét fejezte ki és „Pro Caritate, pro fidelitate" – „A szeretetért és a hűségért" címelnevezésű díjjal ismerte el Gégény Béla, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász igazgató 20 éves munkáját. A megyéspüspök hozzátette, „az Isten szolgálatában a konkrét feladatok mozgató ereje a szeretet, a folyamatos, kitartó fáradhatatlan munkához pedig hűség szükséges.
Moderátor volt Gégény István, közreműködött az Imperfectum együttes, és dr. Ráczné Hekmann Erzsébet – ének