Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

„Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítelek titeket.” (Mt 11,28)

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata első alkalommal rendezett szakmai napot a kórházlelkészi szolgálatok munkatársai és önkéntesei számára június 5-én, Debrecenben, a Megtestesülés Plébánián. A felhívásra az ország több pontjáról érkeztek nagy létszámban a segítő szakmában szolgáló atyák, lelkigondozók, beteglátogatók, önkéntesek, és részt vettek olyan betegek is, akiknek alkalmuk volt a kórházi tartózkodásuk során találkozni a kórházlelkészség valamelyik munkatársával.

A kórházlelkészséget három éve alapította Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök. Két éve világi beteglátogatók dolgoznak az egyházmegye kórházaiban. Ez idő alatt számos szakmai képzésben vettek részt; második éve fejlesztik az érzelmi intelligenciát, és idősügyi referensként a megszerzett ismereteiket a betegágy mellett tudják hasznosítani.

A szép számban megjelent érdeklődőket Berényiné dr. Felszeghy Márta, a A DNYEM Kórházlelkészi Szolgálat koordinátora köszöntötte.

A szakmai napot Palánki Ferenc megyéspüspök nyitotta meg. Gondolataiban azon önkéntes beteglátogató munkatársaknak mondott köszönetet, akik önként szeretnének jót tenni, és ezért részt vettek az öt alkalomból álló – a DNYEM Kórházlelkészi Szolgálata, és a Debreceni Megtestesülés Plébánia Kamilliánus Család Csoportja által szervezett – online önkéntes beteglátogató képzésben. A püspök atya nagy tisztelettel, és örömmel tekint azokra az emberekre, akik önzetlenül teszik a jót, így képviselik Isten szeretetét, jelen vannak a betegek mellett, és rajtuk keresztül megtapasztaljuk, hogy az Isten vigasztal, szól és érezteti a szeretetét.

A képzésen részt vevők számára kiállított tanúsítványokat Palánki Ferenc megyéspüspök és dr. Berényiné Felszeghy Márta adták át.

Ezt követően hálaadó szentmisén vettünk részt, ahol Tóth László atya arról elmélkedett, érdemes-e jónak lenni, segíteni, köszönet nélkül tenni és tenni? Kinek, és minek teszed? – folytatja elmélkedését Laci atya. A kételyekre a válasz Isten szavában van. Mennyei Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz. Isten szereti a kicsit és a szerényt, a csendeset és az elrejtettet, soha nem csak a kézre tekint, hiszen nincs is mindenkinek keze. Isten mindig a szívet nézi. Mindazt, amit érte, neki, vagy bárkinek szeretetből teszel, meg fogja jutalmazni – fogalmazott Laci atya.

A szakmai nap során tartalmas előadások részesei voltak a hallgatók. Az első interaktív előadást György Alfréd szerzetes atya, az osztrák és magyar kamilliánus rendtartomány provinciálisa tartotta: „A reziliencia és lelki egészség. Életforrás, egzisztenciális krízisek idején” címmel.

„Szívem mélyéből áldalak, Uram,(...) Amely napon hozzád kiáltottam, meghallgattál, bátorítottál, lelkembe erőt öntöttél” (Zsolt 138,1-3).

A reziliencia, a lelki állóképesség fejleszthető.

A második előadó Gál Judit református kórházlelkész volt, aki a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Kórházban szolgál. A megfáradásról és a töltődésről tartotta építő beszámolóját.

„..az úttól elfáradva, leült a forrásnál..." (Jn 4,6).

Feltette a kérdést, a beteglátogatás során hogyan tudunk erősíteni, emelni, önbizalmat adni? Másokban való bizalmat, Istenben való bizalmat, csak akkor tudunk adni, ha mi magunk nem vagyunk erőtlenek.

Dr. Baráthné Szalánczi Tímea református kórházlelkész, mentálhigiénés (Debreceni Klinikák) „A lelkigondozók, beteglátogatók lelkigondozása lelkészi és mentálhigiénikus szemmel” című előadásában a segítő hivatásúak feltöltődésének lehetséges alternatíváiról számolt be.

Felhívta a figyelmet arra, hogyan védekezhetünk a kiégés ellen: egyéni lelkigondozói beszélgetést folytathatunk szakemberrel, sportolhatunk. Futással, aktív tevékenységgel, minőségi időtöltéssel, egészséges élelmiszerek bevitelével, „én” idő beiktatásával, zenehallgatással, imádkozással, kulturális programokon való részvétellel, és a megérdemelt pihenés beiktatásával előzhetjük meg az elfáradást.

Az ebéd kötetlen beszélgetés mellett történt, többen régen látott ismerőseiket köszönthették.

A kiscsoportos műhelymunka az előadók és Jakus Ottó atya vezetésével zajlott, amely alkalmával elhangzottak személyes történetek. Értékes tapasztalatok kerültek megosztásra, és megbizonyosodtunk, hogy a feltöltődési lehetőségek különbözőek, mindenkinek mást és mást jelent a pihenés.

A frissen végzett önkéntes beteglátogatókat Berényi András, a debreceni Megtestesülés Plébánia Kamilliánus Család Csoporjának vezetője és felesége, Márti szeretettel bocsájtotta útjukra.

Ez idő alatt a vendég résztvevőknek lehetőségük volt megismerkedni a várossal, ellátogathattak a Szent Anna-székesegyházba, a Református Nagytemplomba, a református Kollégiumba, vagy alkalmuk volt kötetlen beszélgetésre, gitáros éneklésre.

Mit vittek magukkal a szakmai nap résztvevői?

Keczán Mária önkéntes: Nagyon tetszett a rezilienciáról szóló előadás. Jó volt hallani, hogyan lehet azt fejleszteni és alkalmazni önmagunkon, de akár a betegeknél, időseknél is.

Moldoványi Attila önkéntes: Külön öröm számomra, hogy abban a templomban lehetek, melynek az alapköve letételénél is jelen voltam. Amit lelkészasszonytól a kiégésről hallottam, nagy útravaló volt számomra, mert rádöbbentem, hogy ebben a helyzetben én is érintve vagyok.

Kakas Edit önkéntes: Szembesültem, milyen sokrétű és összetett ez a feladat. Milyen sok embert érdekel, és milyen jó, hogy sokan összejöttünk.

Józsa Balázsné önkéntes: Kamilliánus család tagja vagyok, és eldöntöttem, nyugdíjas koromra önkéntes beteglátogató leszek. A mai nap számomra nagyon értékes volt, az előadások megérintettek. Szívemben hálát érzek, hogy itt lehettem.

Csordás Sándorné Márta önkéntes: Kamilliánusként több mint tíz éve szombatonként betegeket látogatunk a kórházban, mindig megérint a nehéz sorsuk. Frédi atya előadásai felemelőek voltak, és tele voltak jó tanáccsal. A református lelkészasszonyok előadásaiból is sokat tanultunk.

Hadászi László önkéntes: Nagyon szép napot éltünk meg, lelkiekben feltöltődtem, örülök, hogy itt lehettem.

Szöveg és fotó: Geréné Sárga Monika

beteglátogató, sajtóapostol

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

„Boldog az a nép, amely tud ünnepelni” (Zsolt 89,16).

Tele van a szívem hálával, hogy az Eucharisztia, a hálaadás titkát ilyen sokan együtt, közösségben tudjuk megünnepelni és a körmenetben megmutatni a világnak hitünk szent titkát, Isten jelenlétét az életünkben. Ezt az örömöt, boldogságot élhetjük át a szentmisében – kezdte köszöntő gondolatait Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök június 6-án, Úrnapján a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban bemutatott ünnepi szentmise elején.

A főpásztor megköszönte azok fáradozását, akik előkészítették e gyönyörű ünnepet, a hívek örömét, akik már hajnalban építették a virágsátrakat, gyűjtögették a virágszirmokat, mindezt azért, mert szeretjük Jézust, aki itt van közöttünk és táplálja az életünket.

A nyíregyházi főplébánia életében az Úrnapja megünneplésének különleges formája hagyományként van jelen. Ilyenkor nemcsak az egyházközség apraja-nagyja ünnepel együtt, hanem a város többi katolikus híveinek közössége is csatlakozik, így az úrnapi szentmisén és a belvárosi körmeneten több mint ezer ember vesz részt, és tesz együtt tanúságot örömükről, Jézus Krisztusba vetett hitükről. Idén, hogy elkerüljék e magas létszámot, több ünnepi szentmisét is bemutattak a város templomaiban.

Az alábbiakban Ferenc püspök homíliáját olvashatjuk.

Az ég és föld, Isten és az ember világa között végtelen szakadék van. Az embert a bűn elszakította Istentől, és nem tud eljutni Hozzá, ezért maga az Úr jön el, újra meg újra szövetséget ajánlva nekünk. Isten és az ember közötti szövetség első jele a szivárvány, amit most egyes csoportok sajnos nem ezen üzenetre gondolva használnak.

Az Ószövetségben olvassuk, hogy a szövetség jeleként Isten parancsokat írt az ember szívébe, adott tíz szót, amit már az első áldozás előtt megtanulunk, mert ez kijelöl egy utat, amin végig járva célba érhetünk. „Mózes lejött a hegyről, s kihirdette a népnek az Úr minden szavát és parancsát. Az egész nép egy szívvel felelte: „Az Úr minden szavát megtartjuk” (Kiv 24,3).

Jézus pedig új és örök szövetséget kötött velünk, amely nem más, mint az Eucharisztia, az Oltáriszentség, Jézusnak a kenyér és a bor színe alatti jelenléte. Egyszerű megoldás ez, hiszen kenyeret mindig esznek az emberek. Olyan egyszerűen adja magát nekünk! Az evangéliumi történet folyamatát tulajdonképpen Jézus irányítja, nem engedi, hogy előbb elfogják, minthogy szeretetének legvégső jelét adja. Júdás figyelt, vajon hol lesz Jézus, de Ő kijátssza az árulót, mondván a tanítványoknak: „Menjetek a városba! – mondta. – Ott találkoztok egy vizeskorsót vivő emberrel. Szegődjetek a nyomába, aztán ahová bemegy, ott mondjátok meg a házigazdának: A Mester kérdezteti, hol van az a terem, ahol a húsvéti bárányt tanítványaimmal elfogyaszthatom? Ő majd mutat nektek egy vánkosokkal berendezett tágas emeleti helyiséget. Ott készítsétek el” (Mk 14,13-15). Júdás bosszankodhatott, mert nem tudta, hogy hol lesz az Úr. Jézus azért irányította ezt a folyamatot is, mert mindenképpen ragaszkodott hozzá, hogy az Eucharisztia és ezzel együtt a papság szentségét megalapítsa. Nekünk akarta adni magát, hogy vegyük, együk és igyuk Őt.

Jézus nagy Eucharisztikus beszédét Szent János apostol idézi: „Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek” (Jn 6,53). Jézus az örök életről beszél. Az ember sokszor elfeledkezik Istenről, Aki újra és újra felajánlja számunkra a barátságát, a szeretetét és annak legvégső jelét. Mindezt a legnagyobb szeretetlenség, az árulás előtt adja, mutatja meg.

Ebben a történetben sokféle magatartással találkozunk: ott van az áruló, ott van az, aki háromszor megtagadta Őt, akik elfutottak és magára hagyták, és ott van az egyetlen apostol, Szent János, aki a Boldogságos Szűzanya oldalán áll a kereszt alatt. A történet most is ugyanaz. Rajtunk múlik, hogyan veszünk részt benne. Isten kínálja magát, a szeretetét, a barátságát, Jézus kínálja a testét és vérét, és rajtunk múlik, hogy hogyan viszonyulunk hozzá, hogyan fogadjuk be Őt. Élünk-e ezzel a szeretettel?

„Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek.” Ez nem arról szól, hogy nem lehetünk jók, hanem arról, hogy az isteni életet csak az Eucharisztia tudja táplálni bennünk. A budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülünk, melynek jelmondata: „Minden forrásom belőled fakad” (Zsolt 87,7). Ez hitvallás, amelyben megvalljuk, hogy Isten nélkül semmire sem megyünk. Törekszünk arra, hogy a szövetséget betartsuk, a tízparancsolat szerint éljünk és az új és örök szövetségben Istennel egyesüljünk.

A magyar nyelv olyan szépen kifejezi a szövet-ség üzenetét. A szövetet nem lehet szétszedni, csak szakítani lehet. Isten szövetkezik az emberrel az ember érdekében, mert meg akarja osztani velünk Önmagát, a boldogságát, örök életét. Ő szeret minket. Ez a hitünk szent titka, a mi örömhírünk, evangéliumunk, hogy Isten végtelenül szeret minden embert. Minden szentmisében ezt valljuk meg, és tanúi lehetünk a csodának, hogy a Szentlélek erejéből, a pap szaván keresztül a kenyér és a bor átváltozik Krisztus testévé és vérévé. Ez hitünk szent titka – fejezte be elmélkedését Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

Kovács Ágnes

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Teljes külső és belső felújítás után újraszentelték a több mint 100 éves berettyóújfalui Jézus Szíve-templomot június 5-én, ünnepi szentmise keretében. A szentmisét bemutatta és a szentelés szertartását végezte Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

Ezen ünnepi alkalmon a bérmálás kegyelmi pillanataiban is jelen lehettek a hívek, a főpásztor egy fő egyházközségi tagnak szolgáltatta ki a bérmálás szentségét.

A szentmisén részt vettek többek között Fodor András püspöki helynök, dr. Törő András, a Püspöki Hivatal irodaigazgatója, dr. Lipták József esperes plébános, Rákóczi Jenő Berettyóújfalu plébánosa, egyházmegyés lelkipásztorok, a városban szolgáló keresztény felekezetek képviselői, Muraközi István, a város polgármestere, dr. Vitányi István országgyűlési képviselő és más világi méltóságok, a felújítási munkálatokban részt vevő cégek képviselői, az egyházközség hívei és debreceni zarándokok.

A templomszentelés különleges, felemelő szertartás és ritka alkalom, olyannyira, hogy egy közösség életében általában egyszer adatik meg, hogy átélje templomának felszentelését.

A berettyóújfalui templomban az elmúlt két évben teljes külső és belső felújítási munkálatokat végeztek, megújult a templom egész homlokzata, megtörtént a tetőszerkezet és héjazat cseréje és az egész belső tér új festést kapott.

A szertartás a templomon kívül kezdődött. A főpásztor az asszisztenciával a bejárati ajtóhoz vonult, ott könyörgő ima után az egyházközség képviselői átnyújtották neki a templom okiratait, terveit, kulcsát, majd a pásztorbottal háromszor kopogott az ajtón, keresztet rajzolt rá és bevezette a híveket abba a térbe, ahol Istennel találkozhatnak.

A szimbólumokkal teli szentelési szertartás különleges elemekből tevődik össze, azt a célt szolgálva, hogy a világból egy helyet, berendezési tárgyat arra választanak ki, hogy a természetfölötti világba vezesse el a hívő embert. A templom, a hívek, az oltár megszentelése, majd az oltár négy sarkán és középen, valamint a falaknak 12 helyen krizmával való megkenése azt jelképezi, hogy aki a templomban nyitott szívvel van jelen, a világból Istenhez emelkedhet. Püspök atya az oltár öt, krizmával megkent helyére helyezett gyertyából készített kereszteket és tömjénszemeket, majd ezeket meggyújtották. Ezután az oltárt oltárterítővel, virággal, gyertyával díszítették fel. A szertartás befejező mozzanataként az áldoztatás után megáldották a tabernákulumot, és benne elhelyezték az Oltáriszentséget.

Palánki Ferenc megyéspüspök a szentmise homíliájában Jézus Szíve közelgő ünnepére (június 11.) irányította a jelenlévők figyelemét. Mit jelent Jézus Szíve-tisztelete? – tette fel a kérdést a püspök atya. A „szív” szót vizsgálva többféle jelentéstartalommal találkozunk. Először is, mint a csodálatosan működő központi és egyben legfontosabb szervünkre gondolunk, amely az életet jelenti számunkra.

Átvitt értelemben a házasok hívják egymást szívemnek, vannak jószívű, tisztaszívű emberek, és van, akinek aranyból van a szíve, de az is előfordul, hogy akit megbántanak az a szívére veszi a bántást.

Harmadik jelentése a legbensőbb énünkre mutat. Gyermekkori imádságunk így kezdődik: „Szívem első gondolata hozzád száll fel Istenem”. Ekkor megnyílunk Isten jelenléte előtt, így indítva a napot.

Jézus Szívéről, az isteni szeretetről elmélkedve az evangélium sorai jutnak eszünkbe: Jézus, „Amikor látta a tömeget, megesett rajta a szíve, mert olyan volt, mint pásztor nélkül a juhok” (Mt 9,36). A Jézus Szíve-tiszteletről beszélve, erre a mély emberségre gondolunk, amelyre rámutatott Jézus valóságos istensége.

Istennél mindenki végtelen értékű, Ő nem a bűneinket nézi és azt, hogy milyenek vagyunk, hanem belénk akarja látni a szépet, a jót, az igazat, amire teremtett bennünket. Meghívott, értünk vállalta a keresztáldozatot, a szenvedést, mert szívből szeret minden embert.

Szent Pál így fogalmaz: „Akkor majd fel tudjátok fogni az összes szenttel együtt, mi a szélesség és a hosszúság, a magasság és a mélység, megismeritek Krisztusnak minden értelmet meghaladó szeretetét, és beteltek az Isten egész teljességével” (Ef 3, 18-19). Jézus minden értelmet meghaladó szeretete a kereszten mutatkozott meg.

Ő maga a szeretet forrása, és nem azért szeret, mert jók vagyunk, hanem, hogy jók legyünk. Isten szeretete az annak ellenére létező szeretet, hogy tudja, milyenek vagyunk. Erre válaszolva azzal a jósággal, szeretettel kell fordulnunk egymás felé, amivel Isten szeret bennünket.

A templomban Istennel találkozunk. A bejárathoz vezető lépcső azt jelképezi, hogy felemelkedünk a hétköznapi élet szintjéről Isten világába, hogy ott a szeretetéből merítve, visszamenve a hétköznapokba, egymást jól tudjuk szeretni. Ez a keresztény ember küldetése.

Szent John Henry Newman bíborosi jelmondata így hangzik: „A szív a szívhez szól”. Emberségünk középpontja merít Isten szeretetéből, hogy egy másik ember szívébe átadja azt. A szeretet csodája, hogy amivel megtelik a szívünk, az túlcsordul. Ha megállítjuk a szeretet folyamát, áramlását, akkor az megszűnik, vagyis nem igazi szeretet. Mi Istentől tanulunk meg szeretni, élni igazi emberhez méltón, amely akkor valósul meg, ha Istenhez is méltó, isteni szeretettel szeretjük egymást – fejezte be elmélkedését Palánki Ferenc megyéspüspök.

Rákóczi Jenő plébános a szentmise végén mondott köszönetet a felújítás támogatásáért és mindennemű segítségért. Elmondta, a beruházás 120 millió Ft-ba került, amely összeg több forrásból tevődött össze: 2017-18-ban pályázat útján 22 millió Ft állami támogatásban részesült az egyházközség, további anyagi segítséget kaptak a város önkormányzatától, érkeztek felajánlások a hívek nagylelkű adományának köszönhetően, a felújítás legnagyobb részét pedig a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye segítette.

A plébános hangsúlyozta, a templomfelújítás különleges dolog. Azt hirdeti a világban, hogy van hely, ahová elvonulva találkozhatunk Istennel, aki jelen akar lenni az életünkben.

A Jézus Szíve tiszteletére szentelt templom legfontosabb üzenete az irgalom és a könyörület. Ha erről megfeledkezünk, akkor minden értéket elveszítünk – fogalmazott Rákóczi Jenő plébános, majd hozzátette, hogy a jelenlegi felújítás a templom történetében – a felépítés után – a második legnagyobb fénykornak a kezdete. Alapkövét 1904-ben rakták le, és 1905-ben került sor a felszentelésére.

Kovács Ágnes

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A fotó 2018 augusztusában, az egyházmegyei tanévnyitó ünnepségen készült 

Idén június 6-án vasárnap köszöntjük a pedagógusokat. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ebből az alkalomból köszönti az egyházmegye fenntartásában működő tíz köznevelési intézmény dolgozóit, pedagógusait az alábbi üzenetben.

Tisztelt Pedagógus Kollégák!

Ha valaki fölfedezi, hogy Isten hívja valamire, vagyis hogy mire lett teremtve (…), akkor tudja a legjobban kibontakoztatni áldozatkészségét, nagylelkűségét és odaadását. Annak tudata, hogy a dolgokat nemcsak azért tesszük, hogy meg legyenek téve, hanem jelentésük van (…), lehetővé teszi, hogy ezek a tevékenységek a szívet a teljesség különleges érzésével töltsék be (Christus vivit, 273- –Ferenc pápa Krisztus él kezdetű apostoli buzdítása).

Hálás szívvel tekintek a pedagógusokra, akik fölfedezték Istennek ezt a hívását, amely által ki tudják bontakoztatni mindazt a jót, amelyet Isten megkezdett bennük. Különös időket élünk meg napjainkban, amikor világot ostromló jelenségek – köztük a pandémia – nehezítik meg a helytállást. Erős és szilárd munkatársakkal azonban folyamatosan készen állunk arra, hogy a világot az elveink és hitünk szerint formáljuk, és ne hagyjuk, ahogy a külső körülmények, a világ jelenségei alakítsanak át bennünket. Hálával a szívemben szemlélem, hogy pedagógusaink ezekben a határhelyzetekben is arra törekednek, hogy megtanítsák a következő nemzedéket emberré válni, amely az első lépcsője a keresztény értékek továbbadásának, majd útra indításának a világ színterén, ahol szomjazzák Krisztust. Ezzel a szolgálattal a pedagógusok az élet tanítóivá is válnak, biztos alapokat rakva Isten országának.

Tisztelettel köszönöm meg a tanárainknak azt, hogy napról napra felismerik: oktatni nem elegendő, sokkal inkább nevelnünk kell a ránk bízottakat. Gondoljunk bele egy pillanatra: mekkora a különbség aközött, hogy valakit kioktatunk, vagy kinevelünk! Biztatok mindenkit arra, hogy továbbra is Isten munkatársai legyünk ebben a növekedést szolgáló nevelésben, valamint napról napra megéljük a hivatás felismeréséből fakadó munka örömét és méltóságát, megfontolva Dániel próféta szavait: „akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön- örökké, miként a csillagok” (Dán 12,3),

Életükre, munkájukra és családjukra Isten áldását kérem és kívánom!

                                                                                                                                       PALÁNKI Ferenc, sk., debrecen-nyíregyházi 

                                                                                                                                      megyéspüspök

Hálaadó szentmisén áldotta meg Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a debreceni Szent Anna-székesegyház felújított Aquincum-orgonáját a templom felszentelési évfordulójának  (június 5.) előestéjén, 2021. június 4-én.

A szentmise után Kovács Szilárd orgonaművész, a pécsi székesegyház orgonaművésze, zenei igazgatója orgonaavató koncertjén mutatta be az orgona új hangjait.

Az orgona felújítási munkálatai során az elektronika, a játszóasztal és az új regiszter, a Trompete real beépítésére, valamint a 3. manuálba beépítendő új regiszter, az oboa beépítésére került sor.

Az ünnepi szentmise elején dr. Krakomperger Zoltán általános helynök, plébános köszöntötte a jelenlévőket, Pour László és Kis Zoltán orgonaépítő mestereket, és azokat, akik lelkiekben és anyagiakban egyaránt összefogtak az orgona felújításában. Ezután kérte a főpásztort, áldja meg az orgonát, amely ösztönzi majd a híveket arra, hogy imádságukkal, éneklésünkkel Istenhez emeljék a szívüket. A hívekhez fordulva azt kérte, éljék át az orgona hangján keresztül a mennyei harmóniát, a teljes Szentháromság, az Atya, a Fiú és a Szentlélek közösségét.

Ezután a főpásztor ünnepélyesen megáldotta az orgonát, áldást kérve a hívekre is, hogy a Szentlélek indíttatására hallgatva hűségesek maradjanak az Egyházhoz.

Isten és az ember között a bűn következtében áthatolhatatlan szakadék keletkezett – kezdte elmélkedését Palánki Ferenc megyéspüspök az ünnepi szentmisén. Az ember saját erejéből nem tudott volna eljutni Istenhez. Ezért maga az Úr jön el kinyilatkoztatva magát, a szeretetét, jóságát, leereszkedik hozzánk, hogy kapcsolatot létesítsen velünk. Mi alulról valók vagyunk, Jézus pedig felülről való. Ha hozzátarozunk, mi is felülről valók leszünk, részünk lesz az Ő országában. Ezután a főpásztor a templomról, mint a megszentelődés helyéről beszélt, ahol az ember kapcsolatba kerülhet az Istennel:

Amikor Jézus azt mondja, három nap alatt felépíti a templomot, saját testéről beszél, és jelképesen megtisztítja a jeruzsálemi templomot, hogy bennünket is erre hívjon. Tisztítsuk meg mi is a lelkünk templomát. „Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, s az Isten Lelke lakik bennetek?” (1Kor 3,16). Már az Ószövetségben is találkozunk e szent hely megáldásával, amikor Salamon király kéri Isten áldását a templomra.

Legyen áldás minden megkeresztelt ember élete is a többiek számára. Erre kaptunk meghívást, ezért fontos, hogy megtisztítsuk lelkünk templomát, Isten lakóhelyét, hogy tovább tudjuk adni a kapott áldásokat.

A Szent Anna-templom felszentelésének 275. évfordulóját ünnepeljük. Arra gondolunk, hogy ezer és ezer ember létesített itt kapcsolatot Istennel, felfogva az Ő szeretetét, beengedve a szívébe, lelkének templomába, továbbadva Őt embertársainknak.

A templom bejáratához vezető lépcső jelképezi azt, hogy a magunk szintjét elhagyva felemelkedünk Isten világába. Isten országát jelképezi a templom, ahol Istennel létesítsünk kapcsolatot, és azokkal is, akikkel együtt lépünk oda be.

Nem véletlen, hogy éppen az összetartozás napját ünnepeljük, ráirányítva a figyelmet az egymás iránti szeretetünkre, felelősségünkre nemzetünkért, magyarságunkért.

A szeretetnek és az irgalomnak van jövője fogalmazott Szent II. János Pál pápa: „Az ember a maga belső emberi identitását azzal a kötelékkel kapcsolja össze, amellyel egy nemzetnek a tagja. Azt akarja, hogy honfitársaival együtt végzett munkája a közjót is gyarapítsa. Így válik tudatossá benne, hogy munkájával az egész emberiség családjának örökségét, az összes földön élő ember javát szolgálja.”

Az összetartozás napján a megújult orgona ajándékában részesül a székesegyház. Az orgona arra való, hogy hangjával az embert Istenhez emelje. A templomban minden eszköz, berendezési tárgy ezt a célt szolgálja. Ezért az ajándékért is hálát adunk, de legfőképpen Istenért, aki az Eucharisztiában nekünk adja önmagát, hogy lelkünk temploma egyre szebb, méltóbb lakóhelye legyen Istennek, aki meghívott bennünket az örök életre – fejezte be gondolatait Palánki Ferenc megyéspüspök.

A szentmise után az orgonahangverseny kezdetén Dobos Mihály, a Szent Anna-székesegyház kántor karnagya szólt, és háláját fejezte ki az orgona megújulásáért, megköszönve az egyházmegye, az egyházközség, a hívek és a Filharmónia Magyarország támogatását.

Külön köszönetet mondott Pour László és Kis Zoltán szakemberek munkájáért, akik 1993-ban építették ezt az orgonát.

Megköszönte az orgonistáknak a 2017-ben elkezdődött jótékonysági hangverseny-sorozatot hozzájárultak az orgona bővítéséhez. Az első koncert éppen Kovács Szilárd nevéhez, a Pécsi székesegyház orgonaművészéhez, zenei igazgatójához kötődik, aki a pécsi diákjaival elindította a hangverseny- sorozatot. Dobos Mihály azt is elmondta, hogy Kovács Szilárdhoz közel áll a Szent Anna-székesegyház orgonája, hiszen éppen 20 évvel ezelőtt ebben a templomban diplomázott.

Az orgonaművész az orgonaavató koncerten megszólaltatta a hangszer új hangjait, többek között a spanyol trombitát, az oboát.

Kovács Ágnes

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Ismét elérkezett a nap, melyen az egyházi év egyik legnagyobb ünnepét, Úrnapját ülhetjük meg, idén június 6-án, vasárnap. Úrnapján az Eukarisztiában valóságosan jelenlévő Krisztust valljuk meg, és emeljük e szentséget a hívek figyelmének központjába. Ezen az ünnepen Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök Nyíregyházán, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban mutat be ünnepi szentmisét 9 órától, amely a szokásos útvonalon körmenettel, majd szentségi áldással zárul.  

Az ünnep szépsége, különlegessége még a nem hívő emberek szívét is megérinti. A hívek már előző nap lelkesen készülnek, szombaton elkészítik a négy sátrat és másnap kora reggel virággal díszítik az Oltáriszentség méltó fogadására.

Külön öröm az idén elsőáldozó gyermekek részvétele az úrnapi körmeneten, akik virágszirmot szórnak a körmeneten.

Úrnapja eucharisztikus ünnepének eredete a 13. század elejére nyúlik vissza, amikor az albigens és a valdi „újító” keresztények vitatni kezdték Krisztus valóságos jelenlétét az Eucharisztiában.

Ezzel egyidejűleg 1209-ben a belga Liège városában Szent Julianna Ágoston-rendi szerzetesnővér látomásokban kapott felszólítást az Eucharisztia tiszteletére, méghozzá külön ünnep bevezetésével. Teológiai alapot adott hozzá az 1215-ben tartott lateráni zsinat, mely az átlényegülés tanával a kenyér és a bor Krisztus valóságos testévé és vérévé való átváltozását hirdette.

Döntő fordulatot egy zarándokcsoda hozott 1263-ban, a Róma-közeli Bolsenai-tó partján, amikor egy, az Eucharisztiában kételkedő cseh zarándok pap kezében a megtört ostya bevérezte az oltárkendőt. IV. Orbán pápa egy évvel később, 1264-ben elrendelte úrnapja ünnepét, és ezután épült az orvietói dóm a bolsenai csodát őrző ereklye tiszteletére. Az ünnepi szentmise szövegét és himnuszait az éppen Orvietóban tartózkodó Aquinói Szent Tamás szerezte, így az ünnep liturgiája hamar elterjedt az egész Katolikus Egyházban.

Az ünnephez később kapcsolódott a körmenet is. Először csak kehelyben, illetve áldoztatókehelyben vitték az Oltáriszentséget, később már szentségtartót készítettek különleges díszítésekkel. A barokk korban erősödött meg a körmenetek hagyománya, amely mind a mai napig megmaradt.   

Az Oltáriszentséget rendszerint a miséző pap vagy püspök vitte díszes baldachin alatt. Az utcák díszítése is az ünnepléshez tartozott. Szebbnél szebb virágszőnyegeket készítettek, és négy oltárnál álltak meg útközben, ahol egy-egy evangéliumi részletet olvasott fel a pap, vagy a diakónus majd áldást adott; utána folytatódott a körmenet.

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A nyírbátori Báthory István Katolikus Óvoda, Két Tanítású Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium közössége óvodai grotta megáldására és a nagycsoportosok ballagására várta a vendégeit június 4-én. Az óvoda belső bejárata előtt elhelyezett Lourdes-i barlangot Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök atya áldotta meg.

Az ünnepségen Rácz Tiborné intézményvezető köszöntő gondolataiban visszatekintett 2013 őszére, amikor az iskola védőszentet választott. Azóta Szent István király öröksége, Jézus Krisztusba vetett hite ma is irányt mutat számukra, amelyet az iskola valamennyi ballagó diákja útravalóként visz magával. Akkor, a védőszentválasztást mintegy megerősítve, a nyírbátori római katolikus közösség egy zászlót ajándékozott az iskolának az összetartozás jelképeként. István király egy kilátástalan helyzetben Szűz Mária oltalmába, ezzel Isten kezébe, védelmébe helyezte az országot. Ezt az utat követve a nyírbátori intézmény legfiatalabb egységét, az egy éves óvodát pedig a Boldogságos Szűz Mária oltalmába helyezték.

Az intézményvezető kérte Szűz Mária közbenjárását, segítse az óvoda dolgozóinak és a gyermekeknek a hitbeli, lelki növekedését.

Babály András atya az intézmény lelki vezetője most sem érkezett üres kézzel, az egyházközség nevében ajándékokat adott át az óvodának. Az imádkozó Mária-szobor a grottában került elhelyezésre azzal a rózsafüzérrel, amely az intézmény vezetősége medjugorjei zarándoklatára emlékeztet. A három, virágkompozíciókat ábrázoló képet az óvoda csoportszobáiba szánta, szimbolikusan rámutatva a gyermekre, aki mint a virág „nem versenyzik a másik virággal, csak szépen virít”. 

András atya végül egy Szent Erzsébetet ábrázoló tűzzománc képet is átadott az óvodavezetőnek azzal a szándékkal, hogy a magyar királylány, később, mint gondoskodó édesanya, példaként álljon az óvoda dolgozói előtt, hogy mindig féltő, óvó szeretettel vegyék körül a gyermekeket.

Palánki Ferenc megyéspüspök a lourdes-i barlang megáldása előtt köszöntő beszédét mindjárt azzal kezdte, hogy szeret a gyermekek között lenni, mert olyan, mintha a mennyországban lenne. Jézus azt mondja: „ilyeneké a mennyek országa” (Mt 19,14), ezzel nekünk feladatot is adott, mondván: „ha nem változtok meg, s nem lesztek olyanok, mint a gyerekek, nem mentek be a mennyek országába” (Mt 18,3). A legkisebb példaképek állnak most előttünk, akik megmutatják, hogyan kell elfogadni másokat, megnyitni a szívünket, rácsodálkozni az életre, a bennünket körülvevő teremtett világra – fogalmazott a püspök atya, majd arra világított rá, hogy mindezt a magyar nyelv páratlansága gyönyörűen kifejezi, amikor feltesszük a kérdést: "ki csoda vagy te"? Ebben felfedezhetjük, hogy a másik ember egy csoda. Az itt dolgozók közel kerülhetnek ezen csodákhoz – tette hozzá.  

Ezután a főpásztor felhívta a figyelmet a barlang üzenetére. A Szűzanya barlangját a gyermekek magasságában helyezték el. Ez annak az isteni szeretetnek a jelképe, hogy Isten egészen kicsi lett értünk, leereszkedett hozzánk, hogy megmentsen bennünket, közösséget vállaljon velünk. Ahogyan Szent Pál apostol írja: „kiüresítette magát” (Fil 2,7), nem ragaszkodott az istenségéhez, hanem hozzánk lett hasonló.

Amikor a gyermekek, felnőttek elmennek a kis barlang előtt, akkor egy rövid fohásszal, imával köszönthetik a Szűzanyát, és akkor megvalósul a csoda: Isten egy egyszerű asszonyon, Márián keresztül lejött a világra, hogy bennünket az Ő világába tereljen.

Ferenc püspök ezt az alkalmat ragadta meg, hogy köszöntse az egyházmegye fenntartásában működő tíz köznevelési intézmény pedagógusait is a közeledő pedagógusnap alkalmából.  Kifejezte jókívánságait és megköszönte az elmúlt évben tanúsított helytállásukat, szolgálatukat, majd életükre, családjaikra kérte a Jóisten áldását.

 A grotta megáldása után megkezdődött a nagycsoportosok ballagási ünnepsége. A ballagó gyermekek énekben fogalmazták meg első fohászukat a Szűzanya előtt, és mécseseket helyeztek el a grotta köré.

Kissné Hajósi Anikó megköszönte a Jóistennek, hogy a szülők a most nagycsoportos gyermekeiknek az alig egy éves katolikus óvodát választották óvodás életük utolsó évéhez. Az első nevelési év után kiröppennek az első fecskék, akik testileg, lelkileg megerősödtek arra az útra, amely az iskolához vezet – fogalmazott, majd sok örömet, boldog életet kívánt a ballagó gyermekeknek.

A Máriapócs közelségében lévő intézmény lourdes-i barlangja nap mint nap megerősíti az óvodába érkezőt a Szűzanya jelenlétéről. Előtte érkezéskor és távozáskor egy-egy fohász kíséretében keresztvetéssel köszöntik majd Máriát.  

Az óvodavezető egy történetet ajándékozott útravalóul a gyermekek tarisznyájába, meseszerűen megosztva velük a Szűzanya fatimai jelenésének történetét. Közben a gyermekek kinyitották a tarisznyájukat, hogy minden egyes szó az úti csomagba, a szívükbe vándoroljon, mert ők valóságosan hiszik, hogy ez megtörténik. A tagintézmény vezető az igaz történet végén azt kérte a gyermekektől, maradjon a szívükben minden, amit most hallottak és ne felejtsenek el úgy szeretni, ahogyan a Jóisten és a Szűzanya szeret bennünket. „Találkozzatok minden nap a Szűzanyával, imádkozzatok, lássátok meg mindenben a jót, a szépséget, fedezzétek fel azt, hogy mindannyian Isten gyermekei vagyunk.

Végül a felnőttekhez szólva Kissné Hajósi Anikó elmondta, a Szűzanya Fatimában, Lorurdesban is gyermekeken keresztül üzent nekünk, felnőtteknek. A gyermekek még az isteni szférában élnek, hisznek a csodákban, ezért tanuljunk tőlük, legyünk olyan nyitottak, mint ők.

Rácz Tiborné intézményvezető és Babály András lelkivezető is megkapták ballagó tarisznyájukat, majd az óvodások köszöntő versei után elérkezett az idő, hogy a nagycsoportosok elhagyják az óvoda falait, és az óvónénik, szüleik kíséretében átsétáltak, átballagtak az iskolába, ahol a tanító néni már várta őket.

Fotó: Szabó Zsolt, Kovács Ágnes

Kovács Ágnes

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Mint arról már korábban is hírt adtunk Áder János köztársasági elnök nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából állami díjakat adományozott egyházi személyeknek.

Több évtizedes lelkipásztori szolgálata, valamint a papnövendékek szellemi és lelki felkészítését szolgáló nevelői tevékenysége elismeréseként a Magyar érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült mások mellett Palánki Ferenc, egyházmegyénk főpásztora és a több évtizedes, odaadó lelkipásztori szolgálata, kiemelkedő egyházdiplomáciai szerepe, valamint a katolikus nevelés érdekében végzett munkája elismeréseként dr. Ternyák Csaba metropolita, az Egri Főegyházmegye érseke.

A 34 kitüntetettnek az állami elismeréseket Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adta át június 3-án délután Budapesten, a Miniszterelnökség központi hivatalának is helyet adó Karmelita épületben.

A rendezvényen részt vett Erdő Péter bíboros, prímás, Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és Németh Emma miniszteri biztos.

A kereszténység és a magyar nemzet szoros kapcsolatban áll egymással – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes a kitüntetések átadása előtt mondott beszédében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarok számára különösen tanulságos a nemzeti lét és a kereszténység összekapcsolódása, hiszen népünk ennek köszönhetően tudott megmaradni. Mert Szent István „a kereszténység fundamentumára építette fel a magyar nemzet katedrálisát”.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy mindenkinek felelőssége és küldetése, hogy azt az értékgazdagságot, amelyet a nemzeti közösség generációkon, századokon, történelmi korokon keresztül megőrzött, megőrizze, kibontakoztassa és felmutassa. „Ez az a gazdagság, amit csakis kizárólag mi adhatunk az emberiségnek: a magyar a magyarságát, a lengyel a lengyelségét, a francia a franciaságát, a horvát a horvátságát.” 

A miniszterelnök-helyettes az állam nevében köszönte meg valamennyi kitüntetettnek „nemzetmegtartó szolgálatát”.

Az eseményről és a további díjazottakról bővebben a Magyar Kurír oldalán olvashatunk:

https://www.magyarkurir.hu/hirek/tobb-katolikus-puspok-es-egyhazi-szemely-vehetett-at-allami-kituntetest

Forrás: Magyar Kurír

Fotó: Lambert Attila/ Magyar Kurír

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) június 1-jén és 2-án megtartotta nyári rendes ülését.

A püspökök az ülés második napján a reggeli szentmise keretében emlékeztek meg a COVID-19 járványban elhunyt Snell György püspökről, valamint azokról a papokról, szerzetesekről és szerzetesnőkről, akiket a pandémia miatt veszítettünk el. A szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás volt, koncelebráltak a testület elnöke és tagjai. A püspökök kérik, hogy a hívek továbbra is imádkozzanak azért, hogy meghalt testvéreink eljussanak Isten színe látására, a hozzátartozók pedig megnyugvást találjanak az Ő szeretetében és elnyerjék a Szentlélek vigasztalását.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa arra kérik egyházukat és híveiket, hogy június 6-án, vasárnap délelőtt emlékeztessenek a harang szavával az elhunytakra, a járvány okozta veszteségeinkre. Legyen ez a harangzúgás a hálaadás kifejezője is azért, hogy megmaradtunk, hogy Isten segítségével újat kezdhetünk. Kérjük a híveket, imádkozzák minden templomban a vasárnapi szentmisén, istentiszteleten a közös imádságot, amely a katolikus.hu honlapon megtalálható.

A püspöki konferencia téma iránti társadalmi érdeklődésre tekintettel a tegnapi napon nyilatkozatot adott ki, amelyben a leghatározottabban elítéli a gyermekbántalmazás minden formáját. A közleményt a sajtóanyaghoz mellékelve küldjük.

A Katolikus Pedagógiai Intézet elindította – összhangban a Konferencia korábbi döntésével – a katolikus fenntartású köznevelési és szakképző intézmények kétéves (2021-2022) gyermek- és ifjúságvédelmi rendszert fejlesztő projektjét. Az MKPK által támogatott projekt célja, hogy mentorált szakmai támogatással gyermek- és ifjúságvédelmi szempontú szervezetfejlesztés induljon el a katolikus köznevelési és szakképző intézményekben. Ennek keretében az intézmények kialakítják a helyi gyermek- és ifjúságvédelmi stratégiájukat és protokolljukat, valamint megtanulják a prevenció megtervezését, működtetését, a felmerülő problémák megoldási stratégiáinak kialakítását.

A 2020 szeptemberére tervezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus a koronavírusjárvány miatt kialakult helyzetben egy év halasztással 2021. szeptember 5. és 12. között kerül megrendezésre Budapesten. A kongresszus előkészületei folyamatosan zajlanak, újra elindult a regisztráció, mind az elsőáldozó gyermekeknek nyitott még a lehetőség a részvételre, de várják a jelentkezéseket többek között a Hungexpo területén megrendezésre kerülő programokra és a nyitó és záró szentmisékre is. Bővebb információ: https://www.iec2020.hu/hu

A sajtó képviselőinek is elérhető a regisztrációs felület a https://registration-iec2020.hu/press honlapon keresztül.

A Kongresszus szervezői ismét közös imára hívják a világot június 5-re, Úrnapja ünnepének szombatjára. A szentségimádáshoz és imalánchoz eddig több mint 1200 helyszínről csatlakoztak világszerte. Bővebb információ: Corpus Domini 2021

A Konferencia korábbi döntése értelmében az idei Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) rendezvénysorozat is az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hetében és annak keretében valósul meg. Szeptember 8-án és 9-én a látogatók teremtésvédelmi és cigánypasztorációs fakultációkon vehetnek részt a Hungexpo területén, valamint szeptember 11-én a NEK Családi napján a Margitszigeten találkozhatnak az intézmények és közösségek képviselőivel, továbbá ingyenes színpadi programok, gyerekprogramok, ifjúsági és felnőtt előadások várják a résztvevőket.

            A testület megköszönte Főtisztelendő Lukács László piarista szerzetes több évtizedet felölelő, áldozatos szolgálatát, amelyet a Vigília című katolikus folyóirat élén végzett, egyben kinevezte Főtisztelendő Gájer Lászlót a folyóirat felelős kiadójává. A főszerkesztői feladatkört továbbra is Görföl Tibor tölti be.

A püspökök meghallgatták Ternyák Csaba egri érsek tájékoztatását az Eszterházy Károly Egyetem vezetésével kifejlesztett Komplex Pedagógiai Alapprogramról. A program legfőbb célkitűzése, a végzettség nélküli iskolaelhagyás mérsékléséhez kapcsolódó intézkedések iskolai szintű támogatása. A Komplex Alapprogram minden tanuló számára biztosítja a tanulási esélyek növelését, a komplex pedagógiai módszerek rendszerszemléletű együttesét magában foglaló személyiségfejlesztő tevékenységek által. A program épít a tanulók sokszínűségére, az egyediségére, az egyedi képességek társas interakciókon keresztül történő kibontakozására. Bővebb információ: komplexalapprogram.hu

Marton Zsolt családreferens püspök beszámolt az elmúlt időszak családpasztorációs történéseiről és tájékoztatta a testületet a közelgő, családokat érintő eseményekről, tervekről, többek között a Szent József év és az Amoris laetitia családév kapcsán az egyházmegyékben elindult változatos és kreatív kezdeményezésekről.

Ferenc pápa ez év elején jelentette be, hogy bevezeti a nagyszülők és idősek világnapját. Ez alkalomból 2021. július 25-én Dr. Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke és Marton Zsolt váci megyéspüspök, az MKPK Családügyi Bizottságának elnöke mutat be szentmisét a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen.

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) 2021. május 5-én rendezett webkonferenciát életvédelem és család témában. A találkozón többek között a pandémia hatását, az újrakezdésből fakadó megújulás lehetőségét járták körül, különös tekintettel a családi kommunióban rejlő erőre. „A családokban megélt szeretet maradandó erő az Egyház élete számára” (AL 86).

            A Konferencia döntésének értelmében Varga Lajos váci segédpüspök felterjesztése nyomán a testület Pro Cultura Christiana-díjat adományoz Rácz Gábor zománcművésznek.

            Rácz Gábor kortárs egyházművész, legjellemzőbb művei a keresztény szakrális terekbe készült zománcművek (korpusz, pasztofórium, oltárkép), munkássága kiterjed Erdélyre és Ausztriára, valamint Hollandiában is megtalálhatóak alkotásai. Szabadfoglalkozású iparművészként fő profilja a zománcművészet és a liturgikus terek rendezése.

A püspökök testülete ezúton szeretne köszönetet mondani mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk egyházi 1 százalékával a Magyar Katolikus Egyház szolgálatait támogatták.

Szeretnénk köszönetet mondani a paptestvéreknek, valamint a szolgálattevőinknek a járvány idején tanúsított áldozatos szolgálatukért, a híveknek a kitartásukért és imáikért, és ezúton is köszönjük mindenkinek a helytállását ebben a rendkívül helyzetben az élet minden területén. Imádságos lelkülettel és a jövőbe vetett bizalommal figyeljünk továbbra is egymásra.

Budapest, 2021. június 3.

Dr. Tóth Tamás

az MKPK titkára

A járványügyi helyzet enyhülésével az idősotthonokban megszűnt a látogatási tilalom. Ez tette lehetővé, hogy az egyeki Idősek Otthona lakói hosszú idő után ismét szentmisén vegyenek részt, szentségekhez járuljanak. Heten a betegek kenetében is részesültek. A szentmisét Papp László egyeki plébános mutatta be.

Aki a szentségben részesül, azt megerősíti az Istenbe vetett bizalomban, erőt ad a kísértések ellen, s alkalmassá teszi az embert arra, hogy a betegségét erős lélekkel viselje, sőt, küzdjön egészségéért, ha az szolgál üdvösségére, illetve kérje és elfogadja a jó halál kegyelmét, ha Istennek ez az akarata (Forrás: Magyar Katolikus Lexikon).

A betegek kenete az élők és a holtak szentsége egyszerre

Gyakran utolsó kenetként említik, és ez sokakat elriaszt a szentség felvételétől. Rossz beidegződés az is, amikor azt gondolják, hogy akihez papot hívnak, az a végóráján van. Nagyon fontosnak tartom, hogy változtassunk ezen a szemléleten, és higgyünk a szentség erejében!

László atya homíliájában felhívta a figyelmet arra, hogy az idős kor sok szempontból már a készület ideje, és nem mindegy, milyen lélekkel közelítünk a végórához. Bíztatta a résztvevőket a Biblia olvasására, minél mélyebb megismerésére, hiszen ha Jézus életét megismerjük, Rajta keresztül megismerjük az Atyát, aki vár ránk az örök hazában.

László atya a Tóbiás könyvéből Tóbit példáját állította a jelenlévők elé, aki becsületes, igaz emberként is őszinte bűnbánatot tudott gyakorolni:

„Ne állj bosszút bűneim és hanyagságaim, sem pedig atyáim bűnei miatt, amelyeket elkövettek előtted.”

Az olvasmány második részében Sárát, Ráguel leányát hozta elénk követendő példaként, aki megalázott, kiszolgáltatott helyzetében is tudott az Atyához imádkozni, és áldani az Ő nevét.

„Légy áldott, Uram, irgalmas Istenem, legyen áldott szent és tiszteletreméltó neved mindörökké!”

A mai evangélium üzenete is - Szent Márk könyvéből - mintha az idős lakóknak íródott volna:

„A halállal nem szűnik meg az ember élete, csak megváltozik….. Isten nem a halottak Istene, hanem az élőké.”

Ezekkel a gondolatokkal erősítette, bíztatta László atya a jelenlevőket a bűnbánatra, a kiengesztelődésre, életünk, kapcsolataink rendezésére, a betegek szentségének felvételére, abban a reményben, hogy a végső óra így nem készületlenül ér bennünket.

A szentmise után szerény agapéval, beszélgetéssel zártuk a találkozást.

Berényiné dr. Felszeghy Márta

koordinátor – DNYEM Kórházlelkészi Szolgálat