Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye által vásárolt Nyíregyháza, Tábor utcai ingatlan minőségi változást hoz az egyházmegyei karitatív szervezet életébe. A karitász működéséről, tervekről Csordás Gábor egyházmegyei karitász igazgatót kérdeztük, akinek feladatai is bővültek, hiszen Palánki Ferenc megyéspüspök 2020. december 15-i hatállyal kinevezte őt a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház plébánosává és az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet vezetőjévé.

Minőségi változást eredményez a karitász központ, amely minden tekintetben meg fogja könnyíteni a munkánkat. Eddig két helyszínen zajlott a központi tevékenység. Az irodahelyiség a nyíregyházi főplébánia korábbi épületében volt kialakítva, amely sem tárgyalásra, sem pedig adományok elhelyezésére, kiosztására nem volt alkalmas. Az önkormányzati tulajdonban lévő eddigi raktárépületünk pedig a Tokaji úton, a város szélén található, szintén több szempontból nem felelt meg az elképzelésünknek, egyrészt nehezen megközelíthető volt, másrészt, nem zárt terület lévén, az őrzését is meg kellett oldani.

A Tábor utcai, újszerű állapotban lévő ingatlan festési munkálatait végzik most, gyakorlatilag már csak annak berendezése vár ránk, amely után birtokba vehetjük. Nagyobb járművel, adományosztáskor vagy felajánláskor könnyen megközelíthetik a karitász csoportok is. Mindezen feladatokat eddig is megoldottuk, de nagyon körülményes módon, amelynek logisztikája sok energiát, időt vett el tőlünk. Az új központ kialakításának köszönhetően minden egyes hely áttekinthetőbb lesz, követhetőbbek lesznek a folyamatok, amellyel időt tudunk majd nyerni. A 300 m²-es raktár egyéni felajánlások, cégek adományai, bútorok, tartós élelmiszer, ruhanemű tárolására is alkalmas. A zárt ingatlan viszonylag nagy területen helyezkedik el, ennek köszönhetően az udvaron elhelyezhető adományokat pl. tűzifát, vagy egyéb építő anyagokat is tudunk fogadni.

Az egyházmegyei karitásznak jelenleg két alkalmazottja van, Roszel Gertrud, ő az irodai szolgálatot végzi, illetve Mészáros László korábbi karitászigazgató a logisztikáért felelős.

Terveink szerint február elején már beköltözhető állapotban lesz a központ, és majd egyeztetés után később kerül sor az ünnepélyes megáldására.

Ferenc püspök atya az elmúlt év augusztusától bízott meg a karitász vezetésével. Nagy tervekről beszéltünk már akkor is. A munka elkezdődött, mi az, ami megvalósítható?

Szeretnénk szorosabb kapcsolatot kialakítania azon települések családsegítő szolgálatával, ahol karitász csoportunk működik.

A családsegítő szolgálatnak nincsenek anyagi, tárgyi lehetőségei a segítségadásban, inkább adminisztratív módon kapcsolódnak be a családok életébe, mi pedig adománnyal rendelkezünk, de az adminisztráció az, amit nehezen tudunk megoldani, hiszen erre nincs emberünk. Gyakorlatilag mindent le kell adminisztrálni, és ez sokakat demotivál, pl. két csomag tészta átadásával három nyomtatványt ki kell tölteni, aláíratni, ami természetesen szükséges ahhoz, hogy követhető legyen az adomány útja.

A településeken szeretnénk jobban megszólítani a fiatalabb korosztályt is. A jelenlegi vírushelyzetben különösen is számítanánk a szolgálatukra az idősek védelmében, az adományosztásban, bevásárlásban stb.

Nyitottak a fiatalok?

Ahol megvan a megfelelő stabil karitász csoportháttér, ott kezdeményezőbbek. Most a középiskolás fiatalokat nehezen tudjuk elérni a közel egy éve fennálló online oktatás miatt. A korábbi években a katolikus iskolákban már elkezdődött a gyümölcsöző karitász junior szolgálat kezdeményezése, de most ez is szünetel.

Terveink között szerepel, egy megállapodás az egyházmegye fenntartása alatt működő középiskolákkal, amely intézmény érettségi előtt álló diákjai számára kötelezően előírt 50 órás közösségi szolgálatot a karitásznál is teljesíthetik majd. Nagy segítséget jelentene ez számunkra is, nem beszélve arról, hogy egy társadalomban szükséges, hogy a fiatal generáció megtapasztalja az önkéntes munkának a személyiségére, illetve mások számára gyakorolt jótékony hatását, erről tapasztalatot szerezve.

A Lakhat-programot mindenképpen tovább szeretnénk folytatni, amely keretén belül a Karitász a közüzemi tartozásokat részben vagy egészben kifizeti. Sok családnak elindulási lehetőség az, ha pl. visszakötik az áramot. Nyílván megvizsgáljuk, hogy érdemes-e, valóban tovább tud-e lépni a rászoruló ember.

Mi alapján történik az elbírálás?

Fontos, hogy az érintett rászoruló részt vállaljon a tartozásból, továbbá saját ingatlannal rendelkezzen, vagy érvényes bérleti szerződéssel. Sok estben az a legnehezebb probléma, hogy lakbértartozás miatt az önkormányzat nem hosszabbítja meg a bérleti szerződést, és emiatt nem tudjuk kifizetni a tartozást. Ez egy ördögi kör. Jó lenne, ha erre a tulajdonosok találnának legalább egy ideiglenes megoldást, hogy tudjunk segíteni.

Vannak, akik önhibájukon kívül, betegség, családfenntartó halála miatt kerülnek nehéz helyzetbe, és sok esetben a több százezer forint tartozás rendezése egy kiugrási lehetőséget jelentene számukra.

A jelenlegi vírushelyzetben munkahelyek szűnnek meg, így még több család szorul rá a támogatásra.

Tapasztalatunk szerint azok, akik egész életükben rendesen dolgoztak, és most bajba kerültek, talán büszkeségből, de nem kérnek segítséget. Ezért is fontos, hogy a karitász munkatársai, az egyházközség helyi szinten lássa ezt, tudjanak egymásról, azokról, akik segítségre szorulnak. Beszéljünk azokkal, akik elveszítették állásukat, kérdezzük meg tőlük, hogy mire van szükségük. Ezek az emberek nem fognak kéregetni, de ne hagyjuk, hogy még jobban lecsússzanak, legyünk figyelmesek.

Vannak hátrányosabb helyzetben lévő és jobb módú települések. Van-e arra megoldás, hogy ugyanannyi támogatásban részesüljenek a szegényebb települések?

Egy jobb módú településen könnyebb megtalálni az erőforrásokat, mint a nehezebb körülmények között élők esetében. A hátrányosabb településeken nehezebben megy a gyűjtés, ilyenkor központilag támogatjuk az ott élő családokat.

Több településen a Magyar Élelmiszerbank Egyesület non-profit szervezeten keresztül a karitász csoportok a felhalmozódó élelmiszerfelesleget eljuttatják a rászorulókhoz.

Rengeteg erőforrást, mindennapi logisztikai feladatot igényel ez. Naponta esténként a nagy áruházakban megmaradt élelmiszert el kell hozni, és másnap kiosztani, természetesen mindezt dokumentálva. Ez nagyon jó lehetőség, viszont csak a legkomolyabb, legnagyobb, legalább harminc fős csoportok vállalják. Egyébként az egyházmegyében 60 csoport működik, közülük ebből 45-50 aktív.

Kiemelt feladatunknak tartom még a szegény gyerekek segítését a tanulásban. Különösen is vonatkozik ez a jelenlegi helyzetre. Sok szegény család gyermekei számára az online oktatás – a szükséges eszközök: számítógép, internet, adott esetben áramszolgáltatás hiányában – megnehezíti a tanulást, nem tudnak lépést tartani társaikkal. Ezek a diákok még jobban lemorzsolódnak majd. Ezért ha használt, de még működő eszközfelajánlásokat kapunk, azt azonnal továbbítjuk a rászoruló családokhoz.

Egyre gyakoribb az is, hogy a pedagógusok a tantermen kívüli oktatáson túl a jelenléti oktatásban is időnként alkalmazzák a digitális technika adta lehetőségeket, például a házi feladatok megoldásához. Erről is lemaradnak a nehéz helyzetben élő diákok.

A karitatív szervezet számíthat az egyházmegye központi adományára is, hiszen az elmúlt évben kétszer 5 millió Ft támogatással segítette a rászoruló családokat.

Az egyházmegye azon túl, hogy fenntartja a karitász szervezetet, minden évben több tízmillió forinttal segíti a rászorulókat. Palánki Ferenc megyéspüspök atyának szívügye a karitász. Nagyon fontos számára, hogy jó kezekbe kerüljenek az adományok. Törődik velünk, így nem kevés anyagi támogatás jutott el az elmúlt évben a szervezetünkön keresztül a rászorulókhoz. Ennek is köszönhetően hamarosan fa brikettet fogunk vásárolni, amelynek szállítása és kiosztása már könnyebb lesz, akár személyautóval is megoldható.

Ez valóban fontos része az Egyház szolgálatának. Az evangélium hirdetése, a szentségek kiszolgáltatása mellett fontos a felebaráti szeretet gyakorlása is. Ismerjük a kenyérszaporítás történetét, Jézus jóllakatta az embereket, mielőtt tanításba kezdett.

Böjte Csaba atya szokta mondani, hogy ha egy gyerek bekerül az intézetébe, nem kezd vele beszélgetni a családi hátteréről, a nevét sem kérdezi igazán, hanem enni adnak neki, megmosdatják, tiszta ruhát kap, s majd csak ezután kerül sor azon kérdésekre, hogy ki is ő igazán.

A szegénység számos különféle módon jelenik meg, és minden egyes sajátos helyzet figyelmet követel: mindegyikben lehetőségünk nyílik arra, hogy az Úr Jézussal találkozzunk, aki kijelentette, hogy a legkisebb testvéreiben jelen van (vö. Mt 25,40).

Kovács Ágnes

Fotó: Öröm-hír Sajtóiroda, Pusztai Sándor

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye