Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Nagy Csaba atya, a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház káplánja, a Szent Imre Katolikus Gimnázium iskolalelkésze, egyetemi lelkész, 2020. február 11. és 13. között munkatársaival és gimnazista diákjaival együtt egy háromestés rendezvénysorozattal ajándékozta meg az érdeklődő házaspárokat és házasságra készülő fiatalokat .

Nagy Csaba atya A házasság karizmája címmel tartott előadást kedden este, majd közös játékra és beszélgetésre hívta a házaspárokat, akik elmondásuk szerint első találkozásaik izgalmát újraélve lelkesen tevékenykedtek együtt: színes krepp papírból megformázták házasságuk szimbólumát és beszéltek is róla, majd Horváth István erdélyi költő Tornyot raktam című verse ihletésére újságpapírból tornyot építettek. Az unokájának mesélő nagyapó miatt összedőlt a kis unoka tornya, amitől ő rettentően elszomorodott. Viszont folytatódik a vers:

„Mint Apóé: építéssel telik el az egész élet,
De hogy a tornyod betetőzd, azt te soha el nem éred.
Nem, mert bár az égig érjen: vágyaink még feljebb hágnak,
s tetőtlen tornyokról hullunk ölébe a zord halálnak.
Látod, a csuszák megvannak: újra lehet megint rakni.
Amit nem kezdhetsz el újra, csak azt szabad megsiratni!"
— A tűzön egy nyers faág sírt. Az eszterhán jégcsap lógott.
Apó mesélt, én hallgattam, s újra felraktam a tornyot.”

Megható volt látni az ötven házaspár örömét, akik ragyogó tekintettel, mosolyogva jöttek ki a kápolnából az első napi program végén. Látszott, hogy valami nagyon értékesben volt részük.

Szerdán este zenés programra hívta Csaba atya az érdeklődőket. Nyíregyházi egyetemi lelkészként felkérte a csoportjába járó népzene tanszakos fiatalokat egy bemutatkozásra, akik citerakísérettel gyönyörű szerelmes népdalokat énekeltek. Műsoruk után pedig Kazár Ticiána művésznő és a Tamás Kombó együttes adtak koncertet, melyet a házaspárok közül többen egymás kezét fogva hallgattak. Újraélték első szerelmüket és a legszebb közös pillanatokat – a gyönyörű zene mellett igazi meghitt, romantikus estét tölthettek együtt, az Úr Jézus jelenlétében.

Csütörtök estére különleges díszbe öltöztették Csaba atya segítői a kápolnát: száz darab üvegből készült, csipkével bevont és piros szalaggal átkötött mécses meghitt fénye fogadta az érkező házaspárokat. Szentségimádás közben és a házaspárok megáldásakor a gimnazisták kórusa és zenekara szívből jövő zenei szolgálattal segítette a meghitt, közös imádságot.

Így számolnak be élményeikről a résztvevő házaspárok:
„Lelkesen és izgatottan készültünk az estékre. Kíváncsiak voltunk milyen lesz. Kiszakított minket a hétköznapok rutinjából, feltöltődést jelentett és lehetőséget, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz. Minőségi időt tölthettünk egymással nyugodtan, gyerekek nélkül.”
„Az összetartozást, a békét és az odafigyelést jelentette nekünk.”
„Számunkra nagyon sokat jelentett, hogy újraélhettük a 19 évvel ez ezelőtti találkozásunkat!”
„Szentség a házasság.”
„Egyszeri és megismételhetetlen a társam. A Jóisten által találtunk egymásra és hálával tartozunk mindenért neki.”
„A házastársi kapcsolatunk ápolása fontos alap mind magunk, mind a családunk szempontjából. Ha időt szánunk egymásra, újra felszínre kerülnek azok az érzések, melyeket a kapcsolatunk elején megéltünk. Ez felfrissíti a lelkünket, és új lendületet ad a közeledéshez.”
„A kezdeti szerelmet őrizni kell, mindig vissza kell térni. Ne hagyjuk a hétköznapok sodrásának, hogy miatta elveszítsük egymást. Mindig csempésszünk egy kis búzát észrevétlenül a másik zsákjába, nem mérlegelve, hogy kinek van szüksége rá.”
„Nem adhatod fel, együtt kell dolgozni a kapcsolatért! Tornyot építeni csak együtt lehet, és ha ledől, újra lehet építeni.”
„A mi kapcsolatunk Istennel együtt lehet csak egész és tökéletes!”

A jelenlévőknek a három este legemlékezetesebb pillanatait a három napot megkoronázó szentségimádás és Csaba atya elmélkedései jelentették.

A házaspároknak külön örömet és segítséget jelentett, hogy a lelki napok alatt a szervezők folyamatos gyermekfelügyeletet biztosítottak, így sokan élni tudtak e töltekezés lehetőségével. A gyermekek is jól érezték magukat, élménybeszámolóikból az is kitűnt, hogy számukra is lelki gazdagodást jelentett a közösségben töltött három nap.
Résztvevő házaspárok, gyermekek, segítők mindannyian várják a folytatást, ez is a program sikerességét igazolja.

Nagy Csaba iskolalelkész, egyetemi lelkész és Nagy Éva tanárnő