2008. április 21., hétfő 02:00

Magyarország missziós területté vált

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Esti beszélgetések közéleti vitafóruma következő vendégeként Tomka Miklós vallásszociológus professzor tartott előadást „A vallásosság mint kihívás a missziós területté vált Magyarországon" címmel április 18-án Debrecenben a Szent József Gimnázium dísztermében.
Bosák Nándor megyéspüspök, a vitafórum házigazdája köszöntőjében utalt XVI. Benedek pápa amerikai látogatására, ahol a Szentatya arra a missziós feladatra, helytállásra bátorította a katolikus híveket, ami ebben a szekularizált, anyagias, individuális világban mintegy kihívásként jelentkezik.

Tomka Miklós vallásszociológus bevezetőjében kiemelte az európai kereszténység kezdetét, ahol Szent István király a törvény, a hatalom, az erőszak eszközeit is felhasználta annak terjesztésében. Majd a kereszténység társadalmi jelenlétét igazolva más-más – a törvény, hatalom, erőszak, fejlettebb civilizáció, európai kultúra, erkölcsi magasabbrendűség, szokás, hagyomány, a többség szava, társadalmi elvárás – érvei mellett első és legfontosabb érvként az Istenbe vetett bizalmat, és ennek a szeretetben való megnyilvánulását emelte ki, amire egyedül hivatkozhatunk. Az összes többit emlegetve, eltorzítjuk a kereszténységet!

Nagy az össze-visszaság...

A professzor kiemelte, a statisztikai mutatók szerint Kelet-Európában Nyugat-Európához viszonyítva az emberek boldogtalanabbak, és helyzetükkel elégedetlenebbek. De a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy Kelet-Európában a rendszeres templomba járók messze elégedettebbek azoknál, akik nem járnak templomba. Hozzá lehet tenni, hogy az elkötelezett vallásosak kevésbé betegek, erősebb bennük a szolidaritás, a nemzeti öntudat és az egymás iránti felelősség. A mai korszellem a keresztényeket is fertőzi, olyan mértékben, ami már nem elfogadható! Pl. határozottan vallásosak között 18% nem tartja fontosnak a házasságot (elég az együttélés). Nincs egységes erkölcs, nem a hagyomány szabályoz, hanem nekem kell a nagy össze-visszaságban megtalálni a helyem!

A vallásszociológus szerint 1990 óta minden társadalmi intézmény presztízse csökkent, de az egyház tekintélye változatlanul magasabb, mint a civil intézményeké!

Kelet-Európában és Olaszországban fordított a helyzet. Itt az egyházba vetett bizalom, az egyház megbecsültsége, a tekintélye, nagyobb, mint más civil, politikai intézményé.

A fiatalok körében (30 év alatt) van egy Isten felé fordulás. Nem kitanult, dogmatikus hit, hanem egy határozott Istenkeresésé, Isten felé fordulás. Nyugat-Európában a 30 év alattiak között többen veszítik el hitüket, mint ahányan rátalálnak a hitre. Kelet-Európában ez az arány fordított, többen vannak, akik rátaláltak a hitre, mint azok, akik elvesztették azt.

A kereszténység kihívás

Az alapprobléma az, hogy nem vagyunk képesek átadni a keresztény hitet a fiataloknak!

Kisebbségben vagyunk, a hagyomány csak nyomokban van, a társadalom önmagában, önmagától nem adja tovább a kereszténységet. A kereszténység immár kihívás, ami a tudatos állásfoglalás, elköteleződés mellett egy olyan új stílust kíván, amelyben a kereszténység nem valamiben való részvétel, hanem erőfeszítést: a jézusi életforma másokkal közösen történő megvalósítását kívánja.

Kisebbségben vagyunk, a hagyomány csak nyomokban van, a társadalom önmagában, önmagától nem adja tovább a kereszténységet. A kereszténység immár kihívás, ami a tudatos állásfoglalás, elköteleződés mellett egy olyan új stílust kíván, amelyben a kereszténység nem valamiben való részvétel, hanem erőfeszítést: a jézusi életforma másokkal közösen történő megvalósítását kívánja.

Papp Irén