Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

„A tudására oly büszke Európának mi a jövőképe? Létezik-e jövőkép lelki fogódzók nélkül? Mi adta meg Európának azt a hatalmas erőt, amivel megszerezte befolyását a világban, amivel kétezer éven át lelki értelemben egységes tudott maradni? " – Pálinkás József a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, atomfizikus a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye szervezésben megvalósuló Esti beszélgetések c. közéleti vitafórum vendégeként „Európa jövője és a kereszténység" címmel tartott előadást május 15-én Debrecenben a Szent József Gimnázium Vasváry József termében.
Elegendő e az a tudás, amit felhalmoztunk mindennapi életünkben, hogy teljes életet éljünk? Ha magunkba tekintünk, akkor érezzük, hogy nem. Az emberi életnek, a munkának, az életfeltételek megteremtésén túl van egy lelki dimenziója, számunkra ez a keresztény hit, az élet magasabb értelmébe vetett hit – kezdte gondolatait Pálinkás József a MTA elnöke, majd hozzátette, hogy a boldogtalanságot, a kiábrándultságot ennek hiánya okozza.

2-300 évvel ezelőtt sokkal nehezebb, számunkra elképzelhetetlen körülmények között éltek az emberek. Akkor Európában természetes volt a jövőbe vetett hit, ami a népeség növekedését segítette. Ma gyakran azt mondják, hogy az embereket a nehéz körülmények teszik boldogtalanná. Biztos, hogy nem ez a válasz, mert jó körülmények között élünk; van ruhánk, ennivalónk, van fedél a fejünk fölött – vont párhuzamot a professzor a jelen és a múlt életkörülményei között. - Mégis érződik Európában egy kiábrándultság. Ez visszavezethető a felvilágosodás koráig, amikor az ember először kezdte elgondolni, hogy a tudásával mindent elérhet. De ez kevés – tette hozzá az elnök úr, – az ész nem tud mindent megoldani.

Európa lélekben gyenge

Az élet magasabb értelmébe vetett hit is tudást jelent egy bizonyos értelemben. Olyan tudást, amelyet nem, vagy csak részben tudunk arra a formális nyelvre lefordítani, ami a tudomány nyelve. Ha megismerjük a minket körülvevő világot, akkor előbb utóbb feltesszük a kérdést, hogy mi ennek az egésznek az értelme, honnan van bennünk az az erő, amitől a pillanatnyi érdeken, szükségleten túl jobban bízunk a jövőben, a világban. A közösség - amely azt fogadja el, hogy az ember biológiai születésén és halálán túl nincs más –, annak öszetartó erői legyengülnek, és ez gyakorlatilag a közöség halálához vezet. Európa minden országában a népesség száma csökken, erejét nagymértékben az afrikai, ázsiai bevándorlás biztosítja. Európának a lelki ereje meggyengült. Miért? Európa elválasztja egymástól a hitet mint lelki, és a tudást mint szellemi igényeket. Természetesen a testi igényeket pótlékokkal elégíti ki a lelki igényekkel szemben. A hosszú évszázadokon keresztül jellemző európai vitalitás nem tért vissza. Európában nincs olyan stabil, hosszantartó eszme, amire szellemiségét építeni lehetne. Megakadályozták, hogy az Európai alkotmányba bekerüljön szellemiségünk egyik gyökere a keresztényég. Azon vitatkoznak, hogy vajon a keresztény hit hozzátartozik-e Európa szellemiségéhez. Nyilvánvaló, hogy hozzátartozik, és az, hogy nem merünk erre határozotan reagálni, az a gyengeségünket jelzi – mutatott rá a bajok gyökerére a professzor.

Európa generációkat szakít szét

Mindazok a pótlékok, amelyek elvonják figyelmünket a lelki igényektől az önzés irányában hatnak, generációkat választanak el egymástól, ami azt eredményezi, hogy ma a magyar fiatalok nem akarják vállalni a következő generáció felnevelésének a felelősségét. (20 év alatt Magyraországon a megszületett gyermekek száma évi száznyolcvan ezerről kilencven ezerre csökent) és persze mindent megpróbál azért, hogy ne kelljen gondoskodni az előző generációról. Ezt a szétszakítottságot a létezés magasabb értelmébe vetett hitnek a hiánya okozza – hívta fel a figyelmet Pálinkás József Európa létét legjobban fenyegető veszélyre, a népesség drasztikus csökkenésére.

Európa fenyegetetsége

Mindannyian részei vagyunk az utánunk következő sok sok generációnak. Ez a természetes soha véget nem érő folyamat a teremtéssel kezdődött, és egy megszakíthatatlan láncolatot hoz létre. A vérségi kapcsolathoz hasonló lelki kapcsolat van a különböző generációk között és ennek, a létezés magasabb értelmébe vetett hitnek a megélése nélkül egyre szegényebbek leszünk. Következménye a személyes, a közöségi elmagányosodás, ami Európát ma nagyobb mértékben fenyegeti mint bármilyen betegség, járvány, vagy természeti katasztrófa, természetesen nem alábecsülve a természeti katasztrófák hatását. – vonta le a következtetést a MTA elnöke.

Mindennek van magasabb és ugyanakkor mélyebb értelme. A hitünk, a reményünk és az egymás iránti szeretetünk elveszítése romba döntheti mindazt a sok jót, amit a munkánkkal, a tudásunkkkal megteremtettünk, mert szilárd hit nélkül homokra építjük ezt a világot. Ezt Európában semmi más nem tudja biztosítani, csak a keresztény hit megújulása. Valamilyen módon be kell következnie ennek. Van-e jövője európának kereszténység nélkül? A kérdésre válaszolva igen, de ez a jövő elég sötét – fejezte be gondolatait Pálinkás József a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Kovács Ágnes
sajtóiroda