Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a 2007-es esztendőt jubileumi évvé nyilvánította. Bosák Nándor megyéspüspök a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Szent Erzsébet-évét – az egyik legrégebbi, Szent Erzsébet titulust viselő – ófehértói templomában nyitotta meg a templom búcsújának keretén belül október 12-én.
Ófehértó, a Nyírségben található Árpádkori település már 1137-ben népes lakosságszámmal bírt. A faluról, amely egy sziksótól fehérlett kiszáradt tó mellett keletkezett (innen a neve: Ófehértó) írásos említés található a Váradi Regestrumban már 1220-ban. Barokk tornyú gótikus templomának története a XIV. századra nyúlik vissza.

A templom legrégebbi része a sekrestye. Valószínű ez volt az első kőtemplom. A később mellé épített nagyobb templom az évszázadok folyamán rommá vált, az akkori építményből megmaradt egy falrész, ennek külső vakolata világosabb színezetű. A templomot 1640-ben újjáépítették. A falakon megtalált írás szerint „Mihály kőmíves a régi romokra egy köpenyfalat borított, és úgy emelte fel a falakat". A torony 1750-ben épült hozzá.

A templom belsejében 1953-ban feltárt XIV. és XVII. századi freskók szenteket, vértanúkat, újszövetségi jeleneteket ábrázolnak, a szegényeknek alamizsnát osztogató Árpádházi Szent Erzsébete freskó pedig minden bizonnyal Magyarország legrégebbi Szent Erzsébet képét is jelenti 1420 tájáról.

Ezek a patinás, évszázadok múltjáról üzenő falak méltó környezetet jelentettek a jubileumi év egyházmegyei megnyitásának.

Bosák Nándor püspök atya a megnyitó szentmisét, az ófehértói egyházközség híveinek az egyházmegye papjaival közösen mutatta be. Homíliájában, Szent Erzsébet életének állomásait kiemelve a kitartó hitre, a példaértékű házasságra, az irgalmas szeretet gyakorlására hívta fel a figyelmet.

Bosák Nándor püspök atya beszéde

Árpádházi Szent Erzsébet, II. Endre magyar király és merániai Gertrúd gyermekeként, 1207-ben - 800 évvel ezelőtt - Sárospatakon született. Már 4 éves korában eljegyezték őt, így a thüringiai gróf fiának választottjaként idegen földre került, Wartburg várában nevelkedett. IV. Lajos thüringiai tartományi gróffal 15 éves korában kötött házasságot. Ebből a házasságból 3 gyermek született. Boldog házasságban élt, majd férje a keresztes hadjárat során járvány következtében meghalt, így már 19 évesen özvegyi sorsra jutott. Erzsébet magára maradt, idegen honban a környezete ellene fordult, kikerült Wartburg várából, majd 24 évesen befejezte a földi életét. Emberi mértékben ennyi jutott neki a földi életből. Halála után 4 évvel szenté avatták, és egész Európában szentként tisztelik.

A szentek tiszteletének üzenete

A szenteket azért tiszteljük, mert bennük a krisztusi üzenetnek, az evangéliumnak az élő példáit látjuk. Olyan emberek voltak ők is, mint mi, ugyanúgy életet és lehetőséget kaptak az Istentől, mint mi, ugyanúgy eljutott hozzájuk is az evangélium üzenete, mint hozzánk, és tanításnak fényében formálták, alakították életüket, Krisztus üzenetének hordozóivá, szentekké váltak. Ezért állítja elénk az egyház példaként őket, hogy megmutassák, merre lehet haladni az üdvösség felé vezető úton.

A világegyházban két magyar szentet ünnepelnek a világ minden részén. Árpádházi Szent Erzsébetet, és Szent István királyt. Szent Erzsébet a nemzetünknek is dicsőséget hozott a világban, és az életpéldája ragyog előttünk. Ez a tisztelet magyar földön kezdettők fogva élt, hiszen halála után már 4 évvel szentként tiszteleték őt Európában. Az ófehértói ősi templom vakolata alól előkerült 600 évvel ezelőtti freskók is az évszázadok óta élő Szent Erzsébet tiszteletnek a tanúi.

Példakép a nehézségekben

Mit tud nekünk, a modern világban élő emberek számára mondani egy 800 évvel ezelőtt élő szent?

Ha igazán megértjük Szent Erzsébet életének titkát, akkor rájövünk, hogy most különösen szükségünk van az ő tanítására.

Az ő élete nagyon változatosan alakult, hiszen már kisgyermekként politikai döntésnek köszönhetően idegen emberek közé került. A szegények iránti szeretete már akkor megmutatkozott, amit nem néztek jó szemmel vendéglátói. Bánk bán történetéből ismerjük édesanyja meggyilkolásának esetét, a szomorú hír hozzá is eljutott, sem az otthoni sem a thüringiai körülmények nem voltak békések. Később alig 4 évnyi boldog házasság után 19 évesen özvegységre jutott, a rokonai kisemmizték a vagyonából, és ott kell hagynia a wartburgi várat. Szegény koldusként élt tovább a koldusok között, majd 24 évesen földi életét is befejezte. Ha ezt nézzük, akkor láthatjuk, hogy életének külső körülményei nem mondhatók probléma mentesnek. Mit tett ő? Imádkozott, hitéből táplálkozott, életének minden helyzetében felismerte Isten akaratát, az élet értékét, és ezért semmilyen körülmények között nem veszítette el az életkedvét, a derűjét, a bátorságát. Igazán modern útmutatást és példát ad ő számunkra. Mindenkinek az életében vannak próbára tevő körülmények. Vagy elveszünk benne, belekeseredünk, vagy megértjük és tudatosítjuk magunkban, hogy van, aki gondoskodik rólunk. Ez az erzsébeti lelkületű, imádkozó, Istenre figyelő, Istenből táplálkozó életforma a kiemelkedés útját jelöli.

Példakép a házasságban

Erzsébet boldog házasságban élt, annak ellenére, hogy nem ő választotta ki a férjét. Együtt nőttek fel, így egy mély bensőséges igaz szerelmi házasság született. Erzsébet a férjében olyan támaszt talált, aki megértette az ő gondolkodását és a segítségére sietett. Erzsébet mélységes szeretetet érzett a szegények iránt. A krónikák számtalan története tanúsítja ezt. Gyermekkorától kezdve mindig benne volt a szegények iránti szeretet. Lehajolt az elesettekhez. Férjére mindenben számíthatott. Megvédte a feleségét támadásoktól. Amikor Erzsébet elveszítette a férjét Lajost, a tragédia mélyen érintette, nagy fájdalommal töltötte el, de Isten iránti szeretete, a szegények szolgálata, a másokhoz odafordulás a segítségére volt. Szent Erzsébet az igazi házasságnak példája is lehet. A mai korban, a világban a társadalom sok problémája abból fakad, hogy a házasság nem tudja betölteni hivatását. Válások, szülő nélkül maradt gyermekek, tragédiák, mind ott hordozzák korunk szenvedéseit és bajait. Szent Erzsébet évében a családok figyelmét is az ő példájára irányítjuk.

Példakép az irgalmas szeretet gyakorlásában

Az irgalmas szeretet gyakorlása végig kísérte az egész életét. A fejedelmi családban anyagiakkal, koldusként a betegek elesettek ápolásával mutatta meg Krisztus iránti szeretetét. Ebben az önző világban olyan útmutatást ad Szent Erzsébet, amely megtaníthat bennünket arra, hogy közös életünket csak úgy oldathajuk meg, ha nemcsak a saját életünkre figyelünk. Tudunk a rászorulók, a gyengék, egymás javára lenni, testvérként tekinteni egymásra és meglátni a másikban Krisztust. Szent Erzsébet az irgalmas szeretetnek a másik felé hajló szeretetnek a példája.

Ha ezeket, az útmutatásokat megértjük és életünkben ezt az utat próbáljuk követni, akkor hisszük, hogy életünket, családunk életét, országunk életét, ezek az iránymutatások előre vihetik. Szent Erzsébet évének egyik vágya, hogy miközben Erzsébetre figyelünk, megújulhassunk az isten iránti szeretetben, megújulhassanak a családok és nemzetünk is.

Kovács Ágnes
sajtóiroda