Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) alapításának 30. évfordulóján rendezett kongresszus keretében Makláry Ákos, a szervezet elnöke és Galgóczy Gábor társelnök díszokleveleket adott át 2019. szeptember 14-én az Országgyűlés Felsőházi termében. Gollerné Konyári Irén, nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Kollégium, Óvoda és AMI tanára is a kitüntetettek között volt. A tanárnőt a jövő nemzedékeinek a keresztény értelmiségi utat példaként felmutató, az ifjúsággal gyümölcsözően együttműködő tevékenysége elismeréseként részesítették a rangos elismerésben. Ennek apropóján kerestük meg kérdéseinkkel.

Hogyan került kapcsolatba a Keresztény Értelmiségek Szövetségével?

Körülbelül tizenöt-húsz éve, a Debreceni Egyetem elvégzése után Nyíregyházára kerültem, s elkezdtem keresgélni a kulturális programokat, közösségeket, ahová szabadidőmben eljárhattam volna. A templomi hirdetések között fedeztem fel a szervezet előadásait, összejöveteleit. Be is léptem hamar, ám eleinte ez a kapcsolat csak annyit jelentett, hogy eljártam a különféle KÉSZ-rendezvényekre. Aktívabban úgy hét éve kapcsolódtam be a munkába.

Mi fűzte szorosabbá a kapcsolatát a szövetséggel?

Megyesi Mária, iskolánk akkori igazgatónője, felkért arra, hogy legyek az intézményünkben a szövetség ifjúsági összekötője. Ő is tagja volt a KÉSZ-nek, és olyan embert keresett, aki mindkét helyhez kötődik. Azzal bízott meg, hogy próbáljak a fiatalok között is támogatókat keresni az ügyünknek.

Mennyire volt ez könnyű feladat?

Nem volt könnyű feladat, de szerencsés helyzetben voltam, mert zömmel nagygimnazistákat tanítok. KÉSZ-tagságot a 16. életév betöltése után lehet kérni, tehát pont ezt a korosztályt szólíthattam meg a mindennapi munkám során. Nyilvánvalóan ott jártam mindig nagyobb sikerrel, ahol én tanítottam a magyart. Így lehetőségem nyílt arra, hogy összekapcsoljam a pedagógusi munkámat a KÉSZ-ben végzett tevékenységemmel. Az általam tanított osztályoknak tudtam leginkább információkat, tanácsokat adni, vagy személyes példámmal buzdítani. Akiket nem tanítok, azokat viszont nagyon nehéz elérni.

Miért olyan nehéz a fiatalokat az ilyen ügyekhez megszólítani?

A mi iskolánk speciális ebből a szempontból. Nálunk a tanév gazdag az értékes közösségi programokban. A diákok többségének igénye is van arra, hogy bekapcsolódjon ezekbe. Van, aki osztálymiséken vállal szolgálatot, mások a Rákóczi Szövetség tagjai, és persze ott a FAVÉT is (Fiatalok A Világ Életéért Találkozó), amely minden évben rengeteg gimnazistánkat mozgósít. És ezek mellett keressük azokat a fiatalokat, akik a KÉSZ-hez kapcsolódhatnak.

Mit tud nyújtani a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a mai tizenéveseknek?

A KÉSZ országos kiterjedésű, civil szervezet. Ökumenikus, pártoktól független, és főleg evangelizációs célú. De, ami a mi szempontunkból talán még fontosabb, ismeretterjesztő szervezet is. Olyan diákoknak érdemes belépni ide, akik érettebben gondolkodnak kicsit a korosztályuknál és nyitottak a komolyabb dolgokra is. A KÉSZ legtöbb programja felnőtt közönséget céloz meg. A mi fiataljaink számára azért lehetnek hasznosak ezek a rendezvények leginkább, mert az itt hallott ismeretek mellett hiteles, keresztény értelmiségi emberekkel találkozhatnak. Bepillanthatnak abba, hogy mivel foglalkoznak, hogyan gondolkodnak az elkötelezett, felnőtt keresztények. Szélesedik a látókörük. A közös élményeket pedig a szövetség által szervezett kirándulások nyújtják számukra.

Össze lehet számolni, hogy összesen körülbelül hány gyerek került be a KÉSZ-be az eddigi munkájának köszönhetően?

2013 novemberétől összesen 84-en léptek be a Szent Imréből. Jelenleg 34-en tagok az iskolánkból, de a zömük most végzős.

Mennyire jellemző az, hogy a ballagás után is a tagok között maradnak ezek a gyerekek?

Országos szinten sajnos csak Nyíregyházán működik ifjúsági tagozat. Ez viszont azzal jár, hogy az egyetemekre bekerülve a fiatalok kapcsolata az esetek többségében megszakad a KÉSZ-szel. Új lehetőségeket és közösségeket találnak maguknak a felsőoktatásban. Most dolgozunk azon, hogy a nagyobb egyetemi városokba került diákjaink maradjanak továbbra is kapcsolatban a szövetséggel, és az ottani felnőtt csoportokat gazdagítsák, esetleg új tagokat is toborozva egyetemi környezetükből. Egyébként országos szinten is az tapasztalható, hogy pont a „derékhadat”, a 25-40 év közötti réteget a legnehezebb elérnünk, hiszen nekik az életük egyéb területén túl sok a tennivalójuk, szabadidejük viszont kevés.

Hogyan értékeli a nemrégiben kapott, rangos elismerést?

Megtisztelőnek éreztem, de első pillanatban nagyon meg is lepett, hogy díszoklevelet kapok. Nem éreztem a tevékenységemet akkora jelentőségűnek, mint amekkora horderejű munkát többi, velem együtt kitüntetett tag végzett a szervezetben. Jeleztem is ezzel kapcsolatos kétségeimet Makláry Ákos atyának, a KÉSZ országos elnökének. Ám ő azt válaszolta, hogy a szövetség országos szintű sokféleségét szerették volna megmutatni a díjakkal. Ennek a sokszínűségnek a része az ifjúság körében végzett munka, mely jelenleg csak a nyíregyházi csoport sajátossága.

Melyek a KÉSZ-hez kapcsolódó, legfontosabb tervei?

Az ifjúság patronálása szívügyemmé vált. Szeretném folytatni ezt az eddigi feladatomat. Most a legközelebbi feladat a ballagók helyetti utánpótlás toborzása az iskolánkban, és jó lenne kicsit több figyelmet fordítani a tőlünk elballagott egyetemistákra is. Bízom benne, hogy ezek a fiatalok, ha a továbbtanulás évei alatt el is távolodnak a szervezettől, később, családos emberként majd visszatérnek hozzánk.
De talán nem is az a legfontosabb, hogy tagjai legyenek a szövetségnek: a lényeg az, hogy fiataljaink elkötelezett, keresztény emberként éljenek a hivatásukban, a családi életükben és személyes hitéletükben. És ehhez a saját munkámat – kis magvetésként – talán én is hozzá tudom tenni.

Rubóczkiné Kiss Hajnalka tanár, sajtóapostol

Fotó:Rubóczkiné Kiss Hajnalka,

www.keesz.hu