április 2021
2021. április 09., péntek 11:59

Az isteni irgalmasság rózsafüzére

„Azokat a lelkeket, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, már életükben körülöleli irgalmam, különösen pedig haláluk óráján.” (Szent Faustyna Kowalska nővér, Napló 754)

„Valahányszor hallod, hogy hármat üt az óra, merülj el teljesen irgalmasságomban, dicsőítsd és magasztald; hívd le az egész világra hatalmát, főleg a szegény bűnösökre, mert az irgalom ebben az órában nyílt meg teljesen a lelkek számára. (Napló 1572) E rózsafüzér imádkozásával közelebb hozod hozzám az emberiséget.” (Napló 929)

„Ebben az órában kéréseddel mindent elnyersz magad és mások számára. Ebben az órában lépett a kegyelem a világba: az irgalom legyőzte az igazságosságot.” (Napló 1572)

„Egy lélek se féljen közeledni hozzám, még ha a bűnei skarlátpirosak lennének is.” (Napló 699)

„Azokat a lelkeket, akik irgalmasságom tiszteletét terjesztik, egész életükben megoltalmazom, mint gyengéd anya óvja csecsemőjét. Haláluk óráján pedig nem bírájuk, hanem Irgalmas Megváltójuk leszek.” (Napló 1075)

 

Az Isteni Irgalmasság üzenete

Az Isteni Irgalmasság apostola; Faustyna Kowalska nővér szegény tízgyermekes családban látta meg a napvilágot, 1905-ben Lengyelországban. Már hétéves korában megérezte az Úr Jézus hívását. Húsz évesen lépett be az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációjába. 13 évet élt látszólag egyszerűen – szakács, kertész és portás munkakörben szolgálva. Életét azonban végig kísérték misztikus élményei, melyek gyóntatóján – Sopocko atyán – kívül, még rendtársai előtt sem voltak ismertek.

A legfontosabb üzenet, amelyet jelenések során maga Krisztus nyilatkoztatott ki a nővér által az emberiségnek, hogy Isten legfőbb tulajdonsága a szeretet és az irgalom.

„Ma téged küldelek az egész emberiséghez irgalmasságom üzenetével. Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, inkább meg akarom gyógyítani és irgalmas szívemre szorítani. (…) Te vagy irgalmasságom titkárnője, erre a tisztségre jelöltelek ki a jelen és az eljövendő életben….” – olvashatjuk Faustyna nővér Naplójából.

Az Isteni Irgalmasság kegyképe és rózsafüzére

Egy elragadtatásában Faustyna nővér megpillantotta Krisztust fehér ruhában. Egyik kezét áldásra emelte, másikkal pedig megérintette mellét, melyből egy fehér és egy piros sugár lövellt ki. A fehér a vizet szimbolizálja, ami megtisztítja a lelket, míg a piros a vér; a lélek ereje. Ezt az utasítást kapta Jézustól:

„Fess egy képet annak alapján, amit látsz, ezzel az aláírással: ’Jézusom, bízom benned!’. Azt kívánom, hogy tiszteljék ezt a képet először a kápolnátokban, aztán az egész világon!” (Napló)

„Megígérem, hogy az a lélek, aki ezt a képet tisztelni fogja, nem vész el. Megígérem, hogy már itt a földön győzedelmeskedni fog ellenségei felett, főként pedig halála óráján. Meg fogom védeni, mint saját dicsőségemet.” (Napló)

Jézus Faustyna nővérre bízta az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét, amelyben az egész világ számára irgalmat kér az Atyától. Az ima során felajánljuk az Atyának Jézus Krisztus testét, és vérét, lelkét és istenségét az egész világ bűneinek bocsánatára. Mialatt egyesülünk Jézus áldozatával, arra a szeretetre hivatkozunk, amellyel a mennyei Atya Fia által megajándékozott minket.

Faustyna nővér a látomásokban kapott üzeneteket hat füzetben jegyezte le Naplójába – hirdetve az irgalmasság idejét, „amely előkészíti a világot végső eljövetelemre”, ahogy Jézus ígérte.

Halálát követően (1938 – ekkor épp 33 éves volt), az Isteni Irgalmasság üzenete az egész világon elterjedt. II. János Pál pápa 2000-ben szentté avatta a lengyel apácát, a katolikus Egyház egyik legjelentősebb misztikusát, és elrendelte az Isteni Irgalmasság ünnepét, amelyet Húsvét második vasárnapján tartjuk.

Faustyna Kowalska nővér hamvait Krakkó külvárosában, Lagiewnikiben őrzik kolostora kápolnájában, ahol az Irgalmas Jézus kegyképet is találjuk. II. János Pál pápa kívánságának megfelelően a zárda mellett épült fel az Isteni Irgalmasság Bazilikája, melyet 2002-ben a Szentatya maga szentelt fel. 2004-ben pedig, a bazilika altemplomában megáldották a magyar zarándokok számára kialakított Szentek közössége-kápolnát, melynek két szemközti oldalán végigfutó mozaik, mintegy hetven szentet és boldogot, illetve tiszteletre méltó magyar és lengyel személyt ábrázol. Az oltár előtt, helyezték el Szent István király karereklyéjének egy darabját, díszes ereklyetartóban.

Irgalmasság rózsafüzére imádkozásának módja:

BEVEZETÉS:
Miatyánk, Üdvözlégy, Hiszekegy.

(Ezután öt tized következik: mindegyik egy nagy és tíz kis szemből áll.)

NAGY SZEMEKRE:
Örök Atya! Felajánlom Neked szeretett Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztusnak testét és vérét lelkét és istenségét engesztelésül bűneinkért és az egész világ bűneiért.

KIS SZEMEKRE:
Jézus fájdalmas szenvedéséért irgalmazz nekünk és az egész világnak!

BEFEJEZÉSRE (az öt tized után – háromszor):
Szent Isten, szent erős Isten, szent, halhatatlan Isten, irgalmazz nekünk és az egész világnak!

Végül szintén háromszor mondjuk: Jézusom bízom benned. Amen.

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Április 11-én ünnepeljük idén az Isteni Irgalmasság vasárnapját. Szent Fausztina magán-kinyilatkoztatásaiban, látomásaiban párbeszédet folytatott Jézussal, melyben – a nővér naplója alapján – Jézus kérte, hogy húsvét utáni első vasárnapja legyen az isteni irgalmasság napja. II. János Pál pápa 2000. április 30-án kihirdette az isteni irgalmasság ünnepét az egész világra. Ugyanezen a napon szentté avatták a nővért.

„Nem tudom megbüntetni, még ha a legnagyobb bűnös is lenne, azt, aki irgalmamra hivatkozik, hanem felmentem őt mérhetetlen és kifürkészhetetlen irgalmamban. Mielőtt eljövök mint igazságos Bíró, előbb szélesre kitárom irgalmam kapuját. Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia.” (Fausztina nővér Napló-ja 1146)

 

Az alábbiakban részletet közlünk Palánki Ferenc megyéspüspök 2016-ban, az Isteni Irgalmasság-évében elhangzott, beszédéből.

„Ha az Isten lényegi tulajdonságában elmélyülünk, az Atya irgalmas szeretetével, jóságával találkozunk, mert Ő maga a szeretet. Az Isten láthatatlan, de rá kell hogy csodálkozzunk arra, hogy az egész üdvösségtörténet folyamán megmutatta az Ő  szeretetét: „Amit ugyanis tudni lehet Istenről, az nyilvánvaló előttük, mert Isten kinyilvánította nekik. Hiszen az, ami láthatatlan benne: örök ereje és istensége, a világ teremtése óta alkotásai alapján értelemmel felismerhető” (Róm 1, 19-20). A létezés harmóniáját, az Istennel való szeretetkapcsolatunkat a bűn elrontotta, de az Isten a végtelen irgalmával megmenti az embert. Ezt az irgalmas szeretetet a megtestesült Ige, Jézus Krisztus nyilatkoztatta ki.

Jézus példabeszédei az Isten irántunk való végtelen szeretetét mutatják be. Istennek minden egyes bárány végtelen értékű.  A Tékozló fiú története, a tékozló atya története is lehet, mert az atya eltékozolja mindenét: a szeretetét, a pénzét, vagyonát a bűnökkel küszködő fiaira. Az atya magához öleli a tékozló fiát, örömében lakomát rendez, de hogy miként folytatódik a történet azt nem tudjuk, és azt sem, hogy az idősebbik testvér részt vesz-e ezen a lakomán.

Ha megvizsgáljuk ezt a példabeszédet egészen közel juthatunk Isten szívéhez, ahhoz, hogy mit kell tennünk az életünk során, hogyan kell élnünk. A történet befejezetlennek tűnik, talán azért, mert ez akár a mi történetünk is lehet, hiszen bármelyik szereplővel azonosíthatjuk magunkat, mert sokszor mi vagyunk  a tékozló fiúk, akik megtérünk, visszatérünk, és olykor az idősebb testvér szerepét is megéljük, amikor megítéljük, elítéljük embertársainkat.  A mi életünk sem lezárt történet. Rajtunk múlik, hogyan folytatódik és fejeződik be, felfogjuk-e végre Isten irgalmas jóságát, és mint ahogy Ferenc pápa is tanította: „Engedjük-e, hogy átöleljen bennünket Isten jósága." 

Különös egybeesések

54b4716a3dc0cd733b26e61ebb10e28e XL

Faustyna Kowalska boldoggá avatását II. János Pál pápa kezdeményezte, még Krakkó érsekeként, 1965-ben. Majd 1993. április 18-án, húsvét második vasárnapján, az eljárás elindítója immár pápaként avatta boldoggá Fausztina nővért. A szentté avatásra hét évvel később, 2000. április 30-án, ismét csak húsvét második vasárnapján került sor.

Ekkor hirdette ki a pápa a világ számára az Isteni Irgalmasság ünnepét is, e szavakkal: „Húsvét második vasárnapja ettől kezdve az egész egyházban az Isteni Irgalmasság vasárnapja nevet viseli.” A Szentatya ezzel az üzenettel, az Isteni Irgalmasság üzenetével kívánta átvezetni az Egyházat a harmadik évezredbe.

nover

„Egyetlen lélek sem nyerhet megigazulást, amíg nem fordul bizalommal irgalmasságomhoz. Ezért kell a húsvét utáni első vasárnapot irgalmasságomnak szentelni. A papok ezen a napon hirdessék a lelkeknek nagy és végtelen irgalmamat!” (Faustyna Naplója 570)
„Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége: a kegyelmek tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Egy lélek se féljen közeledni hozzám…” (Faustyna Naplója 699)

II. János Pál pápa életével, pápaságával, betegségével és halálával is tanúságot tett Isten végtelen irgalmába vetett bizalmáról. Halála időpontja – 2005. április 2., az Isteni Irgalmasság vasárnapjának vigíliája – által mindez még nyilvánvalóbb megerősítést nyert.

A lengyel pápát, ugyanúgy, ahogy ő Fausztina nővért, az Isteni Irgalmasság ünnepén avatta boldoggá XVI. Benedek pápa 2011-ben, majd Ferenc pápa 2014-ben szentté avatta.

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Pappá szentelésük kerek évfordulóját ünneplő egyházmegyés papokért adunk hálát imáinkban, és Isten áldását kérjük további szolgálatukra. 

A gyémántmisés Varga János c. apát és kanonok pappá szentelése 60. évfordulóját június 18-án ünnepli.

Aranymisés papjaink: Pappá szentelése 50. évfordulóját április 14-én ünnepli Mons. Fodor András pápai káplán, püspöki helynök és tanácsos, c. prépost és bihari főesperes, június 20-án pedig Barna Gyula hosszúpályi plébános, Keresztes László Miklós c. apát és kanonok, püspöki tanácsos, nyugalmazott plébános és Szenes József c. apát és kanonok, nyugalmazott plébános.

Az ezüstmisés Molnár József nyírbélteki plébános pappá szentelése 25. évfordulóját június 15-én ünnepli.

A hagyomány szerint az évfordulójukat ünneplő papok májusban, az év utolsó papi rekollekcióján (a pontos dátumot később hirdetjük) a megyéspüspökkel együtt közösen mutatnak be hálaadó szentmisét az egyházmegye papsága jelenlétében.

 

A közös hálaadó szentmisén túl Fodor András püspöki helynök, pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából – tekintettel a járványügyi helyzetre – a közeljövőben három alkalommal mutat be hálaadó szentmisét:

2021. április 14-én, szerdán 18.00 órától a debreceni Szent Anna-székesegyházban az egyházmegye papjai, munkatársai körében, április 25-én, vasárnap 9.00 órától az előző szolgálati helyén, a debreceni Szent Család-templomban az egyházközség híveinek részvételével, végül május 14-én, 14.00 órától pedig ismét a Szent Anna-székesegyházban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Észak-Alföldi Régió tagjainak a jelenlétében.

 

Fotó: Magyar Kurír

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Kettős jubileumot ünnepel idén a magyarországi domonkos közösség: Szent Domonkos halála és a Magyar Domonkos Rendtartomány alapításának 800. évfordulója alkalmából. A debreceni rendházban élő domonkos közösség plébániai feladatokat is ellát, ahol Górski Jacek OP plébános vezetésével Major Pius, dr. Leszkovszki Pál, Tokodi László domonkos atyák és Dezse Péter domonkos testvér szolgálnak.

Gyógyszerkutató orvos, zenetanár, építőmérnök, banktisztviselő, lengyel kultúrából érkező domonkos atyák változatossá, színessé teszik a debreceni közösség életét.

A következő napokban, az ÖRÖM-HÍR 2021. húsvéti számában is megjelent – domonkos atyákat, domonkos testvért bemutató – interjúkat olvashatjuk az egyházmegye honlapján.

 

Górski Jacek OP atya a lengyelországi Sławnó-ból származik, a krakkói anyarendházból 1993-ban érkezett misszióba Magyarországra, és azóta is itt él, hivatásának nagyobb részét a debreceni rendházban töltötte.

– A missziónk határozatlan időre szól. A Szent Domonkos Rend nemzetközi rend, ez azt jelenti, hogy bárhol szolgálhatunk a világban, és ha megtaláljuk a helyünket, nem kell visszatérnünk. Az anyatartomány örül annak, ha más országban otthonra találunk.

– Közel három évtizednyi szolgálat után elmondható, hogy otthonra találtál Debrecenben?

– Azt gondolom igen. A legtöbb időt itt töltöttem, időnként 2-3 évre „száműzetésbe” kell mennünk másik magyarországi közösségbe, majd újra visszaküldenek ide. Két év múlva fog lejárni a debreceni mandátumom, nem tudom hogyan alakul azután.

– Mit szeretsz ebben a városban?

– Ez jó kérdés. Szeretem a missziós kihívásokat, az olyan helyzeteket, amelyek alakíthatóak a pasztorális életben, ahol a hívek nyitottak, a régi hagyományok nem nyomasztanak, korlátoznak, hanem a jó gyakorlatokat megtartva, az idők jeleit figyelembe véve újak is bevezethetők. Az elmúlt időszakban tettük át a vasárnapi gyermekmiséket délutánra 5 órai kezdéssel. Nagyon népszerű az új időpont a családok, a hittanosok körében, és vonzza az újabb híveket is. Azt gondolom, az egyházközség tagjaival együtt mindannyian szabadságot élünk meg ebben a közösségben. Bővülnek a csoportok, nyitottak vagyunk a városi kezdeményezésekre, és arra is, hogy világi kulturális intézményekkel közösen szervezzünk eseményeket. Ezekre is számtalan példa volt már.

A domonkos lelkiséghez hozzátartozik a nyitottság. A máshol megtapasztalt jól működő dolgok elemeit beépítjük a pasztorális munkánkba. Azt gondolom, nekünk, domonkosoknak itt a helyünk, mert az emberekkel nem csak az érzelmeken keresztül, hanem intellektuális szinten is létrejön a párbeszéd.

Ebben a dimenzióban mi jól érezzük magunkat, színes a hívek közössége is. Még a külföldi diákok is nálunk találtak otthonra. A vasárnaponkénti angol nyelvű szentmiséken telt ház van, utána közösségi alkalmak, vidám délutánoktól, estéktől pezseg a plébániai élet. Van, amikor igény szerint lengyel nyelven is mutatunk be szentmisét a zarándokok, vagy az itt élő lengyel származású családok részére. Tehát nem egy homogén társadalmi réteget mondhatunk magunkénak, hanem egy színes, vitális, dinamikusan, pozitív irányba változót, ahol mindenki megtalálja a helyét.

közös 1

– A színes, impulzív, dinamikus élet egy sok évszázados rendi hagyományra épül, megteremtve a stabilitást. A világi lelkipásztorok egyedül élnek a plébániákon, míg a szerzetesek közösségben. Mi tartja meg a közösséget?

– Ami leginkább összeköt bennünket, az a napi szentmise, a rózsafüzér imádkozása, a reggelente végzett szentségimádás és a naponta három alkalommal a közös zsolozsmázás. A hétköznapi ebédnél is mindenki jelen van, és vasárnap esténként másfél órás szabadabb, kötetlenebb társalgással zárjuk a hetet. Kéthavonta házi káptalant tartunk, ahol megbeszéljük a jövőre vonatkozó terveket, ünnepeket, fontos eseményeket. Ezek az együtt töltött idők összekovácsolnak, családdá formálnak bennünket. Találkozunk más magyarországi rendtársainkkal is, és számomra kiemelten fontos, hogy a krakkói anyaházat is időnként meglátogassam.

– A gyökerekhez időnként vissza kell térni, hogy megerősödjünk identitásunkban

– A lengyel tartományból indultam, ott végeztem a teológiai tanulmányaimat.

Amikor visszamegyek a krakkói klauzúrába, szó szerint azt érzem, mint amikor a halat visszadobják a vízbe. Ott a hagyományos közösségben sokan vannak, és többnyire fiatal szerzetesek élnek. Az ott eltöltött néhány nap elég ahhoz, hogy helyrebillenjen, megerősödjön a rendi identitásom, hogy újult erővel folytathassam a missziós munkámat.

Meg kell találni az egyensúlyt a régi kolostori élet és az itteni életem között. Egy misszionáriusnak is vissza kell térni időnként az anyaházba, az eredeti forráshoz, hogy újra és újra önmagára találjon.

logó

– A jubileumi évben milyen programokkal ünnepel a debreceni közösség?

Országos novellaíró pályázatot hirdettünk, amelyre várjuk a jelentkezéseket. Szeretnénk meghívni Palánki Ferenc megyéspüspök atyát a jubileumi szentmisével egybekötött templomszentelésre, tervezzük, hogy az emlékévre bronzból készült alkotást fogunk elhelyezni a templomkertben. Szent Domonkos ereklye átvitelének ünnepe is nagyobb ünnep keretében zajlik majd. Szent Domonkost halálakor Bolognában temették el a Szent Mihály kolostor templomában, majd az 1234. május 24-én történt szentté avatása után a tiszteletére épített díszes San Domenico-templom gótikus kápolnájába vitték át, ahol most is nyugszik. Ezt a napot a szerzetesek nagy ünnepként ülik meg.

Augusztus 8-án az egyházközségünk híveivel részt veszünk a központi domonkos család találkozóján Budapesten, amelyen a szerzetesek, szerzetesnők, világi domonkosok és a domonkos templomok hívei vesznek részt. Ezeken kívül még számos esemény, köztük lelkigyakorlatok, máriapócsi zarándoklat, kiállítás is színesíti majd az évet.

 

Fotó: Szabó Dávid

Kovács Ágnes

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Évről évre egyre több ember szívét érinti meg a lelki adoptálásért végzett imaszolgálat, mely során 9 hónapon keresztül napi 5 perc imával lelki közösséget vállalnak egy-egy megfogant ÉLETÉRT, akit abortusz veszélye fenyeget.

Magyarországon a pálos rend a ’90-es években kezdte el terjeszteni ezt az imalehetőséget, mely során a plébániánk híveihez is eljutott e nemes ügy. Templomunkban 1996. március 25-én volt az első fogadalomtétel, ahol Mészáros Domonkos OP atya mutatta be a szentmisét a Megtestesülés-templom alakövénél, és e szentmisében tette le sok hívő a fogadalmat. Két évvel ezelőtt pedig csatlakozott plébániánk a József Szövetséghez, ahhoz az egyesülethez, ahol összefogják és terjesztik a lelki adoptálás lehetőségét.

Az idei évben március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, immár 26. alkalommal tett fogadalmat a Szent László Domonkos Plébánia híveinek népes csoportja. Ezen a napon 18:00-kor az online szentmisét Tokodi László OP celebrálta ezekért a gyermekekért, családjukért és az ő életük védelmében cselekvő emberekért. A domonkos atya prédikációjában a kegyelemről beszélt, melyet Isten különféle módokon ajándékoz az emberek számára. A kegyelem megmutatja, hogy nem az emberi erőfeszítéseken, munkálkodásunkon múlik minden, hanem az Istenen, továbbá segít nekünk abban, hogy önmagunk helyett Istenre irányítsuk a figyelmünket. Isten mindig úgy ajándékoz, hogy nem kényszerít semmire, így arra sem, hogy elfogadjuk ajándékát. A mi döntésünk, hogy együtt akarunk-e munkálkodni a kegyelemmel. Szűz Mária az angyali üdvözletkor rácsodálkozik, hogy kegyelmet talált Istennél, majd neki is ki kellett mondania, hogy elfogadja, sőt befogadja a kegyelem ajándékát. A megtestesült kegyelem, maga Jézus, egész életével, különösen halálával és feltámadásával megadja számunkra, hogy üdvözülhessünk. Isten a mi életünkre már kimondta az Áment (Igen, legyen!), de a mi igenünkre is szükség van.

A homília után idén 32 hívő tett fogadalmat online formában, kinek-kinek a nevét László atya felolvasta és vitte Jézus elé, így a templomtól távol, de szinte személyesen is jelen voltak az imát vállalók, majd egy-egy meggyújtott gyertya mellett, László atya vezetésével először mondták el a napi imát. Ez a gyertya jelképezi a megfogant gyermeket, akit rájuk bíz az Úr az elkövetkező kilenc hónapban. Otthonunk csendjében férjemmel mi is megértettük és átéreztük az imádság szükségességét és mélységét, miközben kértük a családok számára a kegyelmet, hogy otthonaik az élet forrásai és védelmezői legyenek.

Hálaadó szentmise minden hónap 28. napján 18:00 órakor lesz a templomban, mely előtt az imaközösség rövid imaórát tart a védtelen emberi életekért, a MAGZATOKÉRT – reméljük, hamarosan a szentmisén való személyes részvétellel.

A lelki adoptálás megkezdésére bármikor van lehetőség, akár személyesen, akár csoportban. Mindenkit buzdítunk erre a fontos imádkozásra, mely a napi ima és egy tized rózsafüzér elmondásából áll, illetve tetszőleges felajánlást is lehet erre a célra tenni.

 

Dr. Márkus Bernadett

Szent László Domonkos Plébánia, Debrecen

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Afrika déli részén a keresztények, míg az északi országokban a muzulmánok élnek többségben. Nigéria épp azon választóvonalra esik, ahol már magasabb arányban találunk keresztény közösségeket, de az uralkodó vallás a muzulmán. Ennek egyik következménye, hogy a keresztényüldözés ebben az országban is egyre nagyobb méreteket ölt, Jézus Krisztusba vetett hitükért keresztények százai szenvedik el évről évre az iszlamista szélsőséges Boko Haram és más terrorista csoportok kegyetlenségeit.

A terroristák gyerekeket rabolnak el, hogy katonákká képezzék ki őket, hetente történnek gyilkosságok, keresztény vezetőket, papokat, szeminaristákat és válogatás nélkül bárkit megölnek, aki keresztény. Afrika országaiban a legsúlyosabb a keresztényüldözés, Nigériában karácsonykor templomot, kórházat gyújtottak fel, ugyanakkor éppen ezen a kontinensen nő a legnagyobb mértékben a keresztények száma. Üldöztetésük, a népük és egymás iránti szeretetük erősíti őket, hitükért az életüket is feláldozzák, élik az evangéliumot.

 gyerekek

(2021. januárjában nyolc gyereket raboltak el Nigériában egy árvaházból gyerekkatonának. A nigériai hatóságok a Boko Haram terrorszervezetnek tulajdonítják az emberrablást. Három felnőttet is magukkal vittek a fegyveresek január 23-án, de nekik sikerült elmenekülniük. Az Egyház azt kéri, hogy teremtsék meg a biztonságot az országban. (MK)

„Ha szenved az egyik tag, valamennyi együtt szenved vele” (1Kor 12,26). Istengyermeki voltunkban, Jézus Krisztus testvérei, lélekben egymás keresztény testvérei vagyunk, a több ezer km-nyi távolság ezen mit sem változtat.

A Hungary Help program, Magyarország humanitárius támogatása gyors és hatékony segítséget nyújt a humanitárius válságok áldozatainak, valamint az üldözött keresztényeknek. Segítségével keresztény fiatalok százai élhetnek félelem nélkül legalább addig, amíg az egyetemeinken folytatják tanulmányaikat, és természetesen szakemberként hazatérve ők is segítségükre lehetnek népüknek, keresztény testvéreiknek. 2020 szeptemberében összesen 170 keresztény ösztöndíjas hallgató kezdte meg tanulmányait Magyarország felsőoktatási intézményeiben, köztük a Debreceni Egyetemen.

 Elisabeth 7M7A7622 tom

A 26 éves keresztény vallású Elizabeth Ayoade Adeyemo 2019 szeptemberében több társával együtt érkezett Nigériából Debrecenbe a Hungary Helps Program támogatásának köszönhetően. Elizabeth a közel 400 ezres lakosú nyugat-nigériai Shaki városában él a családjával, ahol a lakosság 70%-a muzulmán, 30%-a pedig keresztény.

A nigériai keresztény lány különös küldetést tűzött ki maga elé, népe megmentésén fáradozik. Elképzelésének megvalósítását segíti Magyarország a nyugodt életkörülményeivel, amelyben csak a hitére és kutatásaira koncentrál.

 

– Magyarországon nagyon jó, itt szabadon, félelem nélkül élhetek – kezdi beszélgetésünket Elizabeth. A különleges kegyelmet, hogy itt tanulhatok, Istennek köszönhetem, és mindent megteszek, hogy ezt az ajándékot továbbadjam a népemnek.

– Keresztényi küldetésünk, hogy az Istentől kapott ajándékból, a szeretetből rajtunk keresztül szeretteink, embertársaink is részesüljenek. Egy üldözött világban ennek konkrét jelentése is lehet. Mivel mentheti meg Afrikát egy törékeny lány?

– Szenvedélyesen szeretem a népemet. Az alultápláltság és az éhezés nagyon nagy problémát jelent Afrikában. A szaharai országokban az emberek nem férnek hozzá jó minőségű ételhez és vízhez. Az öt év alatti gyermekek a fehérje és energiahiány miatti alultápláltságtól szenvednek. Úgy érzem, tennem kell valamit.

img1.php

(Fotó: Magyar Kurír)

Elhatározásom szerint azon fogok dolgozni, hogy megtaláljam azt az élelmiszert, amelyhez minden éhező hozzájuthat. Olyan magas proteintartalmú és kedvező árfekvésű kekszet szeretnék elkészíteni, amely a legszegényebb gyerekek számára is elérhetővé válik.

Éppen ezért egyetemre jelentkeztem, hogy a tervem megvalósításához megfelelő tudáshoz jussak. Afrikában élelmiszertudományi szakon szereztem meg az alapdiplomát 2016-ban.

A mi kontinensünkön sokféle rovar található, amelyeket étkezési célra is felhasználnak, ezért az alapképzésem alatt végigtanulmányoztam az összes rovart, és rátaláltam arra a hernyóféleségre, amelynek több mint 50 %-os a fehérje tartalmához, sok ásványi anyag is társul.

Átgondoltam, hogyan használhatnám fel ezt a rovart. Megsütve, ledarálva liszt állagú anyagot kapok belőle. Afrikában szintén nagy mennyiségben termelnek egy őshonos fehérjedús cirokféle növényt, amelynek magjából lisztet készítenek. E két komponenst megfelelő arányban összekeverve ízletes kekszet kapunk, amely olcsó és Afrikában könnyen előállítható, beszerezhető, egészséges, tápláló étel.

– A magyarországi tanulmányaidban is e nemes cél vezet?

– Feltett szándékom, hogy segítsek. Nálunk sajnos elég gyakoriak a szakszervezeti sztrájkok az egyetemeken is, emiatt csaknem egy évet kellett várnunk a diploma megszerzéséig, mert hónapokig szünetelt a tanítás. Tehát elég sok volt a bizonytalanság.

A Hungary Helps programnak köszönhetően 2019 szeptemberétől mesterszakon folytathatom tanulmányaimat Debrecenben. Élelmiszer-biztonsági szakon tanulok, idén fogok diplomázni. Szeretnék még maradni PhD-s képzésen, a kutatásaimhoz szükségem van további tanulmányokhoz.

– Mely fázisban tart most a kutatásod?

– Örömmel mondhatom, hogy a kutatásom első elméleti fázisa most lezárul, a gyakorlati rész következik, hiszen hamarosan el kell készíteni a kekszet és annak szenzoros elemzését.

Sokat imádkozom, hogy minél jobban sikerüljenek az elemzések, hogy tudásomat kamatoztathassam Afrika népéért.

– A Hungary Helps Programon túl az afrikai diákok részére vannak más külföldi ösztöndíj lehetőségek is?

– Vannak civil kezdeményezések, de kifejezetten az üldözött keresztényeket segítő program csak a magyarországi humanitárius program. Nagyon sok feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy a diákok ezen magyar ösztöndíjban részesüljenek. Többek között a szervezet által meghatározott keresztény egyház elkötelezett tagjának kell lenni, erről ajánlást is várnak a pályázathoz. Nigériában sokan ismerik a Hungary Helps programot, Magyarország humanitárius segítségét. Kevés diákot választottak ki, én Isten kegyelmének tartom, hogy megkaptam ezt az ösztöndíjat. De ettől függetlenül tudom, hogy Isten mindig is velem van.

– Tartod a kapcsolatot a többi Hungary Helps ösztöndíjas diákkal?

Igen, három másik nigériai diák tanul Debrecenben, illetve egy kenyai lány, iráni, palesztin, és pakisztáni diákokról is tudok. Mindenki rendszeresen jár egyházi felekezetbe és gyakorolja hitét.

2019 októberében részt vettünk a Keresztény üldözöttekért konferencián, amelyet Budapesten tartottak meg. Ott találkoztunk a Magyarországon tanuló többi ösztöndíjas diákkal néhányan még egy dalt is előadtunk a program részeként, ami elnyerte a közönség tetszését.

afrika 6

– Megtapasztaltad, hogy milyen egy békés országban élni félelem nélkül. Ezután a néhány év után visszatérsz Afrikába?

– Nem tehetek mást, haza kell mennem. Népem iránti szeretetem olyan, mint Isten iránti szeretetem. Nem tagadhatom meg, bármi történjen is. Magyarország és a program segített nekem, ezt úgy akarom meghálálni, hogy az itt megszerzett tudásommal segíteni fogok az éhező népemnek. Ez egy sorsfordító lehetőség mindenki számára.

A baptista egyházhoz tartozom. Amióta megérkeztem Magyarországra, itt is jó keresztény szeretnék lenni, ezért járok a debreceni közösségbe, sokat imádkozom, és szigorú böjtöt tartok. Nagyböjtben csak este eszem. Tavaly ezt 54 napig megtartottam, és olyan is volt már, hogy hét napig csak vizet ittam.

2011 januárjában tértem meg, én ezt újjászületésnek nevezem, életemben ez a legszebb dolog, ami valaha történhetett velem.

Teljesen más erkölcsösen, jó emberként élni, mint újjászületett kereszténynek lenni. Nagy különbség. Amíg valaki nem vallja meg Jézust, nem tölti be a Szentlélek, addig sokkal szegényebb az élete. Édesapám pedagógus, szintén keresztény, első felesége halála után házasodott újra. Öt féltestvérem és egy édestestvérem van Afrikában. Édesanyám muszlim volt, és apám hatására keresztelkedett meg.

– Brutális támadásokról, gyilkosságokról, mészárlásokról szólnak a híradások.

– Minden igaz, amiről olvasunk, hallunk a híradásokban. Mennyire más innen nézni, mint átélni! Még egészen kicsi voltam, amikor egyik istentisztelet közben ránk gyújtották a templomot. A város, ahol élek, muszlim többségű. Nagy traumát éltem át, kívülről gyújtották fel az épületet, az ablakok betörtek, a lángok az ablakokon keresztül csaptak be, mindenki elkezdett kifelé rohanni, borzalmas volt. Az öreg emberek, akik nem tudtak futni, égési sérüléseket szenvedtek. Ezt akkor Nigéria több pontján is elszenvedték a keresztények, összehangolt támadás volt, de azóta is folyamatosan történnek hasonló és még brutálisabb esetek, gyilkosságok. Ez az én saját élményem, de az északi területeken a Boko Haram terrorista szervezet brutális akcióiról, kegyetlenségeiről most is sokat hallunk.

Pszichésen is nagyon megterhelő, hogy ezzel a traumával nőnek fel gyerekek. És ennek soha nem lesz vége. Az életünk része a rettegés. Bármikor, bármi megtörténhet.

A keresztények mindennapi életét megnehezíti az üldözés. Az emberek Krisztusba vetett hitükért elveszítik otthonaikat, életüket. Egyetlen vigaszunk Jézus Krisztus, aki azt mondja: „Boldogok, akiket az igazságért üldöznek: övék a mennyek országa” (Mt 5,10). Mi ezt komolyan vesszük, ebbe kapaszkodunk.

– Szenvedésetek árán mélyebb hitű keresztények vagytok, mert élitek az evangéliumot.

– Igen, pontosan. Sok szomorú családtörténetről hallhatunk a híradásokon keresztül.

Leah Sharibu egyike annak a 110 iskolás lánynak, akiket a Boko Haram még 2014 februárjában rabolt el a Yobe államban, Dapchiban, a Government Girls Science and Technical College-ban. A lányok közül öten meghaltak fogva tartásuk idején. Egy hónap múlva kormányzati nyomásra a Boko Haram beleegyezett a diákok visszaadásába, de Leah Sharibu-t nem engedték szabadon.

„A Boko Haram azt mondta Leah-nek, hogy fogadja el az iszlámot, de ő elutasította" - mondta el két lány Leah édesanyjának. „Könyörögtünk, hogy mondja csak el az iszlám nyilatkozatot, tegye fel a hidzsábot (a nők haját letakaró fátylat), és szálljon be a járműbe, de azt mondta, hogy ez nem az ő hite, akkor miért mondaná? Ha meg akarják ölni, folytathatják, de nem tagadja meg a hitét. Leah-t azóta is fogva tartják.

(Forrás: www.christiantoday.com )

– Hogy lehet állandó félelemben élni?

– Jézus azt mondja: „békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (Jn 16,33). „A békességes tűrés pedig próbatételt, a próbatétel pedig reménységet ad, a reménység pedig nem szégyenít meg; mert az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szent Lélek által, ki adatott nékünk” (Róm 5,4-5 – Károli fordítás).

Kedves Elizabeth!

Az Öröm-hír olvasói nevében is gratulálok a nemes küldetésedhez! Isten bőséges áldása, szeretete kísérje életedet, tanulmányaidat célod elérésében!

 

Kovács Ágnes

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Tolmács: Papp Eszter

 

2021. április 05., hétfő 12:06

Főnix – Keresztény szimbólumok 5.

A korábban bemutatott szimbólumok (bárány, galamb, hal, pelikán) arról tanúskodnak, hogy a keresztény művészet felhasználja a természeti jelenségek ember által megismerhető, reális tulajdonságait a láthatatlan, transzcendens valóság érzékeltetésére. Ugyanezt a módszert használta Jézus is a példabeszédeiben.

A kereszténység már az első századtól -- az apostolok missziós tevékenysége révén -- fokozatosan kilép a közel-keleti (zsidó) kultúrából és egyre inkább az európai görög-római műveltségbe ágyazódik be. Ennek a korai inkulturációnak nyomait őrzik azok a keresztény szimbólumok, amelyek nem a reális természeti jelenségeket, hanem a görög-római mitológia lényeit használják fel krisztusi tartalmak megjelenítésére. Ilyen ősi szimbólumnak tekinthetjük a városunk és a református egyház címerében szereplő főnixmadarat is.

A főnix mondája az ókori Egyiptomból a görög Hérodotosz nyomán került az európai kultúrába. A vörös-arany tollú tűzmadár, a főnix mítosza azonban még évezredekkel régebbi, talán az ősi Kínából származik, ahol egy 7400 éves régészeti lelet igazolja, hogy a madarak királyának és a kegyelem jelképének tartották, és hittek földi létezésében. Az óegyiptomi Halottak könyve Ré napistennel kapcsolatban említi ezt a csodálatos madarat. A főnix-mítosznak még számos változata van, terjedésének minden szakaszát nem is lehet kimutatni. Még az ógörög irodalom is többször dolgozta fel, eltérő elemekkel. Sőt, a főnix „feltámad” Shakespeare Viharjában éppen úgy, mint korunk népszerű regényében, a Harry Potterben.

Hozzánk azonban a keresztény értelmezés áll a legközelebb. A korábban bemutatott pelikán szimbólumhoz hasonlóan a főnix mondája is szerepel a kb. Kr. u. 200-ból származó természetismereti és vallási iratban, a Physiologusban. Az ebben leírt monda szerint a főnix egy pompás indiai madár, amely ötszáz évenként Libanonba repül, hogy az ottani cédrusok illatát magába szívja, majd így megtisztulva folytatja útját Egyiptomba, a Napvárosba (Héliopoliszba), ahol egy oltárra fészkel, ahol a Nap tüzétől lángra lobban és porrá ég. Másnap a pap a hamuban egy férget talál, aminek szeme láttára szárnya nő, a harmadik napra pedig visszanyeri eredeti alakját és hazarepül Indiába. A Phyisiologus ezt a mondát Krisztusra vonatkoztatja: „Azért szeret az Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd újra visszavegyem. Nem veszi el tőlem senki, magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van rá hatalmam, hogy visszavegyem.” (Jn 10,17-18) Az ókori irat tehát a főnix fogalmához társítja Krisztus önfeláldozását és harmadnapi feltámadását.

A Biblia természetesen nem említi a főnix motívumot. Az Apostolok cselekedeteiben (27,12) szereplő Főnix egy krétai kikötőváros neve, ahol Szent Pál római útját megszakítva a telet töltötte. A név görögül föniciait, azaz bíborvöröset jelent.

Mivel a főnix nem valódi élőlény, hanem több népi kultúra mitológia madara, ezért szimbólumként is különféle alakban ábrázolták. Ismerünk fácánhoz, lúdhoz vagy sashoz hasonló ábrázolást is, de a gólya (Egyiptom) vagy a páva (Kína) alak is előfordul. Ókeresztény szimbólumként dicsfénnyel (Nap) jelenik meg, ezzel is utalva a Krisztus jelentésre.

A többféle főnix-monda egyes elemei keveredtek, az újabb korokban kivesztek a köztudatból, a szimbólum profanizálódott, mára inkább csak az örök életerőt, a hamvaiból új életre kelést jelenti. Ilyen értelemben válhatott -- a tűzvészek után mindig újjáépülő -- Debrecennek is jelképévé. Nekünk azonban a címerben is a feltámadt Krisztust jelenti, akárcsak a városunk másik címerállata, a bárány is.

Ez és a hasonló, sűrített jelentésű szimbólumok elvezetnek minket a keresztény kultúra gazdagságának és egyházunk két évezredes inkulturációjának felismeréséhez és tiszteletéhez.

 

Keresztesné Várhelyi Ilona muzeológus, irodalomtörténész

 

A cikk megjelent az Öröm-hír húsvéti számában

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Nagyszombaton az esti vigília-szertartással kezdetét vette a Katolikus Egyház legnagyobb ünnepe, a Húsvét, amely a kereszténység örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a húsvét vigília szentmisét mutatta be nagyszombaton – hívek jelenléte nélkül – a debreceni Szent Anna-székesegyházban. A szentmisén részt vettek: dr. Krakomperger Zoltán általános helynök, dr. Törő András, a Püspöki Hivatal irodaigazgatója, Markovics Balázs káplán atya és Kiss Miklós atya. A szertartást a Debrecen Televízió felvételről közvetíti húsvétvasárnap 11.30-tól, amelyen online is részt vehetünk a dehir.hu-n, az egyházmegye You Tube csatornáján és facebook oldalán keresztül.

7M7A8273

A nagyszombat esti liturgia egy gyönyörű felütéssel veszi kezdetét. A végtelen sötétségben és csendben felhangzik a Húsvéti Örömének, az Exultet. Ennek a csodálatos ősi éneknek az első soraiban már felcsendül húsvét felfoghatatlan titka, a megváltás misztériuma.

A húsvéti gyertya fénye belevilágít a templom sötétjébe és egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon. Az Egyház leggyönyörűbb éneke után kezdődött az igeliturgia: az ószövetségi olvasmányok végigvezetnek minket az üdvösségtörténet nagy állomásain. Az utolsó olvasmány után felcsendül a Glória, Isten dicsőítése és „visszatérnek a harangok”, meghívva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentleckét követően az ünnepélyes Alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. Jézus feltámadását, az igazi örömhírt hirdeti az evangélium: "Ne féljetek! A megfeszített Názáreti Jézust keresitek? Feltámadt, nincs itt” (Mk 16,6).

Ezután következett Palánki Ferenc megyéspüspök szentbeszéde, amelyet az alábbiakban közlünk.

7M7A8296

Minden alkalommal, amikor olvassuk az evangéliumot, Jézus tanítását, történetét, felötlik benne egy kifejezés, egy szó, egy megjegyzés, ami rezonál bennünk. Idén, a húsvéti vigília ünnepére készülve Márk evangéliumából (ld. Mk 16, 1-7) az előttetek ment kifejezés ragadta meg a figyelmem.

Ha körülnézünk a világban, az üres templomban, ránk telepszik a sötétség, a félelem, a bizalmatlanság és közben azt olvassuk az evangéliumban, hogy Jézus mindezen átment. Előttünk megy, jár és szól hozzánk: ne féljetek!

Szent II. János Pál pápa hányszor és hányszor ismételte Jézusnak ezt a mondását: ne féljetek, legyetek a remény emberei.

Ferenc pápa idei nagyböjti üzenetében arról beszél, hogy újítsuk meg a hitünket, a reményünket és a szeretetünket:  „A megtérés ezen időszakában megújítjuk hitünket, merítünk a remény „élő vizéből”, és nyitott szívvel fogadjuk Isten szeretetét, aki mindannyiunkat testvérré formál Krisztusban. Húsvét éjjelén megújítjuk keresztségi ígéreteinket, hogy a Szentlélek működésének köszönhetően új emberré szülessünk.”

7M7A8254

Milyen ez az új ember? A szentleckében, a Rómaiakhoz írt levélből hallottuk: „tekintsétek magatokat is úgy, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek Jézus Krisztusban” (Róm 6,11). Ferenc pápa így folytatja: „De ezt a nagyböjti utat, akárcsak a keresztény élet egész zarándokútját, már most a feltámadás fénye világítja be, mely irányítja mindazok érzéseit, viselkedését és döntéseit, akik Krisztust kívánják követni.”

Ez nekünk, rólunk szól! Akármilyen nehézségek, problémák, gondok, betegségek vesznek körül, nem szakíthat el bennünket senki és semmi Krisztus szeretetétől. A közelmúltban a COVID betegségből meggyógyult papok Jézus Krisztusba vetett hitük mellett tettek tanúságot a televízióban, ahol Barsi Balázs ferences atya így fogalmazott: semmi és senki nem szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétől.

Mi a reményünket Krisztusba vetjük, aki feltámadt, él, nekünk ajándékozza a saját életét és mindig érezzük az élő jelenlétét. Ez nem jelenti azt, hogy nem ér bennünket megpróbáltatás, nehézség, hanem azt, hogy bármilyen sötét is a világ, az Ő fénye, a húsvéti gyertya fénye beragyogja az életünket. Ehhez valóban meg kell újítani a hitünket, a reményünket és a szeretetünket. Térjünk vissza újra és újra a hitünk alapjához, amely szerint Jézus Krisztus élete nem egy múltbeli színes történet, hanem Ő ma is élő személy, az Isten Fia, akivel nap mint nap együtt élünk, együtt járjuk életünk zarándokútját, hatékony segítséget kapva, amikor eláraszt bennünket kegyelmével. Sőt azt ígérte: ha szerettek engem én is szeretni foglak benneteket, és Atyámmal lakást veszünk nálatok.

7M7A8275

Bennünk akar lakni az Isten! Ezzel a meggyőződéssel, hittel élhetjük az életünket, ebből a hitből fakad az, hogy az örök jövőbe vetett remény emberei lehetünk.

Az Úr Jeremiás próféta által mondja: „reménységgel teli jövőt szánok nektek” (Jer 29,11), ez a jövendölés teljesedett be Jézusban, mert az Ő feltámadásával kaptuk meg ezt a reményt és a jövőt. Ferenc pápa így fogalmaz: „A történelem nem zárul le a hibáinkkal és a bűneinkkel, hanem Isten megújít bennünket, hogy részünk legyen ebben az örök jövőben.”

Legyünk tehát a remény emberei, akik a hitükből élnek. Mit jelent ez? Megkaptuk Krisztus reményét, aki életét adta értünk a kereszten, és aztán feltámadt. „Mindig álljatok készen arra, hogy megfeleljetek mindenkinek, aki reménységetekről kérdőre von titeket. De ezt szerényen, tisztességtudóan, jó lelkiismerettel tegyétek, hogy akik Krisztusban való tisztességes életeteket becsmérlik, rágalmaikkal szégyent valljanak” – idézi Ferenc pápa Péter apostol levelét (1Pét 3, 15-16). Így lehetünk a remény emberei.

7M7A8347

Amikor megtapasztaljuk, hogy mit is jelent a sötétség, a félelem, az Istentől elszakadt élet, rádöbbenhetünk arra, hogy az az igazi sötétség, amikor valaki bűnben él.

Sokszor azt gondoljuk, ha saját kezünkbe vesszük az irányítást, akkor majd minden rendbe jön. Sokan úgy élnek, hogy az életük önmagukról szól. Ez az igazi sötétség. Akkor nyerjük el a világosságot, az igazi fényt és kezdünk élni a szeretet szerint, amikor rádöbbenünk arra, hogy az élet Krisztusról szól és általa az embertársainkról, akiknek merjük odaadni az életünket a szeretetben. Ezen a fejlődésen kell átmennünk mindanyiunknak. Ez a hit útja.

Húsvét éjszakáján ismét döntenünk kell Jézus Krisztus szeretete mellett, a hit útját járva, a reménység embereiként. Ha ezt eldöntjük, akkor a keresztségi ígéreteink, fogadalmaink megújításában hitelesek leszünk, és megkapjuk azt a kegyelmet, hogy Isten lakóhelyeivé, hiteles tanúivá válhatunk itt a földön.

7M7A8335

Jézus hozzánk is így szól: Ne féljetek! A prófétája által: „Ne félj, mert megváltalak; neveden szólítalak: az enyém vagy” (Iz 43,1).

Isten lefoglalt bennünket, hogy nekünk ajándékozza saját magát és az örök életet. Ez húsvét örömhíre mindannyiunk számára, eszerint kell berendezni életünket és megtapasztaljuk, hogy senki és semmilyen baj, betegség sötétség nem szakíthat el Krisztustól, az örök világosságtól – fejezte be homíliáját Palánki Ferenc megyéspüspök.

A húsvéti szertartáson megtörtént a keresztvíz megszentelése, a keresztségi ígéret megújítása, majd a szentmise a szokott rend szerint folytatódott és szentségi áldással fejeződött be.

Kovács Ágnes/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

A Kórházlelkészi Szolgálat munkatársai nagycsütörtökön ökumenikus húsvéti imaalkalmat tartottak Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórház Hospice Osztályán. Kovács Levente atya, római katolikus kórházlelkész köszöntötte a résztvevőket, betegeket, ápolókat és orvosokat. Dr. Vass Judit főorvosnőtől érkezett a felkérés Szabó Antal görögkatolikus, Terjék Judit református, Melich Mihály evangélikus lelkészekhez és Molnár Tünde római katolikus beteglátogatóhoz, melyet Facsar Lilla pszichológus tolmácsolt a felkérteknek.

Megtiszteltetésnek éreztük ebben a nehéz járványügyi helyzetben, hogy a szolgálatunkkal elvihetjük a húsvét ünnepi szertartását a végstádiumban lévő, legyengült betegek ágyához. Jelképes ajándékainkat átadtuk minden betegnek és dolgozónak. Egy tálca házi készítésű süteménnyel is kedveskedtünk.

Terjék Judit református lelkésznő osztotta meg húsvéti gondolatait a résztvevőkkel, majd egy lélekkel énekelve készültünk a húsvétra. A „Jézus világ Megváltója” nagyböjti éneket mindenki fennhangon énekelte. Nagyon megható kegyelmi állapotot éltünk meg, amikor beteg és orvos egyszerre énekelve imádkozott. Melich Mihály evangélikus lelkésznek a betegekért, szenvedőkért mondott fohászára sokan elérzékenyültek. A Miatyánk imát egybecsengően visszahangozta a folyosó. Megható volt látni a betegeket, akik utolsó erejükkel imádkoznak a „csodáért”. Ezt követően Szabó Antal atya rövid görögkatolikus húsvéti liturgiát tartott, majd a záró áldást Levente atya mondta.

Az imaalkalom végén közösen elénekeltük a „Királyi zászló jár elől, Keresztfa titka tündököl” kezdetű éneket. Szobáról szobára mentünk, és meglátogattuk az ágyban fekvő betegeket, átadtuk a szolgálat ajándékait. Az ápoltak örömmel fogadtak, sokan elérzékenyültek, sírtak, hálásak voltak a találkozásért.

Az osztályvezető főorvos dr. Erfán József és dr. Vass Judit főorvosnő háláját fejezte ki az összehangolt együttműködésért, és köszönetet mondott a kórházlelkészi szolgálat minden résztvevőjének. Mi is megtiszteltetésnek éreztük a meghívást, köszönet és hála érte.

Molnár Tünde

beteglátogató – Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Kórházlelkészi Szolgálat

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

2021. április 03., szombat 06:00

Nagyszombat és a Húsvéti vigília

Nagyszombaton az esti vigília-szertartásával kezdetét veszi a Katolikus Egyház legnagyobb ünnepe, a Húsvét, amely a kereszténység örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a Húsvét vigília szertartást 17.00 órától végzi hívek jelenléte nélkül a debreceni Szent Anna-székesegyházban. A szertartást a Debrecen Televízió felvételről fogja közvetíteni húsvétvasárnap 11.30-tól, amelyet a dehir.hu-n követhetünk, valamint az egyházmegye You Tube csatornáján, facebook oldalán.

Nagyszombaton a némaság tölti be a világot, „az Egyház Jézus sírja mellett virraszt”. Általában késő este, napnyugta után kezdődik a nagyszombati liturgia, ami szimbolizálja azt a sötétséget, amely a világra borult Krisztus halálával. Idén sok helyen a kijárási korlátozások miatt kora este és a vonatkozó járványügyi szabályok betartása mellett kezdődik a szertartás. A húsvéti vigília szimbólumaiban megjelenik a fény és a sötét, a tűz és a víz, hogy együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált. A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. Ez a jelenlegi liturgikus rend a IV. századra vezethető vissza.

A nagyszombat esti liturgia egy gyönyörű felütéssel veszi kezdetét. A végtelen sötétségben és csendben felhangzik a Húsvéti Örömének, az Exultet. Ennek a csodálatos ősi éneknek az első soraiban már felcsendül húsvét felfoghatatlan titka, a megváltás misztériuma: „Az égben immár ujjongva zengjen az angyalok kórusa, és ujjongjanak Isten csodálatos művei: fölséges nagy Királyunk győzelmét búgó kürtnek hangja áldva áldja! A föld is örvendjen, hogy ekkora fényár sugárzik rája, és a nagy Király örök tündöklése árad el rajta; érezze meg az egész nagy világ: már tovatűnt a bűnnek árnya! És vígság töltse el szent anyánkat, az Egyházat, hogy ilyen fényesség ragyog benne, visszhangozzék a nép szent éneke, bátran töltse be az Isten házát!” Ezen szent éjszaka sötétjében gyullad fel a húsvéti gyertya fénye, amely hirdeti Isten győzelmét a halál felett, Krisztus feltámadását.

A húsvéti gyertya fénye belevilágít a templom sötétjébe és egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon. Az Egyház leggyönyörűbb éneke után kezdődik az igeliturgia: az ószövetségi olvasmányok végigvezetnek minket az üdvösségtörténet nagy állomásain. Az utolsó olvasmány után felcsendül a Glória, Isten dicsőítése és „visszatérnek a harangok”, meghívva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentleckét követően az ünnepélyes Alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. Jézus feltámadását, az igazi örömhírt hirdeti az evangélium: »Ne féljetek! A megfeszített Názáreti Jézust keresitek? Feltámadt, nincs itt” (Mk 16,6).

A szentbeszéd után elimádkozza az Egyház a mindenszentek litániáját, ami a keresztelési liturgiából és a lélekajánlásból (haldoklók melletti ima) önállósult ősi könyörgő imádság. Emlékeztet minket a keresztségünkre, hiszen ezáltal válunk az Egyház tagjává, amelyhez a szentek közössége is hozzátartozik. A húsvéti szertartás a keresztvíz megszentelésével folytatódik. Az Egyház akkor is szentel vizet, ha keresztelésre nem kerül sor. A katolikus templomokban ősi hagyományt követve általában húsvét vigíliáján, a nagyszombati szertartás során szolgáltatják ki a keresztség szentségét a felnőtt korukban megtérteknek, vagyis ekkor fogadja őket tagjai közé az Egyház. Idén a járványügyi előírások miatt ezek a szertartások egyszerűsödnek, részben el is maradnak.

Ezt követően a szentmise a szokott rend szerint folytatódik. A liturgia ünnepi áldással ér véget. A szentmisét a hagyományos húsvéti körmenet zárja, amelyre az idén nem kerülhet sor.

A világjárvánnyal a bezárkózás, a kapcsolatok leépülése, a remények és a kilátások beszűkülése is együtt járt. Mindezt liturgikusan szinte tökéletesen visszatükrözi a nagypénteki tragédiát követő nagyszombati csend. Keresztényként nemcsak reméljük, hanem szilárd hittel bízunk is abban, hogy húsvét ünnepén a Feltámadt Krisztus bennünket is megajándékoz az élet és az újrakezdés örömével.

Erdő Péter bíboros, prímás április 3-án, Nagyszombaton 18 órakor a budapesti Szent István-bazilikában a bíboros-főpásztor vezetésével kezdődik a húsvéti vigília. A szertartást élőben közvetíti az Apostol Televízió és a főegyházmegyei, továbbá a bazilika Facebook oldala.

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

 

Fotó: 2019. Nagyszombat, Debrecen, Szent Anna-székesegyház

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye