Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Summa divinitas, cuius religioni liberis mentibus obsequimur
(„A legfőbb istenség, akinek vallását szabad szellemmel követjük.")
A Milánói Edictum kibocsátásnak 1700 éves évfordulója alkalmából tudományos konferenciát rendeztek 2013. május 22-23-án Debrecenben az Akadémiai Bizottság székházában.
Világszerte, de mindenekelőtt Európában megemlékezéseket tartanak egy 1 700 évvel ezelőtti világtörténeti jelentőségű eseményről, amely az úgynevezett „Milánói egyezmény" (Kr. u. 313. február) meghozatalához és rendelet formájában történő kibocsátásához kapcsolódik. Ez az intézkedés ugyanis a Római Birodalom egész területén lehetővé tette mindenki számára a szabad vallásgyakorlást, amely ettől kezdve nem csupán a pogány kultuszok követőire valamint a zsidókra volt érvényes, hanem a keresztényekre is. Az utóbbiak e határozat értelmében visszakapták azokat az egyházi javakat is, amelyeket a 303-ban megindult nagy keresztényüldözés idején koboztak el. Bár a megállapodás szövege nem maradt ránk eredeti hivatalos formájában, az azonban nyilvánvaló, hogy Nagy Konstantin császár (Kr. u. 306-337) és társa a közérdekre hivatkozva engedélyezte a szabad vallásválasztást a mennyei istenség tisztelete céljából. Voltaképpen ettől kezdve beszélhetünk az állam egészséges világi szellemiségének megalapozásáról is, amelynek etikus szellemiségű formában történő megvalósítása globalizálódó világunkban is az egyik legfőbb törekvés kell hogy legyen, miként arra különösen a nemrég visszavonult korábbi pápa, XVI. Benedek mutatott rá, aki hangsúlyozta a vallás hatalmas civilizációs szerepét a mindenkori világtörténelemben. Szavait azóta Ferenc pápa is megerősítette, amikor fogadta Rómában I. Baszileioszt, Konstantinápoly ökumenikus pátriárkáját.
A május 22-23-i konferencián a debreceni egyetem klasszika-filológusai, ókortörténészei, történelemkutatói és jogászai más hazai tudományos műhelyek rangos szakembereivel közösen igyekeztek tisztázni az idők folyamán a rendelettel kapcsolatban fölmerülő jogi, filológiai, vallási és történeti kérdéseket, bemutatva a vallásszabadság és az államok valamint a vallások kölcsönhatásának századokon át lezajló történeti folyamatát. A rendezvény rangját mutatja, hogy azon részt vett s benne szerepet vállalt Maróth Miklós, az MTA egyik alelnöke, Szabó Béla, a DAB alelnöke, Szabó József a Debreceni Egyetem egyik vezetője, jogászprofesszor. A vallástudományi munkabizottságot elnöke, Gaál Botond református teológiai professzor képviselte. A tartalmas vita tanulságait Forisek Péter tanszékvezető összegezte. A tervek szerint az előadások anyaga a későbbiekben nyomtatásban is megjelenik majd egy, az antik erénykategóriák történetét kutató helyi tudományos műhely kiadványaként (OTKA). A debreceni konferencia jó időzítését mutatja az a tény is, hogy szinte vele párhuzamosan került sor Isztambulban egy ugyanilyen tárgyú szemináriumra, amelyet a konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) szervezett.