Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

74 televíziót, 16 mikrohullámú sütőt, 18 rádiót, 3 mosógépet, 11 centrifugát, és még sorolhatnánk mennyi háztartási hulladékot gyűjtött össze jó szándékú adakozóktól Vatai István hajdúszoboszlói lakos a harangöntéshez, aki még 260 km hosszúságú vezetékről, 230 m hosszú kábelről is leszedte a szigetelést, hogy színesfémhez jusson. Egyre többen szereztek tudomást nem mindennapi kezdeményezéséről, így volt, aki csak egy kiskanalat dobott be a kerítésén adományként. Vatai István, mint mondta, véletlenül értesült a harangöntés tervéről, és lelkiismeret furdalást érzett, hogy eddig még nem segített az anyagi nehézségekkel küzdő hortobágyi templom felépülésén. Véleménye szerint köszönet nem neki, hanem az adományozóknak jár. A Hortobágyra rendszeresen visszatérő Stampa und seine Familie, valamint Mihalik András anyagilag is támogatta a harangkészítést.
2008. március 15-én tehát helyére került a „számadó" névre keresztelt 330 kilogrammos Gombos Miklós munkáját dicsérő nagyharang Hortobágyon, a pásztorok földjén épülő Jézus a jó Pásztor ökumenikus templomban. A falu első harangja a 40 kilogrammos „kisbojtár" már megkondult 2005-ben, majd 2006-ban a 140 kilós „hívogató" is. A világörökség részét képező hortobágyi puszta és tanyavilág az országban egyedülálló abban a tekintetben, hogy első templomának alapkövét 2000-ben rakták le. A rendszerváltásig még pap sem temethetett a faluban, pedig lett volna kit... hiszen 1950-1953 között tízezer elhurcolt embernek lett „új otthona" a puszta. A pásztorépítményt idéző vasaló alakú templom egyben a hortobágyi kényszermunka-táborokba elhurcoltak emlékét is őrzi.

„Az élőket hívogatja..."

Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök szentelési beszédében kiemelte, a harangszentelés március 15-e méltó ünneplése, emlékezve nemzetünk múltjára, jelenlegi helyzetére és feladataira. Az 1848-as szabadságharcban Gábor Áron rézágyúi harangokból is öntetett. Most hasonló módon a hortobágyi harangokhoz színes fémet gyűjtögettek, hogy a hétköznapi életünk eszközeiből, nemes dolog szülessen.

„Az élőket hívogatja, a halottakat elsiratja, a viharfelhőket pedig távol tartja" – írták régi szokás szerint a „számadó" harangra is, amely sajátos szerepet tölt be az ember életében. Összegyűjti az embereket a puszta közepén, de üzen a távoli tanyákon élőknek is. Maradjon meg tehát az az eszme, hogy a harang által azzá válhassunk, amivé rendeltetett bennünket az Úr, igazi krisztushívő, egymás békéjét szolgáló közösséggé – buzdított a főpásztor.

Az ökumenikus istentisztelet után Szabadi Árpád esperes a Tiszántúli Református Egyházkerület képviselője is megáldotta a harangot.

...a bölcsőtől a koporsóig...

Kertész Péter pápai prelátus gondolataiban Szent József, az igaz ember közelgő ünnepére utalva kiemelte, a Hortobágyra deportált emberek azért kerültek ide, mert igaz emberekként éltek a társadalomban, és a hatalom nem tudta elviselni őket maguk között, így próbáltak tőlük megszabadulni. Az igaz embert az igaz Isten megóvja és erőt ad a szenvedéseihez.

A közösségek számára a legfontosabb időpontokat is jelzi a harang. Balogh Mihály református lelkész elmondta, a harang végigkísér a bölcsőtől a koporsóig, jeles napjainkat, eseményeinket köszönti. Majd imájában kifejezte háláját, hogy a harangok szavai már itt is hirdetik a népek számára ennek igazságát.

Könnyekkel és verejtékkel lett a település a világörökség része ettől kezdve nincs más feladata az itt élő embernek és az idelátogatónak, minthogy kiengesztelődjön és megbékéljen. Pankotai József plébános a nemzetért imádkozott: „Támassz egy olyan népet ezen a földön, akik el vannak telve szentlélekkel, add, hogy ez a nemzet Isten dicsőségét szolgálja és előmozdítsa az egész világ megújulását. Áld meg bőségesen a mi népünket és töltsd meg szívünket örömmel."

Kovács Ágnes
sajtóiroda