Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

1993-ban május 31-én, 15 évvel ezelőtt II. János Pál pápa megalapította a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét. Bosák Nándor, az egyházmegye első püspöke a kinevezését 1993. május 31-én kapta meg, ezt követően, ugyanebben az évben június 15-én szentelték püspökké Debrecenben a püspöki székhelyen, a székesegyházi rangra emelt Szent Anna templomban. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye (Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye) területe korábban az Egri Főegyházmegyéhez, illetve a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartoztak, magukba foglalva a nagyváradi és szatmári püspökségek Magyarországhoz tartozó részeit is.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye 15. születésnapját ünnepelte 2008. május 31-én Debrecenben, amelyen részt vett: Dr.Ternyák Csaba egri érsek metropolita, Majnek Antal munkácsi megyéspüspök, Schönberger Jenő szatmárnémeti megyés püspök, Bosák Nándor megyéspüspök, valamint az egyházmegye papjai, szerzetesei, egyházközségi képviselőtestületek elnökei, intézményvezetők, akolitusok, hitoktatók, és a világi hívők közössége.
Dr. Ternyák Csaba a Szent Anna székesegyházban megtartott ünnepi szentmise főcelebránsa beszédében köszöntötte Bosák Nándor megyés püspököt 15 éves főpásztori kinevezéséhez, hiszen ez az ünnep egyben erre az eseményre is emlékezik.

– Mi a püspök feladata a helyi egyházban, amelynek az élén áll – tette fel a kérdést az Ternyák Csaba érsek. – Vezesse Isten népét, hirdesse az evangéliumot és imájával valamint a szentségek kiszolgáltatása révén megszentelje a reábízottakat. Krisztus missziós parancsa valósul meg a püspök életében. Az egyházmegye püspökének legfontosabb küldetése egy szóban összefoglalva: misszió, amihez jelen kell lennie, ott ahol az emberek élnek.

Karnyújtásnyira a hívektől

– „...Pünkösd ünnepe egészen sajátos fényt áraszt ezekre az intézkedésekre. Ugyanis a Szentlélek az, aki az egyházat különféle hierarchikus és karizmatikus adományokkal gazdagítja, azért, hogy Krisztus mindenkire árasztania tudja az igazságot és a kegyelmet..." – idézett az érsek atya II. János Pál pápa a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét megalapító Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúciójára, és a kezdeti nehézségekre.

– Sok sok vita előzte meg II. János Pál pápa korszakalkotó döntését, amellyel két új egyházmegyét alapított, és lényegesen átrajzolta a meglévő egyházmegyék határait – utalt a főpásztor magyarországi katolikus egyház kormányzati területeinek alkalmasabb elosztására. – Azóta az élet is igazolta a pápa bölcs előrelátását a modern lelkipásztorkodás előfeltételeit megteremtésével, hogy a püspököket közelebb hozta papjaihoz és híveihez. Csak az itt élők tudják megmondani mi minden változott azóta, amióta a püspök karnyújtásnyira van a híveitől. Amikor 1991-ben a debreceni nagytemplom mellett megkoszorúzta a gályarabok emlékművét, akkor egy több évszázados tüskét húzott ki református testvéreink szívéből – fogalmazott az érsek. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy testvéri nyitottsággal fogadták Bosák Nándor püspököt és vele az új katolikus egyházmegye központját, a „kálvinista Rómában".

Az ünnepség a Szent József Gimnáziumban folytatódott, ahol elsőként Illyés Gábor történelem szakos tanár részleteiben ismertette az egyházmegye megalakulásának történetét, adatokkal alátámasztva szemléltette a szükséges változtatásokat. Az egri érseknek egy napot kellett utaznia, hogy a román határon lévő plébániákat meglátogassa. Ilyen határok mellett 18 évre lett volna szükség ahhoz, hogy vasárnaponként – két helységet számítva – végiglátogassa egyházmegyéjének valamennyi plébániáját.

Életrevaló egyházmegye

„Az új egyházmegye alapításakor az emberi eszközeink nagyon szegényesek. Hiányoznak az intézmények, kevés a pap, nagyon szűkösek a lehetőségeink. De hisszük, ha Krisztus kezébe helyezzük magunkat, jószándékunkat munkánkat rajtunk lesz az Ő áldása és nem kell félnünk a jövőtől." – Bosák Nándor főpásztor püspökszentelési beszédéből idézett szavai, a növekedésbe vetett bizalma immár 15 évvel később az előrehaladás megvalósulását igazolják. A főpásztor visszaemlékezésében kifejtette, az egyházmegye megalakulásának elsődleges célja volt, hogy kitűnjön az egyház természete, a püspök a papjaival együtt megfelelően és hatékonyan végezze a feladatait a hívek lelkipásztori ellátása érdekében.

A főpásztor fontosnak tartotta kiemelni, hogy az egyházmegye magalakulásakor a meglévő plébániai struktúrát (110 plébániát és az ehhez tartozó 70-80 fíliát 70 aktív pap látta el) kellet minden közösséget ellátva céltudatosan átalakítani plébániai központok létrehozásával. Ezzel az egyházközségek is szükségszerűen önállóbbakká váltak és a világi hívektől felelősségteljesebb szolgálatot kívántak. A 15 év alatt 20 új templomot építettek. A főpásztor kiemelte, hogy az egyházmegye életrevalósága, a minősége a hívek lelki minőségén túl elsősorban a papság szolgálatának a minőségén múlik. 15 év alatt 30 pap távozott el az élők sorából és 36 új papot szenteltek. Nem csökkent a papok létszáma, hanem emelkedett, ami a papok lelkiismeretes szolgálatának is köszönhető.

Az ünnepség végén Bosák Nándor püspök az általa 2007-ben alapított Pro Communitate Christiana díjjal fejezte ki köszönetét mindazoknak, akik az egyházmegye közösségéért sokat tettek, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Kar – az egyházmegyék területén működő nevelési és oktatási intézményei munkatársainak kimagasló munkavégzéséért Szent Gellért érdemérem arany és ezüst fokozatú – kitüntetését adta át pedagógusoknak.

Kovács Ágnes
sajtóiroda