Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A Debecen-Nyíregyházi Egyházmegye idei máriapócsi zarándoklatán a korábbi évekhez hasonlóan hívek ezrei vettek részt. Az idei év búcsújának meghittségét fokozta, hogy a hívek részesei lehettek a papszentelés felemelő pillanatainak, amikor Bosák Nándor megyéspüspök az egyházmegye számára egy új papot szentelt Csordás Gábor ófehértói születésű diakónus személyében. Miközben hívek az imádság helyén a maguk kérését, életük, családjuk gondjait vitték a Szűzanyához, Mária és József példájára – akik Istennek ajánlva bemutatták a gyermek Jézust a jeruzsálemi templomban –, imádkoztak az egyházmegye új apostoláért, hogy betölthesse hivatását Isten és a hívek szolgálatára. Bosák Nándor püspök atya homíliájában az imádságról, mint életadó valóságról elmélkedett, példaként említve az apostolok imádság utáni vágyát, miután látták Jézust imádkozni. Az imádság Jézus számára azt jelentette, hogy állandóan kapcsolatot tartott a Mennyei Atyával. Az imádság az élet forrása. Az apostolok is ebből akartak táplálkozni. Az imádság vágya, igénye, szüksége hozza a zarándokokat a megszentelt helyre.
A búcsúra készülve az imádság helyén mintegy 70 egyházmegyés fiatal már szombat óta „Útra fel" címmel tartotta meg elmélkedéseit. Az egyházmegye fiataljai számára a búcsúhoz csatlakozva ez jelenti a nyári ifjúsági találkozót.

Egyházmegyei pavilon

A búcsúfiák közé ebben az évben is az egyházmegye oktatási és szociális intézményeinek programjait hirdető kiadványai, újságja, a MKPK ez évi „Reményt és jövőt adok nektek" című kommunikációs programját hirdető programja is bekerült az útitáskába. A pavilonban az elmúlt évek egyházmegyei eseményeit megörökítő fotókiállításon keresztül a zarándokok magukra ismerhettek. Ennek az új kezdeményezésnek célja, hogy a városoktól távolabb élő hívek is megismerhessék az egyházmegye eseményeit, hagyományait, ami hozzásegít a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegyei identitástudat erősödéséhez is. Az idén a Szent Erzsébet-évben meghirdetett képzőművészeti pályázatok győztes alkotásait kiállították a sátorban. Egyházközségek, kerületi esperesek, iskolák tanulóinak rajzai, grafikái, tűzzománc művei gyönyörködtették a híveket. Külön ékszere volt a kiállításnak az a Szent Erzsébet-évre készült zászló, amit az ajaki Hasulyó Bernadett készített a nagymamája és az édesanyja segítségével. Bernadettben a jubileumi évben született meg az ötlet a kézzel hímzett zászló elkészítésére, amely az év logója alatt a rózsacsodára utaló rózsacsokrot ábrázolja nemzetiszínű szalaggal átkötve. A 17 éves néprajz iránt érdeklődő Bernadett már második éve tartozik az „Ajaki Máriás lányok" közé, ők az egyházmegyei búcsú díszeként népviseletbe öltözve hozzák el minden évben a Mária szobrot prosecciójuk élén.

„Ajaki Máriás lányok"

A Máriás lányok viselete a régi menyasszonyi ruhát idézi. A fehér nehéz selyemből készült két részes ruha, az újas, és a szoknyához még legalább három – erősen ráncolt, galléros, slicces és madzagos – alsó szoknya tartozik. A lányok fekete harisnyát és fekete cipőt viselnek. Nyakukat mizli, (fehér csipke) díszíti, valamint gránát (tükör színű gyöngyfüzért) pántlikával díszítve. A ruha előtt fekete csipkével szegett mézeskalács színű szőrkötőt hordanak. A népviselethez szorosan hozzátartozik a rozmaringfonással készített hajviselet, amely nehéz és hosszas munkát igényel. Erre a díszes hajkoszorúra helyezik rá leszorítva pántlika fonással az ajaki menyasszonyi koszorút. Kezdetben csak Ajakon, az úrnapi körmeneten, templombúcsún vitték a szobrot, majd Máriapócsra, Mátraverebély-Szentkútra, Gyöngyösre is eljutottak.

A búcsú végén a hívek Bosák Nándor püspök atyával a kegykép előtt térdelve, a Lorettói litániát énekelve személyes búcsút vettek a Szűzanyától. Kéréseiket, köszönetüket nemcsak imájukban fogalmazták meg, hanem hálasorokat róva a kegytemplomban elhelyezett könyvben is.
Kovács Ágnes
sajtóiroda