Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

A Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete ünnepélyes megemlékezést tartott június 23-án a Hortobágyra kitelepítettek elhurcolásának ötvenhetedik évfordulóján az épülő helyi ökumenikus templomban, valamint a kilenclyukú híd melletti emlékkeresztnél.
1949-ben a Rákosi Mátyás nevével fémjelzet személyi kultusz körülményei között honosodott meg Magyarországon – szovjet mintára – az a kitelepítési forma, amely a XX. század legkegyetlenebb módszerét, az embercsoportok, családok, egyének ellen irányuló gettósítást jelentette. A kitelepítések során az ország sorsában szerepet játszó értelmiséget, polgárságot, gazdasági okokból a kulákokat fosztották meg vagyonuktól, és többek között a hortobágyi tanyákon 12 kialakított szigorú, fegyveres őrizet alatt álló zárt táborba tartották őket fogva embertelen körülmények között 1950-1953-ig. „...a puszta mégis csak benépesült..." (dr. Tréki Török Andor verséből) bizonyítja ezt a mintegy tízezer hontalanná vált táborlakó, akik a terror bélyegét még évtizedekig – lelkileg a mai napig – magukon hordva a társadalomból kitaszítottá váltak.

A kitelepítést kamaszként, érettségizőként megélt fiatalok 1990-ben állították fel a vasúti sínekből készült keresztet, megtartva első megemlékezésüket. 1994-ben, a politikai fordulatot követően megszűntek ezek az összejövetelek, majd 2000 óta szintén évente találkoznak a „hortobágyi fiatalok", évről évre kevesebben, de táboruk egyre népesebb melléjük álló gyermekeikkel, unokáikkal, akik nem hagyják, hogy mindez feledésbe merüljön. Nem a keserűséget, a fájdalmat kapják örökül, hanem a tiszteletadást az áldozatok, családjaik felé, a magyar történelemnek egy mélyebb ismeretét, hogy az ne ismételhesse önmagát.

A mintegy kettőszáz résztvevős megemlékezést Eötvös Péter az egyesület elnöke nyitotta meg az egyesület jövőbeni emlékhelyéül is szolgáló épülő ökumenikus templomban. Az egyesület elnöke köszönetét fejezte ki mindenkinek a részvételért, valamint megemlékezett az elhunytjaikért.

„Békesség nektek..."

A megemlékezésen a keresztény egyházak képviseletében Felföldi László debreceni plébános és Balogh Mihály balmazújvárosi lelkész elmélkedett.

– „Békesség nektek!" Csak az épít önmagának otthont, közösséget, aki minden megjelenésében, döntésében, munkájában ezt a jézusi üzenetet hordozza. Mindegy, mi történt a múltban, az, aki nem a békesség üzenetével jön, rombol és pusztít – fejtette ki a Szentírás (Jn.20) szavait Felföldi László plébános. – A békének ára van, a sebeink azok. Jézus sebeit mutatva köszönti így az apostolokat: „Békesség nektek!" A sebek, amiket másoktól kaptunk, emlékeztetnek bennünket. Akiket Hortobágyra hurcoltak, azoknak van joguk megmutatni sebeiket, és van joguk azt mondani, hogy „békesség nektek" , mert ők is megszenvedték a békét, az áldozatot. Jézus azt akarja, amikor hordozzuk sebeinket, hogy a mi kezünk legyen az ő keze, a mi sebeink az ő sebei és a mi békénk az ő békéje – fejezte be gondolatait a plébános.

„Hitük volt a bűnük."

– Hortobágy mellyékén (helyi szólás szerint) keresztül szelve a vidéket, látva a megmaradt rizsföldeket, az olvasmányaim során megismert gondolatban megelevenedett történet hatására önkéntelenül is megéreztem a hely szomorúságát – kezdte gondolatait Balogh Mihály református lelkész. – Isten a szerint ítél meg bennünket, ahogyan mások felé fordulunk. Senki nincs feloldva a szeretet szolgálata alól, bármit is élünk át. Szívkérdés az, hogy egyik ember segít-e a másiknak vagy sem. Amit az Isten is elítél az, az emberiesség elleni bűn – utalt a Máté evangéliumának 25. fejezetére a lelkész. – Jézus nem a szorgalmunk, a sikerünk után ítél meg, hanem az emberiességünk után. Kónya-tábor emléktábláján megdöbbentő felirattal találkozik az arra járó: „Hitük volt a bűnük. " ...ma már nem mondhatjuk azt, hogy „Uram nem tudtam, hogy te voltál..."

A koszorúzás után még sokan maradtak a kereszt tövében, emlékeztek, felidéztek, voltak, akik megnézték közelebbről is egykori lakhelyüket. Valahol már csak egy emléktábla jelent a múltból, de Kónya-tanyán még ugyanúgy áll a 300 „férőhelyes" U alakú istálló is.

A megemlékezésben közreműködtek a debreceni Kossuth Lajos gyakorló általános iskola növendéki, valamint a Kajsza együttes fúvószenekara.

Kovács Ágnes
sajtóiroda