Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Ő Szűz Máriának, a Mennyei Királyné Asszonynak méltó szép szülője, a megváltó Jézusnak dajkáló nagyanyja. Senkinek, ki őt tiszteli kérését hiába nem hagyja.
Szent Anna tiszteletére szentelt debreceni templom, amelyet 1993-ban, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megalakulásakor székesegyházi rangra emeltek, immár 260 éve ünnepli Szent Anna napi búcsúját. A templom és annak utcájának ősi neve is őrzi reformáció előtti egykori Szent Anna szentély emlékét. Orosz Lőrinc, a székesegyház plébánosa Dr Seregély István egri érseket hívta meg erre az ünnepre, akit a búcsúi szentmise főcelebránsaként köszöntöttek.

Szent Anna tisztelete

A szentmise előtt Szent Anna tisztelete címmel, Dr. Limbacher Gábor néprajztudós tartott előadásában többek között kiemelte Szent Anna tiszteletének két fontos összetevőjét:

Szent Anna vérségi kötelékkel kapcsolódik a második isteni személyhez, és ez az a kapcsolat, ami az apokrif evangéliumokból ismert tiszteletének már a II. századtól alapja. Krisztus Jézus nagyanyja ebben a szent leszármazásban lett kapocs az ember és a szent világ között, aki hatékony segítséggel tud lenni a hozzá folyamodók számára.

Az archaikus hívő ember előtt - aki szerint a betegség, a rendellenesség a bűn következménye - a fogantatásra nem képes, meddő Szent Anna a bűnös asszony volt. Erről szól az a legenda is, amikor a zsidó főpap nem fogadta el Joakim és Szent Anna ajándékát, majd kizavarta őket a templomból. Szent Joakim elbujdosott, így Szent Anna kétszeresen magányosan, rendíthetetlenül kérte az Urat, hogy megnyilvánuljon benne az isteni gondviselés, az isteni kegyelem. A szakrális folklór szerint Joakim az angyal hívására csak akkor került elő a bujdosásból, amikor már hatodik hónapban volt Szent Anna, vagyis a hagyomány úgy tartotta, hogy Máriához hasonlóan Szent Anna fogantatásában közvetlenül az isteni jelenvalóság tükröződik.

Szent Anna tisztelete az egyetemes kereszténységben az első századokig nyúlik vissza és hazai történelmünket tekintve is az Árpád-korban gyökerezik. Kultusza ma is időszerű, hiszen a szenthagyomány szerint pártfogó a gyermekáldás, a könnyű szülés ügyében, a meddőséggel szemben, a magyarság számára létkérdéssé vált népesedésben, a családi életben, a szegények, betegek, egyéb szükségben lévők, az üldözést szenvedők megsegítésében, az asszonyi munka hősies vállalásban és a haldoklók pártfogásában. Senkinek, ki őt tiszteli, kérését hiába nem hagyja. Ő Szűz Máriának, a Mennyei Királyné Asszonynak méltó szép szülője, a megváltó Jézusnak dajkáló nagyanyja.

Egy asszony képe

Az előadást követően Dr. Seregély István egri érsek homiliájában Szent Annát, mint a leányok, édesanyák, nagymamák példaképét emelte ki a szentmise. „Milyen a mai női ideál?" — tette fel a kérdést? „Kihívóan öltözött, csinos, fiatal és a felelősséget elhárító nők képével találkozunk a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül. Hol van az az asszonyi, édesanyai kép, amely nincs kihívóan öltözve, nem túl fiatal, az tekintet, amely egyértelmű, tiszta és az életet, a tisztaságot ajánlja? Emberré tudunk –e válni ezek nélkül az anyai tekintetek nélkül? Lesz-e helye annak az emberi közösségnek és népnek, aki nem tud ép embereket állítani az élet küzdelmeinek vállalására, az emberhez méltó élet megteremtésére, földi mennyországot jelentő otthonok fenntartására, olyan ép embereket, akik tudják hordozni hívő és nem hívő számára az élet keresztjét? A választ mindenkinek magának kell megválaszolnia. Mindezeknek egy élet, az édesanyai élet az ára. És ezt meg kell valósítani minden nép férfiainak, és asszonyainak egyaránt. Nagy baj lenne, ha nem vágyódnának egy nép leányai, asszonyai ere az otthonteremtésre. Nem Szent Anna tekintetének üzenetét képviseli a világ, de az emberek többsége ma is ezt az üzenetet keresi, és rá meri tenni az életét a nem reklámozott, nem propagált, de az életet egyedül fenntartó tekintetre."

A egyház missziója

Majd az érsek atya kiemelte az egyház: papok és hívők missziós feladatát, továbbadva képviselve ezt a szemléletet a családjukban, barátaik, munkatársaik között. A keresztény ember elveszítette bátorságát, nem mer kiállni e tekintet mellett. Egy nép, a magyar nemzet feladata is, hogy a missziónkban érvényesüljön ez az életet teremtő értéket hordozó üzenet, amely Szent Annának a gyermekéért, családjáért életét feláldozni nem sajnáló minden ép nőnek leánynak és asszonynak, feleségnek és anyának soha meg nem vált feladata volt és lesz.

Kovács Ágnes
sajtóiroda