Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

- „Főtisztelendő Atya! Az anyaszentegyház kéri, hogy szenteld fel ezeket a testvéreinket a felelősségteljes szerpapi szolgálatra. Méltónak találod Őket?
- A keresztény nép megkérdezése és az illetékesek véleménye alapján tanúsítom, hogy méltónak találtattak."

Ezzel a méltóságteljes párbeszéddel kezdődött meg a papszentelési szertartás 2006. június 17-én délelőtt, Nyíregyházán a társszékesegyházban, ahol Bosák Nándor megyéspüspök pappá szentelte Bökő Péter, Ferenczi Richárd polgári és Katona István dombrádi születésű diakónusokat, ugyanezen a szentmisén diakónussá szentelte Kálmán József és Papp Péter akolitusokat.

A papszentelésre a környező településekről is érkeztek hívek. Különösen nagy ünnep volt ez a nap Polgár lakói körében, hiszen a nyolcezres városban - ahol az elmúlt évtizedekben 8 hivatás született -, két újmisés papot is köszönthettek ebben az évben: Ferenczi Richárdot és Bökő Pétert. Ferenczi Richárd az Úr napját választotta első miséjének bemutatására, amit azért is érdemes megemlíteni, mert mint ahogy a püspök atya is kifejtette szentelési homiliájában, ahogyan az Úr napi körmenetben a pap kezében viszi az Oltáriszentséget, ugyanúgy a pap szentségmutató az Isten kezében. Bökő Péter 24-én tartja első miséjét délután 4 órakor.

A papszentelés diakónusszenelés az egyik legszebb szertartás, ahol egymást követik a papi szolgálat lényegét kifejező mozzanatok, szimbólumok.

A szertartás első részében lehettünk tanúi annak a megható mozzanatnak, amikor a Mindenszentek litániája alatt a jelöltek arca borulva az oltár előtt kifejezték azt, hogy meghalnak a világnak és csak az Istennek akarnak élni. Közben a hívek a szentek közösségéhez imádkoztak azért, hogy ezt a jó elhatározást megvalósítsák a papi életükben.

Bosák Nándor püspök atya homiliájában a papi szolgálat lényegét, a Krisztusnak elkötelezett egyértelmű szolgálatát emelte ki.

Majd részletesen beszélt azokról a szimbólumokról, a papszentelés mozzanatairól, amelyek kifejtik, kézzelfoghatóvá teszik a liturgikus cselekményekben megvalósuló mélységes titkot. Ebben a szimbólumrendszerben határozott és kiemelkedő helyet foglal el a kézrátétel, az az ősi szertartás, amellyel a kezdetektől fogva átadják a Krisztustól megbízott hatalmat. A püspök a szentelendő fejére téve a kezét, mintegy közvetíti, továbbadja a szolgálatának kegyelmét.

— A kéznek meghatározó szerepe van a hétköznapokban — emelte ki az elfogadás, a szeretet, az ölelés mozdulatait a püspök atya. — Amire rátesszük a kezünket azt a magunkénak tartjuk. Ugyanígy amikor a püspök ráteszi a szentelendő fejére a kezét, kifejezi, hogy Krisztus azt az embert a karjába veszi, elfogadja, mintegy magához öleli, és így adja neki a küldetést. Ebben a kézrátételben benne van az a megbecsülés, amiben Krisztus a hivatást adja, benne van az a biztonság, hogy Krisztus kezébe veszi az életét és gondoskodni fog a kiválasztottról.

A főpásztor után a jelenlévő papok is a szentelendők fejére tették a kezüket kifejezvén azt, hogy küldetésüket a papok közösségében fogják végezni. Megható pillanat ez, hiszen tanáraik, lelkivezetőjük, barátaik tették ezt, akik imádságaikkal kisérték őket a szentelésig, és most már paptestvérként teszik ezt.

A Következő mozzanatban az újonnan felszenteltek ígéretet tettek, hogy az egyház közösségében a püspök vezetésével engedelmesen szolgálják Krisztust és az egyházat. Ekkor a püspök a pap kezét összefogva belehelyezte azt a saját kezébe, mintegy belehelyezve Krisztus kezébe magát és ezzel válaszolva arra a kiválasztásra, amit Krisztus adott számára.

Ezt követően a beöltözés után a felszentelteknek a püspök megkente a kezét a nagycsütörtökön megszentelt olajjal. Már az Ószövetségben is így kenték fel a királyokat, prófétákat, papokat, az Isten által kiválasztott embereket. A bérmálás szentségében a homlokot jelölik meg, ami a szentlélek ajándékának jele, a papszentelésen pedig a jelölt tenyerét, ami annak az áldó hatalomnak a kifejezése, hogy a pap Krisztus nevében áldást adhat az emberekre, tárgyakra, világra. Ugyanakkor a püspök atya átadta a papoknak a szentmiséhez szükséges eszközöket, a bort hordozó kelyhet és a paténát. A papnak alapvető feladata az Eucharisztia bemutatása. Itt is megérthető, hogy ahogyan Krisztus kezébe veszi a kiválasztottat, a papságban ő helyezi magát az emberi kézbe, hogy a pap legyen az ő keze, amely áldást ad, az ő szíve, amellyel szeret minket, az ő ajka, amelyen keresztül hirdeti az evangéliumot.

A szentelési szertartás utolsó mozzanataként a püspök atya egyenként békecsókot váltott az újonnan felszenteltekkel, és ettől kezdve velük együtt mutatta be a szentmisét.

A papszentelés szertartását végigkövetve, a szolgálatra kiválasztás titkának megsejtése a hivő ember számára is üzenetet hordoz. Megsejti az isteni kiválasztás misztériumának mélységét, az ő akaratának, annak feltétel nélküli elfogadásának titkát, és ebben az ő végtelen szeretetét.

— A felkészülés éveit a másokért odaadó életű emberek között tölthettem, a következő években értem majd meg mit jelent másokéért élni, másokért tenni — fogalmazott Katona István, aki első miséjét július 2-án mutatja be. — Remélem, hogy Krisztus és az ő egyházának parancsai egyre inkább éretté vállnak bennem

Ferenczi Richárd, akiben először 7 évesen fogalmazódott meg a papi hivatás gondolata, azt vallja, hogy kikerülni a világba olyan, mint amikor a virág mellől elveszik a támasztékot, és hogy megáll-e egyenesen az attól függ, hogy mennyire erősödött meg a szára. Ha mindaz beépült a növény szárába, amit a szemináriumban kaptak, akkor a rendszeres imaéletet mellett lesz tartása a papnak.

„Mindenkinek a mindene lettem, hogy mindenkit üdvözítsek." – idézi szent Pál apostolt Bökő Péter szintén polgári újmisés pap a szentelés után. Majd Mentes Mihály pap- költő: Szeretet című versének soraival fejezte ki gondolatát a szolgálatról.

Minden sebbel, ha új, ha régi,

Vele sajogni, vele égni.

Ha nem tud a bú máson nevetni:

Magad bohócnak odavetni.

Ha a hullámok magasra csapnak:

Bedobni magad áldozatnak.

Köszönetet sosem várni,

De hálának áldást találni.

S ha a nép a kereszten veszt el,

Mondani: Így halt meg a Mester.

Kovács Ágnes
sajtóiroda