Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházán, a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium az 1956-os forradalom és szabadságharc méltó megünneplésére hívta az ukrán-román-magyar határ menti együttműködés keretében a munkácsi Szent István Líceum és a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpontban tanuló fiatalokat október 20-án pénteken. A határon túlról 47 fő ifjúsági, civil és önkormányzati szervezet vezetőit, képviselőit, diákokat, pedagógusokat hívtak meg a programra. A meghívásnak eleget téve az iskola öreg diákjai, a Szent Imre Baráti Kör tagjai részt vettek az egész napos rendezvényen.
Ezen a napon az 1956-os forradalom és szabadságharc 50 évfordulójának ünnepén a diákok nem az iskolapadban tanultak, hanem ünneplőbe öltözve hallgatták iskolájuk vezetőjének tanúságtételét, megtekintették a felsőbb évesek kutatómunkája során összeállított 56-os események a nyíregyházi, valamint a határon túli hősök áldozatos, életüket a hazáért feláldozó bátor kiállását megjelenítő pályamunkákat, bemutatókat.

Meggyesi Mária az iskola igazgatója a diákoknak elmondta, hogy „az 1956-os forradalom és szabadságharc vágya nem más volt, mint nemzetünk megszabadítása; a kommunista diktatúrától, a szovjet megszállástól, az ember természetétől idegen, életét értelmetlenül és kegyetlenül szabályozó, a nemzeti múltat megszüntetni akaró, szabadságától megfosztó, Isten ellenes, zsarnoki rendszertől. Az igazságért a jóért való bátor kiállás csodálatos" – mondta az intézet vezetője. – „Nincs értelmetlen áldozat, megéri adni, kockáztatni, feláldozni valamit, még az életet is. Megéri ünnepelni a hősé váltakat. A hazáért való kiállás Isten ügye, ugyanúgy, mint a szülők tisztelete, a testvérek szeretete, és az utódokról való gondoskodás. Tudjuk, hogy Isten Szent lelke bátorságot ad, erővel tölt el bennünket." Majd az igazgatónő utalt az iskola ez évi jelmondatára, miszerint: „Ne legyünk gyávák és önzők, merjük tenni mindazt, amit egy-egy igaz ügy megkíván". Ma konkrétan azt, amit hazánkért ma tennünk kell. '56 üzenete a bátorság üzenete, és hazánk jelenlegi helyzete most bátorságot kíván. Nem fegyverforgató bátorságot, hanem állampolgári jogainkkal élve, kényelmet feladva és önérdeket kockáztatva, mai rabságainkat felismerve bátran kell síkra szállni ma is nemzetünk szabadságáért. Bátran kell imádkozni hazánkért, nemzetünkért.

A diákok nem az iskolapadban tanultak ezen a napon. A gazdag program során a Szent Imre Katolikus Gimnázium diákjainak ünnepi előadása, „Mégis élünk, mégis szeretünk" címmel a forradalom eseményeit jelenítette meg, így az alsóbb évesek is megérthették, megérezhették 56 drámáját, szomorúságát, könnyeit.

Az erdélyi és kárpátaljai diákok kutatómunkájának köszönhetően az eddig kevésbé, vagy teljesen ismeretlen tényekkel ismerkedhettek meg a résztvevők. A beszámolók szerint a kárpátaljai magyarlakta területeken, három településen is észlelték a magyar forradalmat. A helybéliek nemcsak a rádióból, hanem a határ túloldaláról segítségért átkiabáló magyar testvéreiktől is értesültek az eseményekről. A segélykiáltást meghallva röplapokat, kézzel írott plakátokat készítettek a magyarok megsegítésére, kiáltványokat írtak a szovjet csapatok kivonására, amelyeket a hazánkban hasonló megtorlás követett. A határon túliak életüket áldozták a mi szabadságunkért.

A diákok tanulhattak Türk Balázsnak, a Szent Imre Baráti Kör tagjának személyesen átélt keserű 56-os élményéből is, így a történelem élővé vált számukra. Türk Balázs a forradalomról összegzésként elmondta, „a fizikai fájdalom begyógyul, de a lelki fájdalom nem. Ahogy tornyosodik a lélekben a megtörtség, megtelik keserűséggel és robban. Ez volt a forradalom, amikor már semmi nem számított csak a küzdelem a szabadságért." Majd Dr. Bőzsöny Ferenc a Magyar Rádió nyugalmazott főbemondója tartott előadást, aki személyesen élte át a Magyar Rádió ostromát. Mindszenty bíboros – akinek személye egyébként is meghatározó volt fiatal kori életében –, rádiós beszédét is ő konferálta be.

A diákok tanultak ezen a napon. Mészáros István diák ötleteként Alexa László fafaragó munkája nyomán megszületett az az 1956-os emlékmű, amelyet az iskola előcsarnokában elhelyezve a forradalom mementójaként nap, mint nap hirdeti a rossznak a hazugságnak az elutasítását a nemzeti kötelesség teljesítésének szentségét.

A műalkotás előterében egy fából készült – '56 szimbólumaként ismert – lyukas zászló áll, amelynek közepén a kivágott címer helyén nem a feketelyuk üressége tátong, hanem egy fényben úszó az ezer éves államiságunkat szimbolizáló kettős kereszt látható. A zászló az idő hullámzását jelképezi, a kettős kereszt mögötti térben a megvilágított kárpátmedence dombornyomata pedig figyelmeztet bennünket, hogy az örökség közös, nem tagadhatjuk meg a határon túli testvéreinket.

A munkácsi és szatmárnémeti vendégek két napot töltöttek még el az anyaországban, a magyar haza gyönyörű tájain Visegrádon, Esztergomban, Pannonhalmán és Győrben átérezve, hogy közös örökségük ez az ország, amelyért minden korban születtek tenni, és meghalni kész emberek, amelyért nekünk is élni és cselekedni kell.

Kovács Ágnes
sajtóiroda