2017. november 27., hétfő 14:58

Krisztus királyságának határa az ember szívén keresztül a jó és a rossz között húzódik

Krisztus Király ünnepén a liturgikus év utolsó vasárnapján Krisztusnak, a mindenség királyának főünnepét tartjuk. Ezen a napon, november 26-án Palánki Ferenc megyéspüspök a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatott be szentmisét.

A főpásztor a szentmisén mondott homíliája bevezető gondolataiban a „Ki lehet király?” Kérdésre válaszként elmondta, király lehet valaki a jog és szokásjog szerint, születésénél fogva egy dinasztia tagjaként, a szerzett jogcímen egy kiemelkedő tett végrehajtása után, vagy egyéni kiválóság alapján, mint Dávid király, aki pásztor volt.

Jézus otthontalanként, üldözöttként született, mégis mint Isten egyszülött fia nem lehet más, mint király. Továbbá ha a szerzett jogcímet nézzük, nem hőstettet vitt végbe, hanem a megváltás nagy művét valósította meg, amellyel az egész világot megmenti. Egyéni kiválóságát tekintve pedig, egyedül Ő volt tökéletes annak ellenére, hogy jogtalanul sok mindennel vádolták, de bűnt soha nem tudtak rábizonyítani.  Jézus valóban király, de nem földi értelemben, mint ahogy azt a választott nép fiai várták.

A főpásztor ezután hangsúlyozta Jézus a szeretet országát valósította meg, amely nem helyhez, hanem emberekhez kötődik. Ezért az Isten országa bennünk és köztünk van, ahogyan tanította. Határa az ember szívén keresztül a jó és a rossz között húzódik. Rajtunk áll, hogy jót vagy rosszat teszünk, jó vagy rossz a szándékunk. Törekednünk kell arra, hogy a jó győzzön, és rajtunk keresztül eljusson a világ minden területére. Két ember kapcsolatában is ott van az Isten országa, ha szeretettel vannak egymás iránt, de a pokol is, ha közösségükben gyűlöletet táplálnak. Ez az ország tehát nem helyhez, fizikai térhez, hanem az ember szívéhez kötődik, amely ugyanolyan vonásokkal — törvényhozói-, végrehajítói-, bírói —, hatalommal rendelkezik. Ezt részletezte a püspök atya, amikor a Jézusról mint törvényhozóról beszélt, aki új törvényt adott nekünk: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! A második így szól: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat! Ezeknél nincs nagyobb parancs” (Mk 12,30). A törvény paragrafusai pedig a mai evangélium szavai: „éhes voltam és ti ennem adtatok; szomjas voltam, és ti innom adtatok; idegen voltam, s ti befogadtatok; ruhátlan voltam, és ti betakartatok; beteg voltam, és ti fölkerestetek; börtönben voltam, és ti meglátogattatok!” (vö. Mt 25,31-46). Ezek az irgalmasság cselekedetei.

„A végrehajtói hatalom is Jézus kezében van. Amikor szeretetből az életét áldozta értünk, a mi kezünkbe is átadta a hatalmat, hogy hajtsuk végre az ő parancsát, valósítsuk meg a szeretet birodalmát az életünkben — emelte ki a főpásztor, majd Jézusról, mint bírói hatalommal rendelkezőről beszélt, amely az utolsó ítéleten fog megvalósulni. Olyan hatalma van, aki örök életet tud adni.

„Jézus Krisztushoz kell tartoznunk életünk minden napján akkor is, ha látszólag vesztésre áll evilági ügyünk. Egy dolog biztos, Ő győz és győznek vele együtt mindazok, akik hisznek benne. Az ország határa tehát a mi szívünkben van, ez azon döntésünkön múlik, hogy befogadjuk e a szívünkbe.

Keresztes Szent János mondta, életesténken a szeretetünket kérik majd számon. Eszerint kérjük az Urat, segítsen életre váltani az evangéliumot, tegyünk jót mindenkivel, hogy majd az úr jobbján állhassunk.” — fejezte be gondolatait palánki Ferenc megyéspüspök.

Kovács Ágnes

Sajtóiroda – Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye