február 2021

Ezen napon és a hozzá közel eső vasárnap, ebben az évben február 7-én a szentmisék végén (a debreceni Szent Anna-székesegyházban is) balázs-áldásban is részesülhetnek a hívek.

Szent Balázs püspök vértanú emlékezete különösen a névadásban és a népszokásokban él elevenen.

Balázs a korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akiknek emlékezete a kultuszban, a névadásban és a népszokásokban figyelemre méltó elevenséggel maradt meg, életükre vonatkozóan azonban alig rendelkezünk olyan adatokkal, amelyek történetinek tekinthetők.

Szenvedéstörténete szerint Szent Balázs örmény születésű volt, és olyan példamutató keresztény életet élt, hogy Szebaszte hívő népe püspökké választotta. Balázs erre a Szentlélek indítását követve visszavonult egy hegyi barlangba, innen vezette imádkozva, tanácsokat osztva és gyógyítva a rábízott közösséget. Vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki.

Azonban nemcsak a keresztények ismerték a barlanghoz vezető utat, hanem Agricola helytartó poroszlói is. A helytartó 316 táján még folytatta Szebasztéban azt a keresztényüldözést, amelyet korábban még Licinius császár rendelt el. A püspök ellenállás nélkül engedte, hogy elfogják, és Agricola bírói széke elé hurcolják. Nem tudták hittagadásra kényszeríteni, a szokásos megkorbácsolás után siralomházba került. Mint előbb barlangjában, a börtönben is sok segítséget kérő ember kereste föl. Rabságában is csodákat tett. Vízbe fojtás általi halálra ítélték, de végül lefejezték.

Kezdetben hallgattak Szent Balázsról a források. Ebből következtethetünk arra, hogy tisztelete nyilvánvalóan nem közvetlenül a halála után kezdődött. Keleten azonban legkésőbb a 6. századtól, nyugaton a 9. századtól már mint a torokbajok ellen védő szentet tisztelték.

Tisztelete a 12. századtól lett általános, mégpedig egy gégedaganat elleni imádsággal kapcsolatban. Később vérzések, hólyagbetegségek, továbbá kelések, kólika, pestis és fogfájás esetén fordultak hozzá. A késő középkorban a tizennégy segítő szent közé sorolták. Az orvosok, posztókereskedők, gyertyaöntők, fúvós zenészek, énekesek védőszentje, kedvező időjárásért is segítségül hívták.

A balázs-áldás mindmáig élő liturgikus szokása a 16. században keletkezett, és a 17. században nyomtatták ki a Rituale Romanum (Római Szertartáskönyv) függelékében. Babits Mihály megrázó verse, a Balázsolás, melyben a gégerákban szenvedő költő gyermeki bizalommal fordul a szent püspökhöz, ezt a szokást idézi fel.

Balázst a középkorban rendszerint püspöki öltözetben vagy palástban ábrázolták; keresztbe illesztett gyertyákkal; sertésfejjel és gerebennel (emlékezésül arra a vaskampóra, mellyel a legenda szerint kínzatása alkalmával a testét tépték).

Ünnepét Rómában a 12. század óta ülik február 3-án.

A legenda szerint egy napon rémült anya sietett Szent Balázshoz, mert fia egy torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút (egy másik változat szerint eltávolította a szálkát), és így megmentette a haláltól.
Egy másik legenda szerint a helytartó először vízbe fojtás általi halálra ítélte a püspököt. Abba a tóba kellett volna vetni őt, amelybe korábban keresztény asszonyokat fojtottak, mert beleszórták a helytartó házi isteneinek szobrait a tóba. A bölcs csodatévő akkor a következőt tette: a partra érve rövid áldást adott a számára halált jelentő tóra, aztán a vízen járva a tó közepéig sétált. Ott megfordult, és barátságosan fölszólította bíráit, hogy saját isteneikbe vetett hitük bizonyságául kövessék őt a vízen járva. Hatvanöt férfi elfogadta a kihívást, és mind a vízbe fulladt.

Hallgasd meg népedet, Istenünk, amikor Szent Balázs püspök és vértanú pártfogásával könyörgünk hozzád. Add, hogy földi életünkben a te békédnek örvendjünk, és segítségeddel eljussunk az örök életre. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen

 

Örömhír Sajtóiroda – Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: archív/Örömhír Sajtóiroda

„Jézus mindig megköszönte. Soha nem törte úgy meg a kenyeret, hogy égre ne nézett volna, és hálát ne adott volna érte.” (Gyökössy Endre)

 

A Szent József-év alkalmából Hála-ládát helyeztek el az egyeki Szent József-templomban azzal a céllal, hogy mindenkit ösztönözzenek a hálaadásra.

A hívek a hála-ládába elhelyezhetik családjaikért, a mindennapok történéseiért, apró eseményeiért megfogalmazott köszönő soraikat. Ezt bárki, bármikor, napközben is megteheti, és még arra is van lehetősége, hogy a templom csöndjébe elmerülve a szívből szóló hálaüzeneteket papírra vesse.

Miért is tartjuk fontosnak a hála kifejezését? Gyökössy Endre gondolataival szeretnénk erre válaszolni:

 „Sokáig kerestem, hogy tulajdonképpen mi a különbség a homo sapiens, az eszes ember és a homo christianus, a keresztény ember között. Előadás-sorozatot is tartottam erről, amelynek a végén valaki megkért arra, hogy ne huszonhét igehirdetésben, hanem egy mondatban mondjam meg, mi a különbség? Mostanra már egyetlen szóval tudom érzékeltetni a különbséget; ez a szó: a HÁLA.

A homo sapiens úgy gondolja: dolgozom érte, jár nekem, sőt, nagyobb jár, minden jár nekem. Kevés munka mellett is sok minden jár. A homo christianus ott kezdődik, hogy maga se tudja, hogyan, de egyszer csak elkezd melegedni a szíve és megköszöni, hogy süt a nap, hogy nem esik az eső, megköszöni a kenyeret. Jézus mindig megköszönte. Soha nem törte úgy meg, hogy égre ne nézett volna, és hálát ne adott volna. Az Isten Fia megköszönte. Egy régen elporladt kis eres, öreges nagyanyai kézre emlékezem, ahogy a nagy falusi kenyeret magához fogta, és mielőtt megszegte volna (katolikus volt), kis keresztet rajzolt rá a kés hegyével. A hála.

Itt eldől, hogy csak homo sapiensek vagyunk-e, vagy van valami közünk a homo christianushoz. Van-e hála a szívünkben, hogy voltak munkás magyar kezek, akik szántottak, vetettek, arattak? Van-e hála a szívünkben, hogy van még, akivel együtt törjük meg, együtt esszük meg: van férjünk, feleségünk, gyermekünk? Olyan természetes ez? Nem. Hálás vagy-e az Úrnak, hogy van, akivel együtt eszed a kenyeret? Hogy van hol megenni a kenyeret, fedél van a fejed fölött?

//…// A szeretet alapköve a köszönet, a hála. Tanuljuk meg úgy látni a világot, hogy mindenben észrevegyük Gazdánk ajándékát! Nem Istennek van a hálánkra szüksége – nekünk van szükségünk a gyógyító, őrző, minket féltő Istenre! A mi érdekünkben tanítgat minket, hogy gondoljunk bele az Ő szeretetébe, és egyszer csak hátha önként felbuzog bennünk valami, amit – jobb szó híján – így mondunk: hála.”

 

Pappné Fekete Mónika

PlebaniaTeam – Egyek

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

The time of the Holy Masses: 3.30PM every Sunday

Place: St László Dominican Parish, Debrecen, Füredi út 6.

Everyone is welcome!

 

This service is most unique in the Catholic church in Hungary, as in the academic terms (ten months in each year) it offers continuous English pastoral service for foreign students. Other similar services existing in Hungary are seasonal and limited to a few locations frequented by tourists in the summer. 

The English Chaplaincy in Debrecen, however, is a much more different service alive for almost two decades now.

7M7A0199 1

 

The total number  of foreign students who study in Debrecen varied between 3.000 and nearly 6.000 in the last ten academic years (almost 3 per cent of the city's population). It has been continuously growing by approximately 300 to 600 every year. There are around 80 to 130 young people among them who regularly come to English masses,

Our English speaking student group already has two stable communities for several years. One of those is the choir, with ten-twelve core members, who not only provide liturgical service (music and singing) but also exist as a prayer group. The younger one is the Bible Fellowship, with eight to ten core members, who come together twice in a month, they discuss a selected passage of the Holy Scripture in prayer, and provide intercessory prayer services. They also act as Lectors in our masses.

Traditionally, in the last five or six years before the Covid-19 pandemic, we had regular retreats in every Lent and some in Advent, too. In the Lenten season we also have English Stations of the Cross every Lenten Fridays. The last of these Stations, on the Friday before the week of Easter, is usually bilingual when the foriegn students and the local parishioners pray together.

7M7A5979 1

There are other more casual group activities that also bound these youth to our parish, such as agapes usually a 'Get together of Nations' - sort of a welcome party in mid-Autumn, a Christmas Party, and and Easter / end-of-academic year meet-up, as well as movie screenings. 

As a truly international community, the majority of us is from Africa (Nigeria, Camerun and a few from other African countries). They are followed closely by Asians: mostl from Korea, India, the Philippines and Viet Nam. The rest are representatives of Middle East (Syrian, Iranian and Lebanese Chrisitans, some of them of the Eastern Rites) and South America (Brazil). Students from Europe are more like the exception. We have only seen a handful of them in our history, but we also have a few Hungarians coming to the English Masses.

 

Öröm-hír Press Office, Diocese of Debrecen-Nyíregyháza

„Az idősekkel és betegekkel való bánásmódunk legkegyetlenebb hibája az, ha nem vesszük észre, hogy mást is fontosnak tartanak a puszta életben maradáson és biztonságon kívül; hogy az életünk alakításának lehetősége nélkülözhetetlen feltétele az értelmes életnek.” Atul Gawande ( sebész, író )

Az idős, beteg hozzátartozójukat otthonukban ápoló, gondozó hozzátartozók számára induló Támogató csoport a debreceni Szent László Plébánián (Füredi u. 6.) február 23-tól kezdődően minden hónap 4. keddjén 16.30-tól várja az érdeklődőket.

Az öregedés kapcsán folyamatról beszélünk, melynek vannak általános jellemzői, de mindenki a maga sajátos, egyedi módján öregszik meg és egyedül fejezi be földi pályafutását. Az öregedés, a halál az élet természetes részét kellene képezzék, de számos példát látunk arra, hogy ezt nem egyszerű elfogadni.

Fontos megállapítanunk azt a tényt, hogy az öregedés nem egyirányú, csupán negatívumokkal meghatározható folyamat, nem elváltozás, hanem különböző irányokba mutató változás, egyedi módon zajló történés. A testi – lelki – kapcsolati - hitbéli változások együttesen, egymásra hatva zajlanak az öregedő ember életében, kihatással vannak egymásra. Igen fontos a szemléletmód, ahogyan az öregedéshez közelítünk: félünk, szeretnénk elkerülni, minél később elérni ezt az időszakot, vagy próbálunk értelmet találni, a lehetőségeinkhez mérten kiteljesedni életünk ezen szakaszában.

Egy Bali szigetéről származó legenda elgondolkodtathat bennünket, hogyan is vélekedik társadalmunk, hogyan gondolkodunk mi magunk az öregeknek mondott (bélyegzett) embertársainkról. Vajon feláldozzuk az öregeket, elűzzük őket az élők közösségéből? Mi is elveszítettük a hagyományokat, melyek segíthetnének életünk megértésében? Meg tudjuk-e különböztetni a dolgok színét a visszájától?

„Azt mesélik, hogy valaha egy távoli hegyi falu lakói feláldozták és megették az öregeiket. Eljött az a nap, amikor már egyetlen öregember sem maradt, kihaltak a hagyományok. Nagy házat akartak építeni a gyűlések számára, de amikor eljöttek megnézni az erre a célra kivágott fatörzseket, senki nem tudta az aljukat megkülönböztetni a tetejüktől. Ám ha a gerendákat fordítva teszik fel, abból mindenféle baj származhat. Az egyik fiatalember azzal állt elő, ha megígérik, hogy soha többé nem eszik meg az öregeket, ő tud egy megoldást. Rá is bólintottak. Ekkor elhozta a nagyapját, akit addig rejtegetett, és az öregember megtanította a közösséget, hogy miként tudják megkülönböztetni a fatörzsek alját a tetejétől.” ( in: Henri J.M. Nouwen – Walter J. Gaffney : Időskor – Az élet beteljesedése )    

Annak ellenére, hogy sok esetben a családtagok jelentős részt vállalnak az idős, beteg hozzátartozóik mellett a gondozási feladatokból, az ellátórendszerek szinte kizárólag a gondozottak ellátására fókuszálnak, a családtagok támogatására nincsenek szolgáltatások. Ha az interneten keresünk segítséget, csak az idősek, betegek ellátására szakosodott szolgáltatókra akadunk rá. Ugyanakkor, ahhoz, hogy segíteni tudják az idős hozzátartozót, a családtagoknak is támogatásra van szükségük, a támogatás biztosítása mellett szükséges lenne a családi gondozók partnerként való elismerése is az ellátórendszerek részéről.

Az elmúlt évtizedekben számos kutatás bizonyította, hogy az időseknek segítséget nyújtó családtagok számára a gondozás felvállalása jelentős megterhelést okoz, amely súlyos következményekkel járhat, akár teljes kimerüléshez is vezethet. A demográfiai folyamatok következtében a gondozás felvállalásakor a gondozók életkora is várhatóan magasabb lesz, így újabb problémákat vethet fel, ha az idősebb gondozottal párhuzamosan ők maguk is gondozottakká válnak majd.

A kutatások a mentális és fizikai egészségre gyakorolt hatásokon túl hangsúlyozzák a megterheltségnek a családi kapcsolatok minőségével, és a munkavégzéssel való összefüggéseit, valamint a gondozás nyomán fellépő anyagi nehézségeket is.

A támogató csoportnak nem célja és feladata, hogy megoldja ezeket a problémákat, de segíthet abban, hogy a találkozások, beszélgetések és megosztások során a résztvevők töltődjenek, újratervezzenek, megerősítést kapjanak, hogy nincsenek egyedül, lássák, hogy nehéz helyzetekből is fel lehet állni. A csoport lényegi eleme az a társas támogatás, amely által kölcsönös érzelmi támaszra, együttérzésre, hasznos információkra, az összetartozás érzésének megtapasztalására és akár konkrét, kézzelfogható segítségnyújtásra is számíthatnak egymástól a csoporttagok.

„…Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba, és nem lesznek magányosak.” ( Gyökössy Endre: Boldogmondások margójára )

 

Berényiné dr. Felszeghy Márta

szolgálatvezető, koordinátor

 

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Kórházlelkészi Szolgálat

Öröm-hír Sajtóiroda

Megszentelt élet napja - 2017, archív felvétel

 

Ezen a napon a Debreceni Szent Anna-székesegyházban 7, 8, 16 és 18 órakor vehetnek részt a hívek szentmisén, amelyek elején megáldják a hívek magukkal hozott gyertyáit.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök délután 4 órakor mutat be ünnepi szentmisét az egyházmegye területén szolgáló szerzetesek részvételével a debreceni Szent Anna-székesegyházban, amely ellőtt megáldja a gyertyákat a templom bejáratánál. A szertartást követően az egyházmegyében szolgáló szerzetesek égő gyertyával vonulnak az oltárhoz, majd kezdetét veszi a szentmise.

Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává. Azóta ezen a napon az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, akik a világon megszentelt életet élnek.

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye területén összesen hét szerzetesrendnek, közösségnek a tagjai szolgálnak:

 

Szent Kamill Leányai – Ajak,

Kamilliánus Rend –Nyíregyháza,

Segítő Nővérek - Nyíregyháza

Szent Orsolya Rend nővérei – Kisvárda,

Vianney Testvérek a Tisztuló Lelkekért krisztushívők egyházmegyei jogú hivatalos társulása – Pócspetri,

Boldogasszony Iskolanővérek – Debrecen,

Szent Domonkos Rend – Debrecen.

 

***

­gyertyaszentelo 810x608

 

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén arra emlékezünk, hogy Szűz Mária, negyven nappal Jézus születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.

A szokásnak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust.

A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.

Az Úr Jézus bemutatását (praesentatio Domini) Jeruzsálemben már a 4. században megünnepelték, ekkor még február 14-én, mivel karácsonyt január 6-án ülték. Attól kezdve, hogy Jézus születésének ünnepnapja december 25-ére került, Jézus bemutatását február 2-án kezdték ünnepelni.

Róma a 7. században fogadta el e liturgikus napot, a Simeon és a kisded Jézus találkozására utaló hypapante (találkozás) néven – ekkor találkozott először Jézus az emberiséggel, az emberekkel, akikért megtestesült. Az agg Simeon feléje fordult, nagy örömmel ismerte fel benne az üdvösség hozóját: karjába vette a gyermeket, és áldotta Istent, hogy megérhette ezt a boldog napot.

„Most bocsátod el, Uram, szolgádat,
a te igéd szerint békességben,
mert látták szemeim üdvösségedet,
melyet minden nép színe előtt készítettél,
világosságul a nemzetek megvilágosítására
és dicsőségére népednek, Izraelnek.”

(Simeon hálaéneke, a Nunc dimittis (Lk 2,29–32) a napi zsolozsma állandó része, a kompletórium kantikuma.)

unnamed

A 10. századtól a nyugati egyház liturgikus könyvei egyre inkább Mária tisztulását emelték ki, és erről nevezték el az ünnepet: purificatio. Majd a keleti egyház hagyományával teljes összhangban 1960 óta ismét az Úr ünnepeként, Urunk bemutatásaként tartjuk számon.

Az 1092-es szabolcsi zsinat a kötelező ünnepek közé sorolta. A 20. század elejétől tanácsolt ünnep.

Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává. Azóta ezen a napon az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, akik a világon megszentelt életet élnek.

Az ünnep célja: hálát adni Istennek a megszentelt élet ajándékaiért, előmozdítani a hívek körében ennek az életformának az ismeretét és szeretetét, valamint lehetőséget adni a megszentelt életet élőknek, hogy tudatosuljon bennük életük szépsége és azok a csodák, amelyeket az Úr bennük és általuk művel az egyház és a világ javára.
Imádkozzunk a szerzetesekért és a megszentelt életet élőkért, valamint a hivatásokért!

A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított; amikor a fiatal anya először ment templomba, szintén gyertyát vitt a kezében; gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, hogy az ördög ne tudjon rajta győzedelmeskedni, körül is járták az ágyát, megkerekítették a testét vele, hogy mintegy elzárják a leselkedő gonosz elől. Bő, Osli asszonyai szerint a gyertya fénye mutatja a haldoklónak a mennyei utat, füstje pedig elűzi, távol tartja a lélektől a gonoszt.

A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték, és főképpen vihar idején gyújtották meg és imádkoztak mellette.
A szegedi táj népe úgy tartotta, ha szenteléskor nem alszik el a gyertya, akkor jó méztermés lesz. Ez utalás a gyertya viaszára. Kiszombori asszonyok a szentelésről hazaérve a gyertyából egy csipetnyit a kilincsre tettek, hogy mindig békesség legyen a háznál, és megveregették vele a gyümölcsfákat, hogy szépen teremjenek.

A magyar népi kalendáriumban Gyertyaszentelő Boldogasszony napja idő- és termésjóslásai szerint a hátralévő tél negyvenes rámutatónapja. A naphoz fűződő időjóslás egy középkori deák szentenciát őriz, eszerint: ha Gyertyaszentelőkor süt a nap, hidegebb lesz, mint előtte volt. (Vagyis: ha a medve meglátja árnyékát, visszabújik barlangjába, mert hideg napok jönnek még.)

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

„A házasság Isten csodálatos ajándéka és gondoskodása az ember számára, amelyben a felek megtapasztalhatják a feltétel nélküli szeretetet, a hűség és az őszinte megbocsátás értékét egy Istentől nekik rendelt, de nem tökéletes társon keresztül” – olvashatjuk dr. Krakomperger Zoltán általános püspöki helynök, debreceni plébános a Házasság hetére (február 7-14) meghívó gondolatait.

A debreceni Szent Anna-társszékesegyházban gazdag programsorozatot kínálnak a szervezők az ünnepelt házaspároknak is és azoknak, akik még házasságkötés előtt állnak.

jpg

Boldog házaspárok tanúságtételeit hallhatjuk a vasárnapi szentmisék végén, az érdeklődők Biblia óra keretében pedig ismerkednek a Szentírásban szereplő házaspárok életével. „Hát én immár kit válasszak,…? címmel házasságra készülő, tartós kapcsolat kialakításra törekvő fiataloknak szóló szempontok, tanácsok is elhangzanak a hét során.

Ezen programsorozatban a szervezők gondolnak a beteg házaspárokra is, valamint azokra, akik már egyedül maradtak . Értük közösen fognak imádkozni . A Házasság hete záró napján pedig a vasárnapi szentmisék végén áldásban részesítik a házaspárokat.

FB IMG 1612163049915

Nagy Csaba atya szervezésében a nyíregyházi Szent Imre Egyházközség is bekapcsolódik a Házasság hete programsorozatba, amelyre várják a házaspárokat, jegyeseket, házasságra készülő szerelmeseket.

Terveik szerint Nagy Csaba atya házasság és családteológus filmvetítéssel egybekötött előadásra invitálja a házaspárokat. A hét folyamán Bánhidi Krisztián ad koncertet, de a résztvevők elmélyültebb jelenlétre is számíthatnak, amikor zenés, gyertyás szentségimádás során hálát adhatnak házasságukért és kérhetik a Jóisten áldását családjaik életére.

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Ki volt az az ausztrál házaspár, aki az 50-es években felfedezte és kidolgozta a valaha ismert legegyszerűbb, leghatékonyabb és legtermészetesebb módszert, amely világszerte nők és házaspárok millióinak segített és segít a családtervezésben, és amelyet a szakemberek a XX. századi orvostudomány egyik legnagyobb felfedezéseként tartanak számon? Kik voltak ők és hogyan váltak híressé?

A Házasság Hetéhez közeledve szeretnénk felhívni a figyelmet Evelyn (1918-2013) és John (1918-2007) Billingsre, akik családi életükkel és szakmai eredményeikkel sokak számára váltak példaképpé. Rájuk gondolva egyszerűen ez jut eszünkbe: a módszerük működik, a házasságuk igaz, az életük sikertörténet. De valahol ott van bennünk a kíváncsiság, hogy mi a titkuk, milyen emberek voltak és hogyan élték hétköznapjaikat? Hogy lehet valaki egyszerre jó feleség, édesanya és gyermekorvos, illetve példás férj, édesapa és neurológus?

john és evelyn

A Melbourne-ben élő katolikus családok igényeire adott válaszként fejlesztették ki az Ovulációs Módszert a születés természetes szabályozására, és Kínában – amely egygyermekes politikájáról és az abortusz szorgalmazásáról hírhedt – érték el legnagyobb sikerüket. A módszer 1972-es tudományos elismerése (melyet követően az Egészségügyi Világszervezet javaslatára a hivatalos neve a Billings Ovulációs Módszer lett) és terjedése miatt egyre többet kellett utazniuk, és ők missziós buzgalommal osztották meg tudásukat a világgal India nyüzsgő nyomornegyedeiben, a hidegháborús vasfüggöny mögött, Afrika porában és hőségében, Brazília farsangi légkörében. Három pápa személyes barátjaként rendkívüli tudást hagyományoztak az emberiségre, amely segíti a nők reproduktív egészségének védelmét. Eközben mindketten orvosi praxist vezettek, 9 gyermeket neveltek és könyveket írtak a módszerről, amelyek közül az egyik több mint egy millió példányban kelt el, és 22 nyelvre fordították le – mindezt a „szexuális felszabadulás” és a fogamzásgátló tabletta bevezetése okozta példátlan társadalmi felfordulás közepette.

john és evelyn eskuvo

Vajon mit mondana Evelyn, ha feltennénk neki azt a tipikus kérdést, amit híres embereknek szoktak, hogy hogyan tudta összeegyeztetni munkáját és szakmai karrierjét a családi élettel? Mit válaszolna John arra, hogy miként tudott gondoskodni 11 fős családjáról és időt szánni feleségére és gyermekeire klinikai orvosi és tudományos kutatómunkája mellett?

A válasz minden kérdésre épp abban a titokban keresendő, amit évről évre ünnepelni szoktunk február második hetében. „Sikerességünk”, vagyis életünk Isten tervei szerinti alakulása és kiteljesedése azon múlik, hogy megtaláljuk élethivatásunkat, és válaszolni tudunk a meghívásra. Házasságunk és családi életünk sikere a tudatos és szeretetteljes IGEN kimondásával kezdődik: igent mondunk az örömökre, sikerekre, és igent mondunk a nehézségekre, szenvedésre is. John és Lyn ezt megtették 1943. február 6-án, amikor szentségi házasságot kötöttek a melbourne-i Szent Patrik-székesegyházban.

Az elköteleződésre azonban mindketten tudatosan készültek. Evelyn az egyetemi évei kezdetétől úgy gondolta, hogy megtalálta „életre szóló hivatását”: anya és orvos akart lenni. Ez a döntés akkoriban különlegesnek számított - az 1937-es évfolyam orvostanhallgatói között 100 férfi és csupán 20 nő volt. A maga szilárd, csendes magabiztosságával nem látta szükségesnek a feminizmus, mint eszközt a saját és a nők céljainak eléréséhez. Ha bármely célkitűzés elérésében a neme miatt léptek fel akadályok, egyszerűen figyelmen kívül hagyta, és haladt tovább az útján. Vonzotta a gyermekgyógyászat, a gyermekekről való gondoskodás, és azt is tudta, hogy minél több saját gyermeket szeretne. John természeténél fogva kedves, békés és rendkívül tehetséges fiatalember volt, ugyanakkor aktív sportoló, tudós és katona, majd Ausztrália egyik vezető neurológusa. Bátor ember volt, életének nagy részét erkölcsi elvek és az igazságossághoz kapcsolódó erények védelmezésének szentelte. Mindketten nagy családot akartak, kilenc gyermekkel, ezért évekkel később a nyolc saját gyermekük mellé örökbe fogadtak még egy babát.

1

Egy átlagos nagycsalád hétköznapjait élték, nagymamák segítségével. Evelyn minden nap elkészítette a reggelit, majd becsomagolta a 20-25 zsemléből készített uzsonnát, és miután a gyerekek elindultak az iskolába, ő is bement a rendelőbe. Szombatonként John ment ki a piacra hajnalban, és megvette a család számára egy hétre szükséges zöldség- és gyümölcsadagot, mielőtt bement a kórházba. Hétvégén igyekezett elmenni fiai mérkőzéseire, és később, hogy megőrizze fizikai erőnlétét, néhány idényre elvállalta a bírói tisztet az ausztrál futballjátékot játszó csapatnál. Hosszú munkanapjai ellenére hazaért vacsoraidőre, és részt vett gyermekei életében. Nagyon büszke volt rájuk: „Kilenc gyermekünk van – Eve, Jimmy, Peter, David, Helen, Ruth, Joan, John és Catherine”. Lassan, látható élvezettel sorolta a neveket és egyáltalán nem érdekelte, hogy ettől nem mindenki van annyira elragadtatva, mint ő.

Természetesen voltak nehéz időszakaik is. A házasságuk elején Johnnak a haderőnél végzett munkája miatt (mely során trópusi betegségeket gyógyított, és ún. „háborús neurózisban” szenvedő foglyokat kezelt) egy ideig távol kellett élnie családjától, így az első gyermeküket csak 11 hónapos korában láthatta. Több százezer elkötelezett családapához hasonlóan a távollét nagy áldozatokat jelentett számára. Életük legfájdalmasabb eseményét 1994-ben élték át: egyik lányuk, egy ötgyermekes édesanya, 43 éves korában meghalt, miközben ők Rómában tartózkodtak.

Gyermekeik arra emlékeznek, hogy a szüleik mindig „rettentő elfoglaltak” voltak, és ez a családban töltött időt rendkívül értékessé tette. Egyik fiúk így nyilatkozott: „nagyon jó és gondoskodó, szeretetteljes szülők voltak, mindig érdeklődéssel követték az iskolai eseményeket, és rengeteg elfoglaltságuk ellenére mindig számíthattunk rájuk.”

Titkuk abban rejlik, hogy házasságuk és családi életük alapjai sziklaszilárdak voltak: a szülők minden tekintetben igazi lelki társak voltak. Több mint ötven év házasság után a családjukra, barátaikra és közvetlen munkatársaikra még mindig megrendítő hatással volt kapcsolatuk intenzitása és az egymás iránti szeretetük. Előadásaikon és a különböző műsorokban való szereplésük alatt mindenki láthatta, ahogyan a szemük ragyog, miközben egymásra figyelnek és egymást hallgatják.

Híresek voltak és szerények. Lelki vezetőjük így emlékszik rájuk: „Az alázat, amely Avilai Szent Teréz szerint az igazság, elengedhetetlen olyan embereknél, akiket Isten arra hívott, hogy olyan hatalmas mennyiségű gyümölcsöt teremjenek, mint ők. Bennük megvolt ez az alázat, és mindig elismerték, hogy amit végeznek, az tulajdonképpen Isten munkája – ők csupán Isten békességének követei.”

Lukács Krisztina

Igazgató - Magyarországi Billings Központ, Nyíregyháza

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

Ferenc pápa meghirdette a Szent József-évet abból az alkalomból, hogy 150 évvel ezelőtt IX. Pius pápa az Egyház védelmezőjévé nyilvánította Őt.

Ő az, akinek szavát nem halljuk az evangéliumokban, de annál beszédesebbek a tettei. Biztos őre a rábízottaknak! Mi is bátran fordulhatunk hozzá, kérhetjük oltalmát. Ma sem fog sokat beszélni hozzánk, de annál jobban tapasztalhatjuk majd a segítségét. Irántunk való szeretete nem szavaiban, hanem tetteiben nyilvánul meg.

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén indítottuk el a debreceni Jézus Szíve Egyházközségünkben a családos imaláncot, amelyben kérjük Szent József pártfogását családjainkért, Egyházunkért. Vasárnaponként a szentmise keretében adjuk át a Szent József-szobrot az imafüzet kíséretében, amit otthon a családtagok esténként közösen imádkoznak egy héten át, majd továbbadják a következő családnak. Reméljük azt, hogy ez mind a személyekben, mind a családokban, mind az egyházközségben elmélyíti és megerősíti a hitéletet!

Kérjük hozzá Szent József segítségét!

 

Szegedi Kálmán plébános

Debrecen, Jézus Szíve Plébánia

img1.php

Az alábbiakban szeretettel ajánljuk mindenkinek a figyelmébe azt az imafüzért, amelyet Szegedi Kálmán atya állított össze. Az imádságok szabadon felhasználhatók, és bővíthetők tetszés szerint.

 

IMA-ÁJTATOSSÁG

Szent József évre

 

A családok esténkét imádkozhatják fölajánlva önmagukért, minden családért, az Egyházért. Napjainkban a családok veszélyeztetve vannak. Szükségük van a Szent Család személyeinek a pártfogására. A Szent József-év alkalmából hittel kérjük az Ő segítségét!

Forma: Szent József vagy Szent Család kép (esetleg szobor), két gyertya közé elhelyezve.

Szent József litánia:

Uram, irgalmazz nekünk!

Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, kegyelmezz nekünk!

Krisztus, kegyelmezz nekünk!

Uram, irgalmazz nekünk!

Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, hallgass minket!

Krisztus, hallgass minket!

Krisztus, hallgass meg minket!

Krisztus, hallgass meg minket!

Mennyei Atyaisten!                            -                   Irgalmazz nekünk!

Megváltó Fiúisten,

Szentlélek Úristen,

Szentháromság egy Isten,

Szentséges Szűz Mária!                         -                Könyörögj érettünk!

Szent József!

Dávid nemes sarja,

Pátriárkák fénye,

Isten Anyjának jegyese,

A Szent Szűz tisztaságos őre,

Isten Fiának nevelőatyja,

Krisztus gondviselő oltalmazója,

A Szent Család feje,

Igazságos József,

Tisztaságos József,

Nagy okosságú József,

Erős lelkű József,

Engedelmes József,

Hűséges József,

Béketűrés példaképe,

Szegénység kedvelője,

Munkások példaképe,

A házasélet dísze,

Szüzek őre,

Családok támasza,

Ínségesek vigasztalója,

Betegek reménye,

Haldoklók pártfogója,

Gonosz szellemek réme,

Az Anyaszentegyház védőszentje,

Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit,

Kegyelmezz nekünk!

Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit,

Hallgass meg minket!

Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit,

Irgalmazz nekünk!

 

Háza urává tette őt,

És egész országának vezérévé

 

Könyörögjünk! Úristen, aki Szent Józsefet mérhetetlen gondviseléseddel Szent Anyád jegyesének kiválasztottad, add, hogy közbenjárónk legyen a mennyben, akit e földön pártfogónknak tisztelünk! Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Ámen.

Ima Szent Józsefhez:

Emlékezzél meg, ó, Mária tisztaságos jegyese, kegyelmes pártfogónk, Szent József, sohasem lehetett hallani, hogy valaki a pártfogásodat kérte, oltalmadért hozzád folyamodott, és vigasztalás nélkül maradt volna. Bizalommal járulok színed elé, hogy magamat bemutassam és lelkem lelkéből ajánljam. Ne vesd meg könyörgésemet, Üdvözítőm nevelőatyja, hanem fogadd kegyesen és hallgasd meg! Ámen.

Családunkért:

Úr Jézus Krisztus, aki a családi életet szóval ki nem fejezhető erényeiddel megszentelted, amikor Szűz Máriának és Szent Józsefnek alárendeltje lettél, tedd meg, hogy mindkettőjük segítségével Szent Családod példája legyen a mi tanítónk, és egykor mi is az ő örök közösségükbe juthassunk. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Ámen.

A keresztény családokért:

Szent József, légy házunk ura, kis családunk pártfogója!

Egyetértés, hű szeretet egyesítse szíveinket!

Az ég felé mutass utat, bátorítsd az ellankadtat!

Küzdelmünkben légy segélyünk, erényekben példaképünk!

Átadjuk a ház kulcsait, oltalmazd és védd lakóit!

Zárd ki mindazt, ami káros, ami üdvünkre hátrányos!

Engedd be az istenáldást, minden jóban gyarapodást!

Ajánlj minket Jézusodnak, szeplőtelen Szűzanyádnak,

hogy családunk kicsiny háza Názáretnek legyen mása!

Ámen.

 

(Összeállította Szegedi Kálmán plébános, Szent József imafüzet alapján, Szent Maximilian Lap- és Könyvkiadó)

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Egy nagyszerű összefogás eredményeként az elmúlt hónapban felújították a baktalórántházi egyházközséghez tartozó Flóratanyán a Boldog Gizella tiszteletére szentelt római katolikus kápolna belső terét.

A Baktalórántháza külterületén található településrész kápolnáját 1990-ben kezdték el építeni. Akkor még közigazgatásilag Kántorjánosihoz tartozott. A kápolnaépítést Szabó Sándor, kántorjánosi plébánosa kezdeményezte, a terveket Csaba László, Ybl-díjas építész készítette. 1991. május 7-én Seregély István egri érsek szentelte fel Boldog Gizella tiszteletére. Hazánkban Boldog Gizellaként tisztelik államalapító Szent István királyunk feleségét, Bajorországban szentként tartják számon.

Szent István király és felesége, Boldog Gizella készíttették azt a miseruhát a székesfehérvári Szűz Mária-templomnak, melyből a későbbi időkben, a 12–13. század fordulóján a királyi koronázási palást készült.

A kápolna festése szükségessé vált. A munkálatok anyagi költségeit Palánki Ferenc megyéspüspök, valamint Hanusi Sándor vállalkozó-kivitelező, Nagy Lajos, Baktalórántháza polgármestere és az egyházközség hívei is támogatták. Külön köszönjük a Flóratanyán élő hívek adományait, minden egyes család hozzájárult a költségekhez, majd részt vettek a festés utáni takarítási munkálatokban is.

Egyházközségünk hívei és külön a Flóratanyán élők nevében is köszönetünket fejezzük ki az egyházmegye és az adományozók nagylelkű támogatásáért!

Az idén 30 éve épült kápolna turisztikai szempontból is említésre méltó, hiszen a Móricz Zsigmond Túraútvonal (http://mtsz.org/turamozgalmak/moricz_zsigmond_tura ) mentén helyezkedik el, így bízunk abban, hogy a kápolna is egy állomása lesz majd ezen emléktúrának.

Közösségünk csak bizakodni tud abban, hogy a vírushelyzet majd megengedi, hogy az idén jubileumi templombúcsút ünnepeljünk, amire az itt lakók szeretettel várják a Flóratanyáról elszármazottakat, és azokat is, akik fiatalként, vagy gyermekként kétkezi munkájukkal kivették részüket a templomépítésből.

 

Némethné Csubák Éva sajtóapostol

Baktalórántháza, egyházközségi testületi tag

 

Öröm-hír Sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye