„Nem lehet a hagyományos módszereket alkalmazni. A magyarázat, a tanulói tevékenység egészen más lett. Igyekszünk ehhez alkalmazkodni. Ez azért több felkészülést kíván, de a saját munkánk is megújul ezáltal. Ez egyszerre nehéz és izgalmas időszak tanárnak és diáknak egyaránt”– írja a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fenntartásában működő egyik köznevelési intézmény pedagógusa.

Egyik napról a másikra egy teljesen új, eddig csak tervezett, de a gyakorlatban még nem próbált digitális oktatási módszer azonnali bevezetésére, tantermen kívüli oktatásra kényszerültek a pedagógusok, diákok és a szülők is. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fenntartása alatt tíz köznevelési intézmény működik közel 6381 diákkal és mintegy 700 pedagógussal, technikai dolgozóval.

A rendkívüli helyzet kihirdetése óta két hét telt el, és nem tudjuk meddig fog tartani. A kezdeti nehézségekről, a módszer sikeréről, jövőbeni kilátásokról Molnár Katalint, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága (EKIF) főigazgatóját telefonon kérdeztük.

– Miután Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-járvány miatt március 14-én, pénteken bejelentette az iskolák bezárását, a pedagógusoknak mindössze egy hétvégéjük maradt, hogy átálljanak a sokuk számára ismeretlen online oktatásra. 2016-ban már elkészült Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája, amelyre a miniszterelnök megjegyezte: most élesben is kipróbálhatjuk. Ez természetesen egy kényszerhelyzet, az említett stratégiát bemutató dokumentumban (www.kormany.hu/download/0/cc/d0000/MDO.pdf) fontosnak tartották kiemelni, hogy „a digitális oktatás ne a hagyományos oktatás digitális eszközökkel támogatott változata legyen, hanem szemléletmódjában, módszertanaiban, követelményrendszerében is új, a digitális kor kihívásaira reflektáló nyitott oktatási környezet jöjjön létre.”

Most éppen ez történik. Mi volt az első lépés a vesztegzár kihirdetésekor?

– A március 13-i hétvége – a bejelentést követően – már a felkészülés és a ráhangolódás jegyében történt. Minden magasabb vezető ismertette az alkalmazotti közösség részére egyrészt a magyar kormány rendelkezéseit, másrészt az általunk kiküldött fenntartói utasítást: a szülők és diákok tájékoztatására, a munkavégzés, az intézményben való bent tartózkodás rendjére, a digitális távoktatás technikai megvalósításának előkészítésére vonatkozóan.
Ezután a tíz köznevelési intézmény vezetőjével egyeztetve (telefonok és e-mailek sokasága) kialakítottuk azt a napirendet, hogy mindenki az adott munkanapon napi jelentést készít, amelyet eljuttat hozzám; ezeket mind átolvasom, s válasszal visszajelzést küldök, amelyről minden esetben Béres Nándor, az egyházmegyénk gazdasági igazgatója is értesül.
A napi jelentések összegzése a heti jelentésekben a szakmai munkaközösség vezetők beszámolóival egészül ki, amelyben jól követhető a kezdeti átállási nehézség, a családok számára szükséges segítségnyújtás – laptopok kihelyezése, az írásbeli feladatok eljuttatása oda, ahol internet sincs–, de megjelennek a sikerélmények, az örömök és a digitális kapcsolattartás „finom hangolása” is.

– Az egy nap alatti sikeres átállás a pedagógusok rugalmasságának köszönhető, ez is azt igazolja, hogy eddigi munkájukra is a profizmus volt jellemző.

– Már az első hétvégére kialakultak a Facebook és Messenger csoportok, a Classroom kurzusokba bejelentkeztek a diákok; ha kellett, segítséget adtak a rendszergazdák, az informatikus kollégák, s elindult a tananyag, a lecke átadása a tanulók és szüleik számára.
Igen, határozottan ezt igazolja az a mára már elmondható tény, hogy a tíz köznevelési intézmény minden diákja megkapja a feladatokat, eljut hozzájuk a pedagógusok információja, s eljut az online szentmise – nagyböjti gondolatok is – több intézményünkben az iskolalelkészek odaadó munkáját dicsérve.

– Minden köznevelési intézményünkben zökkenőmentes volt az átállás? Mi okozott, okozza a legnagyobb nehézséget?

– Azokban az intézményeinkben, ahol magas a hátrányos helyzetű és körülményű diákok száma, és egyébként is gond a szülői támogatás, a szülői odafigyelés a gyermekre, ahol sok háztartásban nincs számítógép, okos telefon, internet elérhetőség, nehezebben indultunk el, de ezeket a nehézségeket is megoldották a kollégák; köszönet az erőfeszítéseikért.
Több intézményvezető jelezte, hogy a pedagógusok kreativitásának és lelkesedésének következtében szülői jelzések érkeztek, hogy egész nap tanulnak a gyermekkel, s alig érnek a végére a tananyagnak a nap végére. Így az egyik legfontosabb kérésünk az volt a pedagógusokhoz, hogy a tananyagot egyrészt változatos formában, élményszerűen, izgalmasan, a kicsik körében játékosan közvetítsék, másrészt fokozottan ügyeljenek a mennyiségre is.
Nehézséget jelent a számonkérés, az elkészített feladatok ellenőrzése, ezt szinte minden intézményünk megfogalmazza.

Nehézséget jelentett az is, hogy a kormányzati rendelkezés értelmében a gyermekek felügyeletét és étkeztetését is az egyházi fenntartóknak kell megoldaniuk, s több kisebb településünkön ez inkább szociális kérdés, mint oktatási. Nem elsősorban az ügyeletet veszik igénybe a családok, hanem inkább az étkezést. Mára már ez a feladatunk is rendben zajlik.

– A digitális oktatás átállására a kormány oktatási akciócsoportot állított. Hogyan segítik pl. az egyházmegyei fenntartású iskoláinkat, az EKIF munkáját?

– Az EMMI, a KAPI rendszeresen eljuttatja a legfontosabb információkat a fenntartóhoz, s ezek továbbításra kerülnek az intézményvezetők részére. Nagymértékben segíti a munkánkat, amely jelenleg nemcsak abból áll, hogy tanítunk, hanem felkészülünk az új Nemzeti Alaptanterv bevezetésére is 2020. szeptember 1-jétől. Folynak a szakmai előkészületi munkák az intézményi pedagógiai programok módosítására, az új óratervi hálók elfogadására, a kerettantervek (amelyek megjelentek) áttekintésére. Ehhez is segítséget kapunk rendszeresen az említett intézményektől.

Az Oktatási Hivatal oldalán közzétették azt a módszertani ajánlást – Módszertani ajánlás az oktatás megszervezésére a koronavírus-járványban bevezetett, tantermen kívüli, digitális munkarendre –-, mely online felületek használatát javasolja, és segíti többek között a kapcsolattartást tanár és diák között, a feladatok kiadását, a digitális oktatási tartalmak elérhetőségét, az óvodai, művészeti és további speciális nevelési-oktatási helyzetekre vonatkozó módszertani ajánlásokat, a tanulási folyamatok nyomon követését és az értékelését, az informatikai biztonsági ajánlást a tantermen kívüli, digitális munkarendben történő tanításhoz, tanuláshoz.

– A pedagógusok általában rendkívül kreatív képességekkel rendelkeznek. A helyzet hozott érdekes, izgalmas, briliáns ötleteket az oktatás még sikeresebbé, gördülékenyebbé tételéhez?

– Számtalan jobbnál jobb ötlet születik az intézményeinkben. Íme, néhány a kollégák beszámolóiból:
„Nem lehet a hagyományos módszereket alkalmazni. A magyarázat, a tanulói tevékenység egészen más lett. Igyekszünk ehhez alkalmazkodni. Ez azért több felkészülést kíván, de a saját munkánk is megújul ezáltal. Ez egyszerre nehéz és izgalmas időszak tanárnak és diáknak egyaránt.”

„N. L.-né az elsősöknek link formájában játékos, mozgásos feladatokat küldött ki és egy rajzott kellett készíteniük a sportolással kapcsolatban. Cs. J. tanár úr a másodikosoknak játékos feladatokat küldött, illetve linkek segítségével ad ötleteket a mindennapos mozgáshoz.”

„Széles skálán mozog a feladatok jellege, van: tk. - mf. feladat, játékos kvíz, tesztek, internetes kutató munka, PPT-k készítése, esszék írása, szövegértési feladatsorok megoldása, feladatlapok megoldása, memoriterek tanulása, sőt szorgalmi feladat is az ötödikes történelem anyagból. A feladatok megoldásához mindig kapnak útmutatást, segítséget a tanulók: tanári közlés, PPT, tanári vázlat, hangjegyzet, linkek az adott anyagrészhez, Zanza és egyéb videók.”

– A kreativitás mellett a technikai feltételekhez is kötött ez a fajta oktatás. Hogyan oldják meg ezt azon családok, ahol három gyermek a digitális oktató módszerrel tanul, valamint a szülő „home office”- ban dolgozik?

– „A tapasztalat az, hogy a legtöbb gyerek nem tud a megadott időpontban a gép előtt lenni, hiszen a digitális eszközök kezelése, főleg az 1. és 2. osztályos tanulók esetében csak szülői segítséggel oldható meg. Ezért, olyan feladatokat adnak a kollégák, amelynek elvégzése nincs konkrét időponthoz kötve. Azaz, a gyerek akkor oldja meg, és tölti fel a megoldást – az adott határidőn belül –, amikor lehetősége van rá. Gyakran alkalmazzák a tanítók a tankönyvben, füzetben megoldható feladatok adását, melyet a gyermek önállóan is meg tud oldani. A kollégák beszámolói alapján a szülők rendszerint csak munka után tudnak foglalkozni a gyerekkel, ezért a hivatalos időpontokon kívül is gyakran kérnek és kapnak segítséget a tanítóktól.”

Egy másik intézményben a humán munkaközösség a heti egyszeri feladatfeltöltést preferálja tananyagokra lebontva a következő okok miatt: a tanulók a saját időbeosztásuk alapján végezhetik a munkájukat, saját tempóban dolgozhatnak, segítséget kérhetnek (egyéni konzultáció a tanárral), együtt, csoportosan is dolgozhatnak, jobban be tudják tartani a határidőket.

– Egyházmegyénkben 4 középiskolában 335 végzős diák tanul. Van arra esély, hogy rendes időben megtartsák az érettségi vizsgákat?

– Szeretnénk, ha a rendes időben lennének az érettségi vizsgák, minden intézményünk jelenleg erre készül és készíti a diákokat. A technikai feltételek mindenképpen adottak: lefertőtlenített, kitakarított, üres iskolák, tantermek, ahol jól elkülönítve tudnak vizsgázni a diákok. Ha meg tudjuk oldani a személyes kapcsolatok redukálását, véleményem szerint nem lesz akadálya a vizsgáztatásnak. De ez csak a kérdés egyik oldala. Számos diák megnyilatkozását olvastam, akik arról számolnak be, hogy szorgalmasan készülnek, de ez a helyzet nagyon nehéz lelkileg, s izgulnak, sőt félnek a felvételivel, a jövőjükkel kapcsolatban. Nagy a bizonytalanság egyelőre.

– A szakemberek augusztus végét is jósolták a vizsgák megtételére. Feltételezem, akkor az egyetemek is bevárják az eredményeket?

– A március 26-i kormányinfón a feltett kérdésre „Mit tervez a kormány az idei érettségikkel és ez hogyan befolyásolja majd az egyetemi felvételiket?” –a következő válasz hangzott el: „Mint tudják, az oktatás nem állt meg, folytatódik, csak digitális munkarendben. Jelenleg nem látunk olyan tényezőt, ami akadályozná azt, hogy meg tudjuk tartani rendesen az érettségit.” Ha így lesz, semmilyen akadálya sem lesz a megszokott felvételi eljárásnak és az időpont is tartható.

– Erről, hamarosan a kormánynak is tájékoztatást kell adnia. Van-e már erről információ, hogy milyen határidővel kell ezt megtennie, ahhoz, hogy a diákok megfelelően fel tudjanak készülni az érettségire?

– Hivatalos közleményt még nem láttam, több forgatókönyv is megjelent a sajtóban. Addig, amíg nem kapunk más információt a köznevelési államtitkárságtól, a 11/2019. (VII. 3.) EMMI rendelet a 2019/2020. tanév rendjéről az irányadó.

– Az óvodák működését is szüneteltetik. Ezen területen is érintettek vagyunk. Mivel telnek az óvodások, óvónők hétköznapjai?

– Az óvodáinkban nem volt szükség olyan jellegű átállásra, mint az iskolákban, és bár az óvodáknak fontos szerepe van az iskolára való felkészítésben, mégsem olyan jellegű intenzív, napi oktatási feladatot látnak el, mint az iskoláink. De azért a kicsi gyermekeknek a kapcsolattartás, a biztonság megélése azokkal, akiket szeretnek, fontos minden óvodai intézményegységünkben, és ezeket igyekszünk életben tartani.

– Egyházmegyei köznevelési intézményekről lévén szó, nemcsak oktatásra, hanem a keresztény szellemiségű nevelésre is odafigyelnek a pedagógusok. A digitális oktatásban van-e erre lehetőség?

– Természetesen, igen. Nemcsak a koronavírus miatt kialakult, a gyermekek számára szinte „felfoghatatlanul” megváltozott helyzetben igyekeznek lelki támaszt nyújtani, hanem a nagyböjti készület, a keresztút is „jelen van”, bár csak digitálisan a családjaink életében, lakásában, de annál nagyobb odafigyelés és szeretet közepette. Szeretetteljes, türelmes kommunikáció jellemzi a fenntartó, az intézményvezetők, a tantestületek, az iskolalelkészek munkáját.

Szeretnék köszönetet mondani minden intézményvezetőnek, minden óvodapedagógus, pedagógus kollégának, aki a nap 12 órájában rendelkezésre áll: ha válasz vagy feladat megoldása érkezik a diáktól, akkor igyekszik azonnal reagálni; ha kérdés érkezik, siet a válasz is. Ez az odafigyelés sokkal több időt és energiát kíván a kollégák részéről, sokkal több felkészülés és tanulás előzi meg a mindennapi tanítást, mint a megszokott rendben. Mindannyian kitűnőre vizsgáztatok!

Továbbá nagyon köszönjük a szülőknek is, akik ebben a vészhelyzetben, mint pedagógusok is helytállnak a mindennapokban, sokszor munka mellett, vagy munkaidő után. Kitűnőre vizsgáztak ők is, hiszen együtt tanulnak, készülnek a gyermekeikkel, motiválják őket, és figyelnek a rendszeres és a tartalmas mindennapokra.

Kovács Ágnes/Örömhír sajtóiroda
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye