Grzegorz Górny-Janusz Rosikoń: A titok tanúi – Nyomozás Krisztus ereklyéinek ügyében című könyvének bemutatóját tartották 2019. november 14-én a debreceni Szent László Domonkos Plébánia II. János Pál termében. A kerekasztal beszélgetéssel egybekötött könyvbemutató kezdetén Jacek Górski OP plébános köszöntötte Grzegorz Górny lengyel írót, újságírót, a könyv szerzőjét, Szalai Attila publicistát, kutatót, a könyv lektorát, egyben a bemutató házigazdáját, Mezei Károlyt a Kairosz Könyvkiadó részéről és Kovács Csabát, az elhangzottak fordítóját.

Miről is szól ez a könyv?

Ez a könyv több tucat utazás, több száz beszélgetés, több ezer fotó és dokumentum áttanulmányozásának gyümölcse. Megrendítő utazás az időben Krisztus korától napjainkig, és térben a Szentföldtől Spanyolországig. Annak felfedezése, hogy a mai kor tudósai hogyan jutnak ugyanazokra a következtetésekre, mint a zarándokok seregei – olvassuk a könyvet 2019-ben megjelentető Kairosz Könyvkiadó ismertetőjében.

A bemutatón a könyv szerzője, arra az indító kérdésre, hogy hogyan jutott el ennek a témának tanulmányozására, és mi készítette ennek a könyvnek a megírására, elmondta, hogy 2006-ban egy dokumentumfilmet készített a Manopellóban őrzött lepelről, s eközben tudta meg, hogy sokkal több, Jézushoz tartozó tárgy létezik, mint amiről általában tudunk.

Ezután fényképész társával, Janusz Rosikoń-nal két éven át utaztak a világban, hogy ismereteket szerezzenek az ereklyék eredetiségéről. Útjuk során a legkülönfélébb tudományterületek szakembereinek kísérői voltak. Sokszor kiderült, hogy a két út, a tudományos kutatás és a vallásos elbeszélők történetei egybevágnak. A két év során megadatott nekünk – mondja az író –, hogy közeli kapcsolatba kerüljünk a Titok tanúival. Kezdetben egy filmet szerettek volna készíteni, de erre nem volt lehetőség, ekkor határozták el, hogy a szerzett ismereteket könyv formában teszik közzé. Ennek első lengyel kiadása óta újabb eredmények is születtek, amelyek már bekerültek a mostani magyar nyelvű kiadásba.

A szerző a beszélgetés során kiemelten foglalkozott a torinói lepel, valamint az argenteuil-i palást elemzésével tudományos igénnyel, szempontjait és eredményeit vetített képek segítségével követhették a résztvevők.
A hosszú kutatóévek során a tárgyi emlékek jó részéről kiderült, hogy azok eredeti ereklyék, ilyenek például a torinói lepel, a kereszt, a szent szögek vagy a manopellói lepel. A szerzők könyvükben helyet adtak azon, nagy tisztelettel övezett tárgyi emlékek bemutatására is, melyek eredetiségének kutatása még sok tudományos kutatást igényel.

A szerzők könyvükben sort kerítettek azoknak a nagy tisztelettel övezett tárgyi emlékeknek a bemutatására is, melyek eredetiségének kutatása még további tudományos kutatást igényel. Foglalkozniuk kellett a hamisítványokkal is, és ezek kapcsán is kiderült több érdekes dolog. Például arról a hiedelemről, hogy olyan sok szilánkot őriznek Krisztus keresztjéből, hogy az összesen egy egész erdőt is kitenne. Egy kutató összeírta, hány ilyet tartanak számon hivatalosan a világban. Kiderült: ezek a kereszt becsült tömegének alig 1/9-ed részét teszik ki.
A bemutató második részében vendégünk kérdésekre válaszolt, többek között más, magyarul is olvasható könyveivel kapcsolatban is. Befejezésül elmondta, hogy a közeljövőben egy Fatimáról készült könyvet fognak kiadni, ehhez keresik most a szponzorokat.
A könyv szerzői arra buzdítják az olvasót, hogy a Titok tanúi c. könyv forgatása közben tartsunk velük az utazásukon. Ragadjuk meg az alkalmat, hogy a szép kiállítású könyvből gazdag ismereteket szerezhessünk, s eközben elmélyülve elmélkedni tudjunk Krisztus megváltói művéről.

Az ereklyék tiszteletével kapcsolatban értékes gondolatokat olvashatunk a könyv előszavában.

„Minden földön élő ember hagy maga után tárgyi nyomokat. Nehezen lenne elképzelhető tehát, hogy egy olyan személy, aki a legnagyobb hatást gyakorolta az emberiség történetére, ne hagyjon maga után ilyen nyomokat. elvégre nem a véletlen műve, hogy a földi időnket két részre osztjuk: a Krisztus születése előtti és utáni korszakra. Krisztus létezése … minden kétséget kizáró. Túl sok hiteles, keresztény és pogány történelmi bizonyíték maradt fenn ahhoz, hogy kétségbe lehessen vonnia Názáreti Jézus nevű zsidó tanító kétezer évvel ezelőtti létezésének tényét. Felmerül azonban a kérdés, hogy a mai időkig is fennmaradtak-e autentikus tárgyak, amelyek Jézus életéhez köthetők. A logika azt diktálja, hogy amennyiben az apostolok Jézust Messiásnak, Megváltónak és Isten Fiának ismerték el, akkor minden anyagi hagyatékát a legértékesebb emlékként kellett kezelniük. Az első keresztény közösség igyekezett mindent megőrizni emlékezetben és írásban, ami Krisztus földi tevékenységéről tanúskodott. Miért korlátozódott volna a gondosságuk csak a Megváltó szavainak megőrzésére, ha lehetőségük volt az utána hagyott tárgyak megtartására is? ... A Jézus után maradt anyagi emlékekről való gondoskodás a hit terjesztésének is része volt.” Majd Michael Hesemann német kutatót idézi a könyv szerzője: „ … Függetlenül attól, hogy milyen erősen bíztak [az apostolok] a Szentlélek erejében, tudták, minden ember bizonyítékokat vár, hogy a maga módján találhassa meg Krisztust. A Názáreti fizikai hagyatéka alátámasztotta a szavait, magában hordozott valamit megváltói erejéből, materiális bizonyíték volt. Ezek a tárgyak az események néma tanúivá váltak, amelyeknek megváltói befolyása volt a történelemre. Általuk az, amit elbeszéltek, új életre kelt, hiszen a vallás nem csupán a megismerés intellektuális folyamata, de teljes érzéki tapasztalás is.
Hesemann valószínűleg nem téved, amikor az első keresztények tudatosságát látja ebben a kérdésben. Ez a tudatosság tükröződik az ereklyékről szóló egyházi tanításokban is. A hit a szent tárgyak érintés általi erejében magából Jézus életéből következett. (Ld. a vérfolyásos asszony történetét, Mk 5, 25-34) Ebből a leírásból származtatták a keresztények azt a meggyőződést, hogy a szent tárgyakban erő lakozik. Azonban ez nem fetisizmus vagy mágikus gondolkodás megnyilvánulása volt. A fenti evangéliumi idézetben ugyanis három, egyszerre előforduló részlet fontos: az első Isten ereje, amely a gyógyulást létrehozza, a második a segítségért folyamodó hite, a harmadik pedig a konkrét tárgy közvetítése. Innen eredeztethető tehát a keresztény világban az ereklyék erejébe vetett hit, mint olyan tárgyakéban, amelyek közvetítő szerepet játszanak a földi valóság és az Isten országa közötti kommunikációban.
Az idő múlásával, különösen a késő középkorban rengeteg visszaélés történt az ereklyékkel és a hozzájuk kapcsolódó búcsúkkal. A korabeli Európa egyik csapása volt a hamisítványok megjelenése.
… Vajon a krisztusi ereklyék szimulákrumok, tehát olyan dolgok reprodukciói csupán, melyek nem is léteznek? Vagy valós tárgyak, amelyekkel egykor a Názáreti Jézus érintkezett? … A többéves és sokrétű, élenjáró technológiát igénybevevő elemzése eredményei átfedésben voltak azzal, amit a szóbeli és írásbeli hagyomány közvetített. Kiderült, nem szükségszerű, hogy tudomány és vallás ellentétben legyen egymással. Mi több, néhány tárgy olyan tulajdonságokat mutat, amelyekkel szemben a tudomány a mai fejlettségi szintjén értetlenül áll. … A kortárs tudomány alázatosan el kell hogy ismerje tudatlanságát és nyitottá kell hogy váljon a titkok dimenziójára.”

Havas Lászlóné
Szent László Plébánia

Fotó: Szabó Dávid sajtóapostol