A Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye és a Hajdúdorogi Főegyházmegye nevében köszöntötték a vendégeket a Kárpát–Haza Galéria Boldogasszony vándorkiállításának megnyitóján augusztus 14-én, Debrecenben, a Kölcsey Központ Bényi Árpád termében. A kiállítás szeptember 10-ig tekinthető meg.

A tárlaton a Kárpát-medence és a diaszpóra 55 kiemelkedő magyar művésze különféle oldalról világítja meg a Boldogasszony és a magyarság kitüntetett tiszteletnek örvendő kapcsolatát. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet kezdeményezésében 2015-ben Budapestről induló vándorkiállítás Kárpát-medencei útjának Debrecen az utolsó helyszíne, innen Rómába, majd Brüsszelbe folytatja útját, hogy művészi, szellemi és lelki kapocsként összekösse, koszorúba fonja a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarokat — tájékoztatott Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a kiállítás nyitórendezvényén. Mint fogalmazott, a magyarság kapcsolata a Szűzanyával Szent István felajánlása óta egyedi és sajátos, hungarikumnak nevezhető.

A Nagyboldogasszony ünnepének előestéjén megtartott rendezvényen elsőként Papp László, Debrecen polgármestere tartott beszédet. A város első embere elmondta, Debrecen nyári időszakát teljes egészében az államalapítás ünnepére való készület határozza meg. A Kárpát-medence legnagyobb rendezvénysorozatának középpontjában ez a legmeghatározóbb gondolat. Szent István a magyarságot a kereszténység útjára bocsájtotta, amely vallás nemzetünk jövőjének legfőbb vonása. 1038-ban augusztus 14-én — Imre főherceg halála után — István király Szűz Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot. A polgármester az időpontok egybeesését különlegesnek nevezte, és méltónak, hogy a város e rangos eseménnyel is Nagyboldogasszonyra tekint, aki az elmúlt évszázadokban számos megpróbáltatást ért magyar nemzet egységét is szimbolizálja. Bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk a legnehezebb helyzetben is egymás kezét megfogni. Mária oltalma leginkább ennek az üzenetét hordozza magyarságunkban - hangsúlyozta Papp László.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a szülőfaluja, Csesztve 1212-ben épült kicsiny templomában látható festmény és a kiállítás üzenetével vont párhuzamot. Az 1966-ban Kákonyi Asztrik ferences szerzetes által festett, Szűz Máriát ábrázoló kép előtt egy nagy kereszt található. Amikor belépünk a templomba, látjuk, hogy a Szűzanya Jézusra mutat. Ez Mária boldogsága, akinek az volt a hivatása, hogy rajta keresztül világra jöjjön Isten Fia, így életével Jézus Krisztusra mutathatott. A kiállítás 55 alkotása Máriára, ő pedig életünk középpontjára, Jézus Krisztusra mutat, aki a magyarság hitének, a kereszténységnek középpontja.

Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita gondolataiban utalt Nagyboldogasszony — Mária elszenderülésének — ünnepére, amelyet Máriapócson „nagybúcsúnak” neveznek. Szeptember 8-án pedig a születését ünneplik a „Kisboldogasszony-”, „Kisasszony-búcsún”, a „kisbúcsún”. Érdekes, hogy magyar nyelvünkön kívül nincs más nyelv, amely Máriát boldogasszonynak nevezné. Mária, a sokat szenvedett boldogasszony, olyan égi édesanyánk, aki a boldogságot sugározza, és így általa mi is egy boldog család részesei vagyunk. Maga az elnevezés is biblikus alapú, hiszen Gábor angyal Máriát így szólította — a görögből elterjedt kifejezéssel — örvendj Mária. Ezen örvendezés után nem sokkal Mária útra kelt, hogy meglátogassa rokonát, Erzsébetet, akinek méhében - az Isten Fiát hordozó Mária közeledésére - felujjongott a magzat, Keresztelő Szent János. Utána pedig meglepő módon Mária próféciaként arra a himnuszra fakadt, amelyben kifejezi: íme, boldognak hirdet engem minden nemzedék.

Szász Jenő, a kiállítást kezdeményező intézet elnöke azt hangsúlyozta, hogy nagyvilág szétszórt magyar közösségeihez eljuttatni kívánt kiállítás megszervezésével a Nemzetstratégiai Kutatóintézet célja a nemzet megmaradásának zálogát jelentő keresztény hit és nemzeti értékrend felmutatása, a Boldogasszony kép újrafogalmazása, kanonizálása és beágyazása a közösségek mindennapi életébe. Az anyaországban, a külhonban, a szórványban és a diaszpórában a magyar összetartozást jelképező Mária-kultusz tudatosításával a nemzet határokon átívelő újraegyesítését kívánják szolgálni.

A beszédek után a kiállítást — amelynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök —,Tóth Norbert, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója nyitotta meg.

Közreműködtek: Varga Klára Jászai Mari-díjas színművésznő és Dobos Mihály, a Szent Anna Főplébánia kántora. A rendezvény moderátora Kerekes Sándor kommunikációs vezető volt.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye