Ebben az évben május utolsó vasárnapján, 26-án tartották Pócspetriben a Szent Kereszt megtalálása titulusú templom búcsúi ünnepét.

A délelőtt 11 órakor kezdődő szentmisét Kocsis Gábor mérki plébános mutatta be. Gábor atya hangsúlyozta, nagyon örült a meghívásnak, hiszen még csak egyszer látogatott el Pócspetribe, és akkor is szép emlékekkel tért haza.
A hagyomány szerint a búcsúra a helyi karitász csoport tagjai Erzsébet-kenyereket sütnek, amelyet a szentmise után szétosztanak a hívek között.
A szentmise körmenettel fejeződött be a település utcáin.

A Szent Kereszt megtalálásának legendája

Jézus Szent Keresztjét évszázadokig elveszettnek hitték, míg egy napon I. Constantinus római császár - a világ első türelmi rendeletének, a milánói ediktumnak a megalkotója – úgy döntött, hogy megkeresi azt.

Nagy Konstantin császár (306. július 25.– 337. május 22.), megtérése után, a 320-as évek elején kezdte kerestetni Jézus keresztjét. A hagyomány szerint végül Szent Heléna (Szent Ilona, Konstantin édesanyja) császárnő 328-330 körül találta meg a Golgotán egy mély gödörben a három keresztet.
A legenda szerint egy a születése óta béna gyermeket mindhárom keresztre ráfektették, hogy megtudják, melyik Krisztus keresztje. Amikor az egyik kereszthez hozzáérintették a beteg gyermeket, az nyomban meggyógyult. Így ismerték fel a Szent Keresztet.

Konstantin császár templomot emeltetett a kereszt megtalálásának helyén Jeruzsálemben, a Golgotán, amit Szent Kereszt-templomnak is neveztek. A bazilika felszentelésére 335. szeptember 14-én került sor. A Szent Keresztet felmutatták tiszteletadásra a népnek, ekkor került sor először a Szent Kereszt első nyilvános ünneplésére és felmagasztalására.
Konstantin császár fényes pompával tervezte bevitetni a keresztet a templomba, de a császárné sugallmazásásra Jézushoz hasonlóan vállára vette és úgy vitte a templomba.

Holp Andrea sajtóapostol