„Te, ki hinted igéd magvát, kemény lelkünk alakítsd át.
Vesd el benne szent igédet, abból fakad örök élet.
Itt a tavasz, fák rügyeznek, áldd meg a mi vetésünket.
Búzánk-árpánk aratásra, hadd szökjön fel dúsan szárba.” — imádkozták az ajaki Nagyboldogasszony egyházközség hívei április 28-án, a templomban végzett búzaszentelési szertartáson, ahol az emberi munka megszenteléséért kérték Isten áldását.

„Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen” (Ter 1, 29). Gáspár Mátyás ajaki plébános a búzaszentelési szertartás előtti gondolataiban azt hangsúlyozta, Isten rábízta az emberre az egész világot, hogy művelje, gondozza, részt vegyen annak alakításában és az élete boldogításában.

A búzaszentelés az emberi munka megszentelésének is az ünnepe. Rácsodálkozunk Isten titkára, amelyet a búzamag rejt, hogy tápláljon bennünket. Ehhez teszi hozzá az ember a munkáját, hogy fenntartsa a földi életet. Mindez persze arra is figyelmeztet bennünket, hogy a lelkünket is táplálni kell azzal a mennyei kenyérrel, az Eucharisztiával, amelyet maga Jézus Krisztus halála és feltámadása által hagyott nekünk, hogy minden benne hívőt elvezessen a tökéletességre, az örökkévalóságra.

Gáspár Mátyás atya volt osztálytársára a perui őserdőben missziós szolgálatot töltő Finta Lajos atyára emlékeztetett, akinek ottani életében csak egy dolog hiányzik, a búza, a kenyér. Az őserdőben nem terem a búza, és a nagy távolság miatt repülőgéppel és csak ritka alkalmakkor jutnak kenyérhez. Készítenek ugyan kenyérhez hasonló ételt, de az megközelítően sem ugyanaz. Mi el sem tudnánk képzelni, hogy en legyen kenyér az asztalunkon.

A búzaszentelésen, mint minden nagyobb ünnepen ajaki népviseletbe öltözött asszonyok, lányok, férfiak és gyermekek kezükben imakönyvvel és rózsafüzérrel állták körül a búzaszállal megrakott kosarakat. A település hagyománytisztelete nemcsak az öltözékekben mutatkozik meg, hanem gazdag, évszázados vallási hagyományaik mai napig tartó jelenlétében, amelyek a katolikus vallás gyakorlásában való megmaradást eredményezik. A 3700 lélekszámú „paptermő” településen vasárnaponként 4 római katolikus szentmisén és két görögkatolikus liturgián vesznek részt a hívek. A római katolikus templomban vasárnaponként rendszerint megközelítően ezren járulnak szentáldozáshoz.

A búzaszentelés a vetések megáldásának szertartása, amelyet a katolikus egyházban Szent Márk napjához (április 25.) közeli vasárnapon végeznek. Még ma is sok helyen előfordul, hogy búzaszentelő körmenetet tartanak a vetés megáldásáért, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért. Bár a körmenet neve búzaszentelő, a vetés minden fajtáját, a fákat és szőlőket is megáldották, megáldják ilyenkor.

Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye