Megkezdődött a debreceni Szent Anna-székesegyházban a nagyheti prédikációsorozat április 14-én, virágvasárnap, az este 6 órakor kezdődő szentmisében. Koós Ede, az Egri Hittudományi Főiskola tanára három alkalmon keresztül (virágvasárnap, nagyhétfőn, és nagykedden) tartó elmélkedésében a szent három nap üzenetéről beszél.
A szentmisék előtt már 1 órával több gyóntató áll a hívek rendelkezésére szentgyónásuk elvégzésében. A prédikáció alatt nem lesz gyóntatás.
Koós Ede atya az első alkalommal a kereszt, a kudarc elviselését tárgyalta. Bevezető gondolataiban arról beszélt, mekkora érték az ember Isten előtt. Ezt igazolja az is, hogy Jézus élete — a foganástól, a szenvedésig, majd a halálig — a keresztény ember életének a mintája. Az előadó megemlítette, hogy ha van az Úr számára fontos mozzanat az emberiség nagy családjában, akkor ez a foganás. Tartsuk azt tiszteletben, és vegyük körül óvó szeretettel!
A beszéd során az előadó elsősorban az élet azon szakaszát érintette, ami mindannyiunk számára kevésbé kedves, ha van rá lehetőség, mód, akkor kikerüljük. Ez nem más, mint a szenvedés, a fájdalom, amit a keresztény ember a kereszt szimbólummal fejez ki.
Jézus Krisztus keresztje áldozatként jelenik meg. Mindannyiunk szókincsében jelen van ez a szó, hiszen a mindennapokban mi is hozunk áldozatokat olyan értékekért, amelyekért érdemes küzdeni, fáradni, latba vetni erőforrásainkat. Krisztus keresztáldozata megjeleníti azt az értéket, amelyért az Isten Fiának érdemes volt küzdeni. Értem vállalta a kereszthalált és az egész emberi életet a foganástól kezdve, annak a kereszten bevégződő mozzanatával, és a feltámadással.
Ezután Koós Ede atya Joseph Ratzinger (később XVI. Benedek pápa) keresztről szóló mélyen szántó gondolatairól elmélkedett, és arra kérte a jelenlévőket, hogy alkalmazzák azt saját életükben. Eszerint a kereszt olyan valóság, ami van, nincs emberi életszakasz e nélkül. Ha ezt a valóságot elfogadjuk, mint életünk velejáróját, akkor van lehetőségünk továbblépni, és megválaszolni a kérdést: Miért?
Alapvetően két okból teszi fel az ember ezt a kérdést: Húsvét ünnepére készülve, amikor elgondolkodik életéről, valamint akkor, amikor megjelenik életében a kifeszítettség élménye, állapota. Mit jelent ez?
Egy nagyobb erőt, amely legyőz, akaratom és minden tiltakozásom ellenére kényszerít valamire, hogy átéljem. Az ezzel való tusakodásban, harcban felmerül a kérdés: Miért? Majd amikor megélem, hogy ő győz, karjaimat kitárom és hagyom, hogy keresztre feszítsen és legyőzzön ez a történés.
A legklasszikusabb kereszt a betegség keresztje folytatta beszédét a teológiai tanár. Ez különösen is érzékenyen érinti a ma emberét, hiszen testkultuszban él. Ha a testet éri szenvedés, fájdalom azt az ember nagyon megsínyli. Sok-sok apró mozzanat is okoz keresztre feszített állapotot a gyermekeknek, fiataloknak egyaránt.
A kereszt Jézus Krisztus tanítványai és a mi életünkben is kudarcot jelent, utalt ismét Joseph Ratzinger gondolatára a szónok. Senki sem szereti azt, és ez alól a keresztény ember sem kivétel. Jézus Krisztus életében mire szolgál a kudarc? Tanítványai kudarcként élték meg a keresztre feszítettségét, és a föltett miértekre a választ nem egyik napról a másikra értették meg, mint ahogy a mi életünkben is lassan érkezik meg a válasz.
Ne félj a kudarcaidtól, még ha fájdalmasan is éled meg azokat! Ha felteszed a miértekre a kérdést, akkor tudd, hogy a legnagyobb kudarcot elszenvedőtől, Isten Fiától, Jézus Krisztustól kérdezed. Ahogyan Ő válaszolt a tanítványainak, veled sem bánik majd szűkmarkúbban.
Egy valamit viszont a lelkedre kötött Jézus Krisztus, azt, hogy ebből nem spórolhatod ki saját magadat, nem helyettesítheted az áldozatot senki és semmi mással. Jézus Krisztus számít rád, kéri, hogy hozd magad, mint felajánlott adományt, közben felteheted a miért kérdésedet, és a választ szépen lassan megkapod, miközben az Úr a szenvedésed által átformál. Talán észre sem veszed, és a kudarcaidból egy más dimenzióban sikert kovácsol — fejezte be nagyböjti elmélkedéssorozatának első részét Koós Ede teológiai tanár.
A következő nap gondolatai az ember keresztre feszített állapotáról szól, amikor kimondja, hogy bevégeztetett, és végleg elcsendesül, elhalkul és semmivé válik. Hogyan élte meg ezt Jézus Krisztus, és hogyan részesít bennünket ennek erejében, hogy majd a feltámadásról, az új életről komoly, erős megtapasztalásunk legyen.
Kovács Ágnes
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Fotó: Szabó Dávid