Nyomtatás
2019. február 20., szerda 14:10

Vendégségben a Lourdes-i Szűzanyánál

Már messziről feltűnik Lourdes vára a magasból, hívogatva az oda érkező turistákat, zarándokokat, mintha csak azt akarná mondani: Itt álljatok meg, mert megérkeztetek a lourdes-i Mária vendégségébe! – Így érkeztünk meg mi is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, a Debrecen- Nyíregyházi Egyházmegyéből zarándoklatra e kegyelmes helyre, a lourdes-i jelenéseknek éppen 160. jubileumi évében, 2018 őszén. Többek között Nyíregyházáról, Újfehértóról, Baktalórántházáról, Pátroháról, Nyírjákóról, Petneházáról, Miskolcról és még több környező településről, Felföldi László püspöki helynök atya és Juhász Imre plébános atya vezetésével. De más egyházi személyek lelki vezetésével több keresztény zarándok csoport is érkezett, ki repülővel, ki távolsági turista busszal.

Ám még mielőtt felfedeznénk a mai élő, lüktető várost, a történelmi múlt megismerése is izgatja fantáziánkat.

Rózsát jelent e szent hely neve, mely az arab Louerda szóból származik. Franciaországban, a Pireneusok között, a Gave patak mentén húzódik meg a spanyol határ mentén, közel a Földközi-tengerhez, légvonalban innen több mint 1600 km távolságra. Egyébként a város nevének és címerének keletkezése, története egy külön érdekes fejezetet is megérdemelne dicső múltja felidézésének emlékére.

A Hautes-Pyrénées megye délnyugati részén, végtelen zöld erdők között, a Lavedan régió hét völgye torkolatánál fekvő városka így földrajzi helyzete és védelmi adottságai miatt a múltban is jelentős szerepet játszott. Történelmi távlataiban múltja szorosan kapcsolódik fellegvárának történetéhez, amelynek falai alatt neves történelmi hadvezérek vonultak el, és hadjáratokat folytattak. A várerőd eredete az ókorig nyúlik vissza, számos legenda fűződik hozzá és az alatta húzódó barlangokhoz. Ám Lourdes ókori, kora középkori jelentőségét elveszítve, a 18. század közepén, 160 évvel ezelőtt egy kis szegény település volt, négyezer lakosával együtt. Az itt élők főként kemény mezei, földműves munkából, vagy kő és pala kifejtéséből éltek, amit egy beszűkült kereskedelmi forgalom egészített ki a lourdes-i laktanyában állomásozó katonai osztagok élelemmel való ellátására, illetve az ott áthaladó postakocsik élénkítették még személyforgalmát.

És akkor, 160 évvel ezelőtt csoda történt! Csoda, amellyel mi, zarándokok is csak itt szembesültünk igazán! Más a könyvekből olvasni, képen látni Lourdes csodáját, és más a saját szemünkkel látni és megélni, átélni a szinte minden órában ránk váró kegyelmi meglepetéseket, amelyek szinte belénk hasítottak. Merthogy a szállodából szinte azonnal kiindulva hamar fel is fedezzük a kis városka, de legfőképp a kegyhely látnivalóit. Bernadett lábnyomában járhatunk, a kék nyom vezet minket, el sem lehet téveszteni, a vár, és a Gave folyó is jó tájékozódási pont. Úgy, mint az utcán a véges végig helyet foglaló kegyhely-árusok, akik portékáikat kínálják. Ám a kanyargós, és dimbes-dombos utcái miatt mégis könnyen elkeveredhet a nem idevalósi ember, mint ahogy velünk is megesett.

A városnak a kegyhellyel ellentétes, túlsó oldalán is hatalmas hegy emelkedik, a Pic du Jer, amelyre kábelvasút közlekedik. A csúcson egy hatalmas kereszt áll, melyet esténként kivilágítanak, csodálatos a panoráma, mint ahogy a hegyről is csodálatos kilátás van a völgyre és az egész környékre.

Kedves látványossága Lourdes-nak a város szívében Bernadett szülőháza, a Boly malom. Nem hagyjuk ki a zárkát, vagyis a börtönt, ahol a család két évig élt, és ahonnan Bernadett indult a barlanghoz, ahol 18-szor találkozott a Szent Szűzzel. Az ukrán templomot sem lehet kihagyni. A városka közepén áll a plébániatemplom, az akkori plébános szobrával, a kriptában a sírjával. A harang alatt Bernadett szobrát csodálhatjuk meg. A templomban látható az a keresztelőkút, ahol Bernadettet keresztelték. Felfedezzük a szent körzettől néhány méterre lévő Szent Bernadett Múzeumot, mely feleleveníti a Szent Szűz életét, a lourdes-i üzenetet, valamint a szent körzet építését.

Azonnal megértettük, miért véste bele magát végérvényesen a katolikus világ történelmébe e bájos francia kis városka! Akkor, 1858-ban, egy februári téli napon, 11-én, minden visszavonhatatlanul megváltozott. Mert a csendes életet élő kis település felbolydult: egy helybeli parasztlány, Bernadette Soubirous a Gave du Pau patak mellett lévő barlangnál egy fehér fénybe burkolózó női alakot látott, aki egy szót sem szólt, csak mosolygott rá. A jelenés asszonya természetfölötti fénytől övezve, gyönyörű fehér ruhában tűnt fel. Sarutlan lábait, amelyek egy vadrózsabokor ágait érintették, egy-egy aranyrózsa díszítette, derekát pedig kék öv fonta körül. Fejéről dús fátyol hullott alá. A Szűz imádságra kulcsolt keze hófehér rózsafüzért tartott, amelynek szemeit aranylánc fogta egybe. A jelenések júliusig ismétlődtek, Bernadettnek összesen 18-szor jelent meg Szűz Mária. A barlangból a jelenések helyén forrás tört fel. Kerestük a forrást, a kutakat. A zarándokok áradata meg akarja tapasztalni a forrás csodás gyógyító erejét, melynek összetételében a kutatók semmi különlegeset nem fedeztek fel, mégis csodás, emberi ésszel fel nem fogható, orvosilag meg nem magyarázható gyógyulások történtek. Emberek kígyózó sora várakozik a barlang előtt, nap, mint nap, hogy igyanak a forrás vizéből és megtöltsék palackjaikat. Nem számít, hogy a tudomány semmit sem igazolt a csodákból. Lourdes a tudományos tényeknél jóval többet, hitet és reményt ad nekünk, akik elzarándokoltunk ide. A váratlan csodák következtében Lourdes a test és a lélek gyógyulásának helye lett, és mi hiszünk azoknak, akik gyógyultan tértek innen haza! Azóta hetven elismert csodát tartanak nyilván, a hetvenediket éppen 2018-ban ismerték el, jóllehet, az elmúlt kb.130 év alatt Lourdes-ban 6-7 ezer ember gyógyult meg.

A jelenések során később Szűz Mária megszólította a lányt, és azt mondta neki, menjen a paphoz, beszéljen neki a történtekről, a forráshoz pedig emeljenek templomot, mely váljon zarándokhellyé. Bernadett így tett, de sokáig senki nem hitt neki. Aztán később voltak, akik mégis hittek, mert itt áll a templom, a bazilika, égbe nyúlóan, csodás tornyaival. És Mária kérése nem lett hiábavaló: ahogy kérte, zarándokhellyé vált a település.

Így Lourdes idegenforgalmi központtá is vált, a 15 ezerre nőtt lakosságával, a környéken lévő 270 szállodával, számtalan kempingjével Franciaország harmadik legjelentősebb vendéglátó városává nőtte ki magát.

Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a keresztény zarándoklatok egyik világközpontja! Lourdes hívó szava messze hallik. Egyedülálló találkozóhely. Nekünk, keresztényeknek a hitünk megújítását jelenti, a betegeknek a gyógyulás reményét, a szomorú szívűeknek pedig megvigasztalódást, reményt ad. Folyamatosan fedezzük fel Mária kegyelmei színhelyeit, és napról napra jobbak, szentebbek, segítőbbek leszünk egymás iránt.

Zuhogó esőben, kora reggeli szürkületben, hat órára a Massabielle sziklához, a 9,5 méter mély barlanghoz igyekeztünk, ahol csoportunk magyar misén vett részt. Imre atya beszéde és a mi buzgó felolvasó szolgálatunk segített abban, hogy Lourdes-ban is megtaláltuk magyarságunkat. Mária ott áll a sziklabarlang oldalában, a jelenések szobraként. Ezt a fehér szobrot, kék stólával, 1864-ben állították, talapzatán ezzel a felirattal: „QUE SOY ERA IMMACULADA COUNCEPCIOU”, vagyis: „Én vagyok a szeplőtelen fogantatás.” Ezt Szűz Mária 1858. március 25-én nyilatkozta ki. Alul, lent a nagy, körben álló gyertyatartókban állandóan égnek a messzire világító gyertyák. A barlang mélyén az oltár bal oldalán található a forrás, amelyet a Szent Szűz kérése szerint Bernadett fakasztott kezével.

És a templomok! A barlang körül három főtemplom van, melyeket megillet a bazilika rang. 1871–76 között épült a kegytemplom, melyet IX. Piusz pápa emelt bazilika rangra. 1883–904 között épült meg a bazilika alatti Rózsafüzér Királynője-templom, amely szorosan illeszkedik a lourdes-i szent körzet kiterjedt kompozíciójába. Ez a bazilika Lourdes képének egyik legmeghatározóbb eleme az elliptikus formájú két nagy lépcsőkorláttal az előtérben. A két feljáró az Atya két kitárt karját jelképezi. A kupolák, kápolnák díszítése lenyűgöző. Innen lehet eljutni a Szeplőtelen Fogantatás Bazilikába, mely a barlang felett található. A templom hajója kilenc egyenlő oszlopközre van osztva, gótikus stílusban épült, 1871-ben áldották meg, és 1876-ban szentelték fel. 1908-ban két kis harangtorony lett hozzáépítve, mely összeköti a Rózsafüzér Bazilikával. Üvegmozaikja a szeplőtelen fogantatás témakörét ábrázolja Szűz Mária történetétől kezdve egészen a IX. Piusz pápa által 1854-ben kihirdetett hittételig és az 1858-as lourdes-i jelenésig. IX. Piusz alakja a kripta bejárata felett található medálon is megjelenik. A kripta a Massabielle sziklánál, a Szeplőtelen Fogantatás Bazilika és a Rózsafüzér Bazilika között található. 1866-ban avatták fel.

A már modern stílusban épített Szent Bernadett-templom a barlanggal szemben épült, 1988-ban avatták fel a Gave folyó túloldalán, azon a helyen, ahol a leány utoljára látta Máriát 1858. július 16-án. A mozdítható válaszfalakkal ellátott kegyhely óriási Oltáriszentsége egyből megigéz bennünket! A folyó ugyanezen oldalára épült a magyar származású szobrásznő, Maria de Faykod világhírű alkotása. Az egyedülálló műalkotás tizenhét monumentális szoborból áll, melynek megalkotására öt évet szentelt a művésznő. Carrarai márványból faragta ki Krisztus szenvedésének és feltámadásának misztériumát. A kálvária 2008-ra készült el. Szobrai a spirituális tisztaságot közvetítik, mélyen megérintettek bennünket, újabb megerősítést kaptunk hitünkben, visszaadták reményünket.

Már alább hagyott az égi áldás, amikor a kegytemplom mögötti hegyen lévő keresztút állomásait kezdtük végigjárni imádkozva, énekelve. Magyar koszorúra lettünk figyelmesek a keresztút tízedik állomásán, az ott elhelyezett tábla mutatja: ezt az állomást Magyarország adományozta 1912-ben. Újból büszkeség töltötte el szívünket, magyarságunkat illetően. Megilletődöttségünkben, akaratlanul is a Himnusz, aztán pedig a Boldogasszony Anyánk sorait kezdtük énekelni.

A Mária-körmenet este kilenc órakor kezdődött a jelenések barlangjával szemben, a Gave folyó túlpartján levő területről indulva. A Svájci Gárda vezette fel a körmenetet, majd a résztvevő nemzetek csoportjai indultak el – köztük mi, magyarok is –, hogy országuk zászlai alatt, a kezükben égő gyertyával, a szentolvasót különböző nyelveken imádkozva, egy nagy kört bejárva a Szent Mihály kapun visszatérjenek a szent körzetbe a Rózsafüzér Bazilika elé.

Ahogy vonulunk a gyertyás körmenet libegő fényében, a gyertyák fénylenek, a zászlók lobognak, a hívek énekelnek, ki-ki a saját anyanyelvén, saját nemzeti öltözékében, kit tolókocsiban tolnak, ki mankóval, mert sánta, vagy csak fél lába van, vakok, nyomorultak, betegek. Hány könyörgés, ima, fohász indult el már innen a lourdes-i Máriától az ég felé? Hányszor, honnan és hány millióan jöttek ide a zarándokok, megnyugvást, gyógyulást keresve? Remélnek, ami máshol nem remélhető. Mária előtt eggyé válik magyar, francia, spanyol, afrikai és mindenki más. Mint ahogy ott, a hatalmas, cet alakú földalatti templomban, ahol 25 ezer keresztény, több mint ötven nyelven mondta a Miatyánkot a francia nyelvű misén, majd adott békejobbot egymásnak a testvériség jegyében. Egyek voltunk a fohászban, a reménységben. Mária összehozza a népeket, Ő, a minden népnek Asszonya! A bazilika újabb tanújele annak: legyünk szinte bárhol a világban, mindenütt van magyar, akire büszkék lehetünk. Ezt, a cethal alakú földalatti templomot, a X. Szent Piusz bazilikát, a magyar származású, Pierre Vágó (Vágó Péter) építész tervezte, és a jelenések 100. évére épült fel, 1958-ban. XXIII. János pápa szentelt fel. Szentek freskói és üvegmozaikok díszítik.

A jelenések után Bernadett intézetbe, kolostorba került, 13 évig élt szerzetesként. Sokat szenvedett, 1879. április 16-án halt meg Nevers-ben. 1925-ben, boldoggá avatásakor exhumálták, és holttestét 46 év után épségben találták. Ma a Saint Gildard-kolostorban látható. Aranyozott kristálykoporsóban várja a feltámadást. 1933-ban szentté avatták. A Római Katolikus Egyház Lourdes-i Szent Bernadett néven emelte a szentek sorába. Az első jelenések napján, február 11-én van a Betegek Világnapja, melyet Szent II. János Pál pápa rendelt el 1992-ben.

A Pireneusoknak ebben a sarkában a szépséges, elbűvölő kilátások, a legkülönfélébb természeti látványok egyesülnek, és tárják szemünk elé a világnak ezt az egyik leginkább lenyűgöző festői táját. Lourdes-ot nem lehet elmagyarázni, leírni, Lourdes-ot csak megnézni, megcsodálni lehet! És ezt tette a mi csoportunk is, kegyelmeket szerezve, lelki gazdagsággal hazatérve, feledve a hosszú úttal járó fáradalmakat. A zarándoklatra lélekben elhoztuk magunkkal azokat is, akiknek most nem lehetett része ebben az örök boldogságot adó élményben, de mégis itt voltak velünk, mert a szeretet nem ismeri a távolságot.

Némethné Csubák Éva, sajtóapostol

  • Galéria:
    • 1
    • 2
    • 3
    • 4
    • 5
    • 6
    • 7M7A1064-1-1
    • 7M7A1064-1
    • DSC04038-1
    • DSC04056-1
    • DSC04068-1
    • DSC04076-1