Az egyeki római katolikus egyházközségben a 2018-as jubileumi évben egy kereszttel ékesített vándorbölcső indult útjára, amely kezdeményezés Tóthné Varga Gizella három gyermekes édesanyának köszönhető. A bölcsőt Ferencz Mihály és Mucza Flórián asztalosok készítették a Pappszauna Kft. és a Szent Ferenc karitászcsoport felajánlásából. A ringató immár az egyházközség „házi” bölcsője lett. Célja a régi kor hagyományának felelevenítése, amikor a kisbabákat még bölcsőben ringatták, és a kicsik ringatója több nemzedéken keresztül családról családra járt. A bölcső tehát Egyeken is megkezdte vándorlását, hogy hirdesse az új élet tiszteletét, és nyugalmat adjon a gyermekeknek, szeretetet, örömöt a családoknak.

A vándorbölcső útját napló kíséri, ebbe írják a családok a gyermekük ringatózásának ideje alatt szerzett életüket gazdagító tapasztalataikat, élményeiket. Olvashatjuk benne a gyermekek születési adatait, családtagjaik nevét, a keresztelés pontos helyét és dátumát, valamint a szentséget kiszolgáltató pap nevét.

Tóth Anna Janka édesanyja még azt is papírra vetette, hogy a kis Janka Billings baba (a Billings módszert alkalmazva fogant meg), így életét a Gondviselésnek köszönhetik. Majd azt is megfogalmazta, hogy a bölcső kifejezetten pozitív hatással volt Jankára. Könnyedén elaltatták benne és egyszerre  többen is bekapcsolódhattak a ringatásba, gyönyörködve, a két fénylő szempárban.
„Hiszen te formáltad a bensőm, s anyám méhében te szőtted a testem.
Dicsőítelek téged, mert olyan csodálatosan alkottál, s tudom jól, milyen csodálatos minden műved.
Létem nem volt titokban előtted, amikor a föld ölén rejtve formálódtam.
Még alakot sem nyertek tagjaim és szemed már látott engem.
Könyvedben már minden fel volt jegyezve rólam: napjaim már eltervezted, mielőtt egy is eltelt volna belőlük.” (Zsolt 139, 13-16)

A vándorbölcső második lakója, használója Bodnár Károly volt, aki már a VI. Károly a családban. A Károly régi magyar személynév, a török eredetű karul, karvaly madárnévből származik. Már a középkorban azonosították azonban a germán eredetű német Karl névvel. Jelentése: szabad (férfi) legény. Női párja Karola.
Károly szülei így fogalmazták meg örömüket: „Azért mert szerettek, jöttem a világra. S lettem új fény, csillag, szülők boldogsága. Szeressetek engem igaz szeretettel! A kincsetek vagyok, pici kincs, de Ember.”
Károly édesanyja szerint a bölcső az egész családra jó hatást gyakorolt. Anyaként is nagyon jó, szívmelengető érzés volt a bölcsőben ringatni a gyermeket: Azt kívánjuk, mások is éljék át a bölcső adta szívmelengető érzéseket, hozzon az ő kisbabájuknak is békés álmokat!

Kirilla Léna szülei azt mondták, ez egy különleges bölcső, hiszen meg van szentelve, és már sok kicsi gyermeket ringatott álomba.

Hajas Pálhoz is megérkezett a várva várt ringató, amely, mint elődeit, őt is nagyon mély alváshoz segítette. „Kezdő szülőként nagy vágyakat dédelgetünk a gyerekeinkkel kapcsolatban: legyen sikeres, népszerű, zseniális. Aztán ahogy múlnak az évek, ezek az igények valami jóval mélyebb vággyá alakulnak. Legyen boldog.” (Keith Stuart)— írták a naplóba szülei.

A bölcső tovább folytatja útját, újabb és újabb életnek örvendezve, ringatózva. Jelenléte mosolyt csal az arcokra, szeretetet és jó kapcsolatot teremt a családok között.

Pappné Fekete Mónika
Fotó: Magánarchívum