A Mátyás emlékév alkalmából megjelent Flavius Blondus (1392-1463) „Az újraálmodott Róma – Roma Instaurata”, azaz a Győri Corvina néven ismert műnek és annak teljes szövegű fordításának díszdobozos, bőrkötéses fakszimile kiadásával bővült a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Levél- és Könyvtár gyűjteménye.

"Mit érezhet a magyar ember, midőn kezében oly kincset tart, mely valaha fénycsillaga, Hollós Mátyás királyunk, kezében is megfordult! Ha a kard, a paizs, a gyűrű, a billikom, mely valami nagy emberünké vala, oly varázserővel bír és a tiszteletnek oly tárgya, melyre minden honfi büszkén néz: mennyivel inkább kell örvendenünk oly könyvnek, mely ezen dicső királyé volt, kitől a - méltánylást reánk nem éppen pazaron árasztó - külföld sem tagadhatta meg a tudós nevet." - Rómer Flóris tanulmányának bevezető szavai a Győri Corvináról.

A XV. sz. elején Itália szerte megindult ásatások (Pompei, Herculeanum) eredményei új világot nyitottak meg: az ókor megismerésének vágya lázba hozta az embereket. Zarándokok árasztották el Rómában az elhanyagolt állapotban levő romokat, melyekről kevés megbízható információ állt rendelkezésre. Ugyanekkor indultak meg a nagy építkezések Itália szerte, amelyekhez gyakran a romok és régi épületek kőanyagát használták fel, végérvényesen eltűntetve a föld színéről az ókor épített örökségét. Ezek hatására bízta meg IV. Jenő pápa a titkárát, Flavius Blondust, hogy vegye számba Róma antik emlékeit. Blondus társával Leon Baptista Alberti építésszel feltérképezte az ókori romokat és emlékműveket; azonosította a középületeket, szentélyeket, s azok ókori funkcióját is megmagyarázta; feltérképezte a szobrokat.

Flavius Blondus az itáliai Forlíban született 1392 táján. Cremonában tanult, nagy humanista műveltségre tett szert. Egy ideig Milánóban működött, majd sokáig élt száműzetésben, Imolában, Ferrarában és Velencében. Végül a vatikáni Kúriára került, ahol négy pápa alkalmazásában is állt.

A kódex és annak díszes iniciáléi és a Mátyás király címerével ellátott fehér borító Firenzében készült 1467-ben. A mű másolója Petrus Cennius firenzei könyvmásoló és címfestő volt. Valószínűleg saját kezűleg ő díszítette a címlapot is reneszánsz indafonatos ornamentikával. A Corvina könyvtárból nyolc művet tekintenek az ő munkájának. A Corvina fehér pergamenre íródott, ami az idők folyamán elszíneződött. A kódexet eredetileg Firenzében kötötték be, majd Budán, Ragusianus mester műhelyében helyezték díszesebb, vörös alapon kevés aranyozással ellátott kötésbe. A lapszéli bejegyzés, amely Vitéz János írása, piros tintával íródott. Ez tulajdonképpen egy sorszámozott jegyzék arról, amit az oldalon olvashatunk.
A Győri Corvinából egyetlen példány maradt fenn, melyet a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár őriz.

Flavius Blondus műve az európai kultúrtörténet egyik különlegessége, melyben a szerző összeköti az európai kultúra csomópontjait az ókori gyökerektől saját, a reneszánszban megújuló korával. A mű megjelenése hatással volt a magyarországi kultúrára is. Az addig figyelemre sem méltatott ókori romok itt is az érdeklődés középpontjába kerültek. Felméréseket végeztek Aquincum emlékeiről, rajzok, látképek, feljegyzések készültek a maradványokról.

A könyvkülönlegesség megtekinthető a könyvtár nyitva tartási ideje alatt:

kedd: 14.00-17.30
szerda: 9.00-12.30
csütörtök: 9.00-12.30
Más munkanapokon kutatási lehetőség csak előzetes egyeztetés alapján lehetséges.

Somogyi Péter igazgató
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Levél- és Könyvtár
http://archiv.dnyem.hu
Forrás: Győri Egyházmegye (http://gyor.egyhazmegye.hu/#/article/ec423efc-f3c4-11e8-8389-00ff1e5cf74b)